Gombai Polgárőr Egyesület

Tegyünk egymással, önmagunkért és egymásért!

Rend és igazság II.

A jövő körzeti megbízottja,
avagy a közösségi rendészet meghonosítása Magyarországon
– a KMB új szerepe az EU alapelvei és modern elvárásai tükrében –
II. rész
A tanulmányt – a szerző beleegyezésével – a REMET (Rendészeti Megelőzési Társaság) honlapjáról vettük át.

Írta: Baán Pál

Rend és igazság

Körzeti megbízott, mint közösségi rendőr

Már többször is tervbe lett véve és továbbra is égetően szükséges a közigazgatás belső rendszerének teljes átszervezése, amely egyben érinti a rendőrség mind szervezeti, mind feladat-centrikus rekonstruálását is. Ami a legfontosabb: a központi irányítói szerep csökkentése, az illetékességi és hatáskörök átcsoportosítása helyi szintre, a helyi (városi, községi) döntési feladatkörök jelentősen bővülése mellett. Az EU teljes területén igen fontos a helyi érdekeket szem előtt tartó (közösségi) szemlélet kialakítása, a ténylegesen „szolgáló és védő”, lakosságbarát, sőt az azzal folyamatos, napi együttműködésre képes rendőrség kialakítása, a bűnmegelőzési tevékenység magas szintre emelése, a teljesítmény és sikeresség nem statisztikai és számadatokban, hanem a lakosság véleményének tükrében történő mérése. A szemléletváltás hosszú időre történő berendezkedés mellett magas szintű bűnüldözői és proaktív bűnmegelőzési tevékenységgel végső sikerként elérheti a helyi közbiztonság és a lakosság biztonságérzetének tökéletes szintre emelkedését, sőt bűnözésmentes övezetek kialakulását is. Mindezek elérésének helyi letéteményese a körzeti megbízott szervezésében és vezetésével együttműködő partnerek csoportja.

Kiemelt fontosságú az állandó helyi rendőri jelenlét, amely csökkenteni hivatott az ez ideig tapasztalható nagyarányú látenciát, az elkövetett bűncselekmények felderítésére közvetlenül igénybe veheti a lakóközösségi forrást, amellyel ugyanakkor a jövőbeni proaktív bűnmegelőzést is szolgálja. Tudvalevő, hogy a gyors felderítés, a látható jelenlét és a gyors reagálás a bejelentésekre (forró nyom) legalább annyira szolgálja a bűnmegelőzést, azaz elősegíti a bűncselekmények számának csökkenését, mint a felvilágosító tevékenység és a védelmi eszközök (mechanikus, technikai, és humán) alkalmazása a bűnelkövetés lehetőségeinek megszüntetése végett.

A rendőrség érdeke és kötelessége a közösségi szellem átvételével a gondolkodásmód megváltoztatása, az állandó helyi „jelenlét”, folyamatos empatikus jellegű együttműködés kialakítása a lakossággal. Megértő, odaadó, tisztelettudó, a lakosság által is elfogadott, tényleges szolgáltatást nyújtó helyi rendőr (körzeti megbízott) alkalmazása a kulcs, ami semmilyen módszerrel nem helyettesíthető. Az Amerikai Egyesült Államok legsikeresebb szakmai megoldásaként átvett és az Európai Unióban sajátos viszonyok között továbbfejlesztett, jelenleg a legmodernebb közösségi rendészeti trend ezt a folyamatot hivatott erősíteni, amely hosszú távon a bűnözés visszaszorítását, a közösség elégedettségét, megfelelő kellemes életérzést, biztonságérzet növekedését hozza magával. A módszer alkalmazása jelentősem megkönnyíti a bűnüldözők munkáját, több idő jut a felderítésre, több és megbízhatóbb információhoz jutnak nem „operatív”, épp ezért sokkal költséghatékonyabb úton a közvetlenül a lakosságtól, amely azonnali és folyamatos ellenőrzésével gyorsabbá és sikeresebbé válik a felderítés, sőt még a körözési tevékenység is.

Vegyünk például egy helyi közösséget. Szinte minden nap egy vagy több vagyon elleni bűncselekményt követnek el területükön, ami meglehetősen káros hatással van a közösség tagjainak biztonságérzetére. A családi ház betöréseken kívül nagymértékű az építkezési helyszínről történő lopások aránya. Nem ritka az erőszakos, sőt garázda jellegű cselekmény sem. Mindezek összessége jelentős negatív hatással van a közösség területén üzleti célú befektetést kezdeményezőkre is. A bejelentések, feljelentések, így általában a bűncselekmények felderítése tekintetében lassú és hatástalan a rendőri reagálás. Jelenlegi körzeti megbízottjuk egyéb feladatai nem teszik lehetővé, hogy elégséges időt töltsön a közösség területén, szinte egyáltalán nincs rendőri jelenlét az utcán, nem létezik járőrtevékenység, bár erre megnövekedett közösségi igény áll fenn. A helyzet romlása miatt csökken a befektetői készség, ezzel arányosan csökken a munkahelyek száma, növekszik az elvándorlás, csökken az ingatlan értéke, elöregszik, majd kihal a közösség. Mindez nem történt volna meg, ha egy megfelelően képzett, megfelelő képességekkel rendelkező, agilis, és nem utolsó sorban állandóan rendelkezésre álló körzeti megbízott megfordította volna ezt a manapság egyébként igen jellemző tendenciát. Máshol is ez történt, í módszer világszerte bizonyított, felvirágzó települések elégedett lakossága tud tanúskodni erről valahol Európában. Hát mi nem ott vagyunk?

Tekintettel arra a tényre, hogy az önkormányzat kötelessége közreműködni a helyi közbiztonság szavatolásában, a lakosság biztonságérzetének és életminőségének javításában és fenntartásában, valamint figyelembe véve a rendőrség ugyanilyen kötelezettségét a bűncselekmények felderítése, számuk csökkentése és azok megelőzése vonatkozásában, az önkormányzat az alábbi intézkedésekkel segítheti elő ezt a folyamatot:

• szolgálati lakás biztosítása a körzeti megbízottnak;
• megfelelő felszereltségű közösségi és partner kapcsolattartói helyiség biztosítása;
• üzemanyag költség hozzájárulás;
• polgárőrség szerveződésének és mobilizálásának elősegítése;
• megfelelő szabályzók, rendelkezések kiadása;
• információs tevékenység a helyi médiákon keresztül.

Az Európai Unió területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítését biztosítani hivatott Hágai Programból ragadtam ki a következő idézetet: „Az Európai Tanács arra ösztönzi az Unió intézményeit, hogy hatáskörük keretein belül tartsanak fenn nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal, valamint tegyék lehetővé, mozdítsák elő és könnyítsék meg a polgárok részvételét a közéletben.”

Mivel a közösségi szellem alapvető eleme a polgárok részvétele a közéletben, érdemes néhány szót ejteni ennek az elvnek a gyakorlati megvalósításáról is. Országunk rendészeti hatóságai működését és annak hagyományait ismerve nehéz elképzelni, hogy országunk rendőrhatósága a rendészeti tevékenységbe partnerként elfogadja és társként „bevegye” a hétköznapi állampolgárt, bár annak mottója évek óta: „szolgálunk és védünk”. Pedig ez a jövő egyetlen olyan megoldása, amellyel kétséget kizáróan és a lehető legköltséghatékonyabb módon növelhető a rendőri munka hatékonysága, megfelelő minőségben kialakítható a rendőr és az állampolgár közötti kölcsönös bizalmi viszony. Valószínűleg rengeteg kérdés és kétely merül fel az e sorokat olvasó rendészeti szakemberek fejében. Mi több, néhányan még felháborítónak is találják ezt a kijelentést. Márpedig mennyire igaz! A közösségi rendészeti tevékenység kivitelezése különféle, sokrétű, tagországonként jelentősen eltérő, mégis egy és ugyanazon célt, azaz a biztonságérzet javulását és a bűnözés csökkenését elérni kívánó módszerével. Az európai Unióban egyelőre nincs egységes meghatározás a közösségi rendészet tekintetében, de megállapítható, hogy a tevékenység alapvető fontosságú eleme a szoros, kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolat a rendőrség és a közösség (beleértve a helyi önkormányzatot, gazdasági és kereskedelmi tevékenységet folytató cégeket, a civil szervezeteket és a lakosságot) tagjai között. Az együttműködő felek együtt állapítják meg a saját biztonságérzetüket és életminőségüket helyben befolyásoló problémákat, készítik el az auditot (előzetes, stratégiai helyzetfelmérést), majd ezek alapján együtt alakítják ki a gondok kiküszöbölésére és újratermelődésük megelőzésére hosszú távon alkalmas megoldást, programot. Bár a rendészeti és közbiztonsági feladatok végrehajtása továbbra is a rendőrség hatáskörében marad, a megoldások kidolgozása és végrehajtása tekintetében megoszlik a felelősség az önkormányzat valamint a rendőrség és az egyéb partnerek között. A legegyszerűbb alapelvek érvényesülnek: több szem többet lát, többen többet tudnak tenni. Elméletileg igen egyszerű, a gyakorlatban mégis a rögzült hagyományok és beidegződött nézetek jelentős változtatását igényli a sikerorientált, jól működő és proaktív szemléletű közösségi rendészeti modell kialakítása. Országunkban a jelenlegi körzeti megbízott áll a legközelebb a közösségi rendőrhöz, illetve tevékenységi köre kisebb módosításával a nyugati rendszerekben megszokott hatékonysággal tudná végezni munkáját,egyelőre feltételes módban.

A közösségi rendészeti tevékenység alapvető feladata tehát még egyszer: a helyi (főleg az egyéni és közbiztonság érzetét súlyos mértékben negatívan befolyásoló, bűnügyi jellegű) problémák hosszú távú megoldása, kiiktatása, magas színvonalú bűnmegelőzési tevékenység folytatása a helyi önkormányzatok, a lakosok, vállalkozások, oktatási és egyházi intézmények, civil szervezetek aktív bevonásával a rendőrség e célirányos tevékenységébe. Finanszírozása a rendőrség és az önkormányzat éves költségvetéséből, továbbá az illetékes főhatóságok, minisztériumok céltámogatásainak igénybevételével és a közösségi partnerség egyes helyi képviselői (civil szervezetek, üzletemberek, stb.) által erre a tevékenységre elkülönített hozzájárulásából biztosított. A tervezett, célirányos, hosszú távú tevékenységgel, programok létrehozásával és kivitelezésével, a helyi önkormányzattal és egyéb partnerekkel együttműködve, a rendőrség a lakosság bevonásával és egyéb helyi erőforrások optimális kihasználásával igyekszik megszüntetni a helyi közösség nyugalmát főként befolyásoló jelenségeket, majd intézkedik a kialakított helyzet megfelelő szinten tartására. Alapvetően fontos a partnerek közötti folyamatos kommunikáció, a feladatok kompatibilitás szerinti megosztása és felelősségteljes vállalása, az átláthatóság, a következetesség és az elszámoltathatóság.

A közösségi rendészet intézménye már a legtöbb EU tagállamban hétköznapi gyakorlattá vált, vannak országok (pl. Nagy Britannia és Hollandia), ahol más módon elképzelhetetlen a helyi rendőri tevékenység, azaz más rendészeti erők ezzel a feladattal nem foglalkoznak. A tagországok – az uniós alapelvek és elvárások szerint, ugyanakkor saját lehetőségeiknek megfelelően és sajátosságaik szem előtt tartásával – saját maguk alakítják ki alapkoncepciójukat, majd gyakorlatukat. Bár a közösségi alapelvek betartása, mint pl. az, hogy minden EU-s állampolgár a szabadsághoz és a személyes biztonságához fűződő jogai az unió egész területén azonos szinten szavatolva legyenek, kötelező, a jelenleg folytatott rendészeti gyakorlatok területenként jelentősen eltérnek egymástól. Régebben nem állt ugyanakkor rendelkezésre a minőségi kivitelezéséhez megfelelő, elegendő iránymutatás és ismeretanyag az eddig bevált gyakorlatokról, valamint a szakterületen végzett gyakorlati tevékenység hatékonysága mérésének módjairól. Ugyanakkor jelenleg számtalan konkrét gyakorlati példa áll rendelkezésre, valamint lehetőség van közvetlen kapcsolatfelvételre más EU tagország hasonló cipőben járó szakembereivel, sőt akár ad hoc jelleggel vagy folyamatosan működő szakmai hálózat is ki lehet építeni ezen a területen tevékenykedő, a gyakorlati munkát és a már bevált módszereket alkalmazásukban jól ismerő szakemberekkel.

Mi is kell az eredményes közösségi rendőrségi tevékenységhez, azaz a jövő körzeti megbízottja tevékenységének újszerű alapelvei:

Bár a fentiekből kiderül, a siker titka általában:

• a helyi önkormányzat szerepvállalása a közbiztonság szavatolásában és az ahhoz szükséges intézkedések, programok végrehajtásában;
• a rendőrség e tevékenységében résztvevő tagjainak speciális képzése és szolgálatszervezése;
• folyamatos együttműködés a helyi partnerekkel (amelyek nem csupán állami szervek!);
• a rendőrség képviselője és a helyi lakóközösség tagjai közötti folyamatos, élő, mindennapi kapcsolatának kialakítása és fenntartása;
• a lakosság mobilizálása (pl. polgárőrség, szomszédok egymásért és egyéb önvédelmi mozgalmak, kezdeményezések);
• rendszeres konzultáció a közösségekkel;
• a lakosság a hatóság tevékenységébe vetett bizalmának erősítése;
• helyi problémaorientáltság;
• a proaktív és problémamegoldó tevékenység megfelelő súlyú ötvözése.

A legfontosabb megoldásra váró probléma mindenütt a közbiztonság és a közösség mindennapjait befolyásoló veszélyhelyzetek megszűntetése, bűncselekmények elkövetésének megelőzése és megakadályozása, a kábítószerekkel való visszaélések csökkentése, a közlekedés biztonságosabbá tétele, az ifjúság bűnözésmentes és jogkövető életmódjának kialakítása, valamint a rendőrség és a közösség tagjai közötti kapcsolat minőségi javítása.

Tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérése és ellenőrzésének/kimutatásának módszere még közel sem egységes, az Egyesült Királyságban például általánosan a rendészeti munka legkisebb közös többszöröse a közösségi rendészeti tevékenység, amely főként a rendőrségi láthatóság, a közösségekkel kiépített bizalmas (személyes) kapcsolat és probléma megoldó készség fejlesztését célozza. Ennek eredményességének értékelése évente legalább egyszer telefonos és egyéb módon végrehajtott közvélemény-kutatás módszerével történik. Az értékelés során kiderül, hogy mik az általános problémák és milyen vélemény alakult ki a közösség tagjai között az önkormányzat és a rendőrség célirányos erőfeszítésével kapcsolatosan. A cél mindenütt a közmegelégedés kivívása. Az Egyesült Királyságbeli kutatások eredményei azt jelezték, hogy általános pozitív kép alakult ki a közösségi rendészeti tevékenységről, amely hatására jelentősen csökkent az áldozattá válástól való félelem, illetve növekedett a helyi lakosság önvédelmi és hatóság segítő aktivitása.

Nem vagyunk egyformák!

A tagországok illetékes rendőrhatóságai különféle, a helyi, egyedi sajátosságok alapján a felmerült igényeket legmegfelelőbben kielégítő módszerrel közelítik meg a kérdést, alakítják és használják ki humán és anyagi erőforrásaikat, illetve az alkalmaznak különféle módszereket és szervezik a munkát. A sikeres kivitelezés alapvető tényezői: tiszta és érthető célok, felelősség-megosztás a helyi partnerekkel, rugalmasság, azonnali reagálás, a helyszínre történő kiszállás gyorsasága és hatékonysága, szervezőkészség. Természetesen a kézikönyvből megismerhető a tagországok jelen helyzete, de azért további kutatásokat kell végezni a közösségi rendészeti tevékenység sikereit elősegítő (mi működik) és hátráltató (mi nem működik) egyéb tényezők feltárására, majd az eredmények a későbbi munkaszervezésben történő aktív alkalmazására.

A közösségi rendészet perspektívája:

• ötvözi a bűnmegelőzést a bűnüldözéssel;
• a közösséggel történő konzultáción és együttműködésen alapul;
• a helyi problémák pontos definiálásához és hatékony megoldás kidolgozásához vezet;
• fókuszban a szorosabb értelemben vett specifikus lakóközösségek, kereskedelmi, esetleg ipari területek, (pl. lakótelepek, specifikus körzetek);
• audit alapokon nyugvó, a közösséggel egyeztetett stratégiába foglalt, strukturális igényeknek és sajátosságoknak megfelelő rendőri intézkedések (sikerorientáltság);
• helyileg elszámoltatható és átlátható felelős rendészeti rendszer (korrupció mentesség);
• a rendőri és önkormányzati intézkedések rendszere egyéni problémájuk megoldását célzó saját döntésükön és nem központi akaraton alapul (döntésszabadsággal rendelkeznek a „legmegfelelőbb, hosszú távú” megoldás – stratégia – kialakítására);
• alapvető az állandó és folyamatos kapcsolattartás a helyi lakossággal, illetve az együttműködő partnerekkel;
• a rendőr mindig és mindenütt „jelen van”, területéről soha, semmilyen indokkal ki nem vonható;
• a bűnügyek felderítése, a tettesek kézre kerítése és elszámoltatása tekintetében kizárólag a rendőrség a felelős.

A közösségi rendészet négy alapeleme:

• konzultáció (a polgár – rendőr kapcsolat minőségi és mennyiségi javulása);
• problémaorientáltság (valós és lehetséges problémák kiküszöbölése, proaktív megközelítéssel);
• a programok mobilizálhatósága (ha sikeres egy megoldás, át kell adni a hasonló gondokkal küszködő egyéb területeknek;
• adaptációs készség (decentralizáció, a felelősség áttétele a központi irányítástól a helyi egységhez, stb.).

A közösségi rendészet alapvető jellemzői:

• nemzetközi tapasztalatok és „keretmegoldások” felhasználása;
• a közösség (terület) meghatározása (résztvevők és szerepek);
• partnerek részvétele, akikkel megosztható a felelősség, illetve a programok végrehajtása;
• proaktív bűnmegelőzés (önvédelem + előrelátás = alapérdek);
• a rendészeti kérdések és megoldások kizárólag a helyi igényeket érintik;
• az objektív biztonságérzet javítása az elsődleges szempont.

A közösségi rendészet erősségei:

• a helyi problémák feltérképezése javul;
• a problémamegoldó stratégia kizárólag a helyi érdekekről szól;
• a rendőri reagálás gyorsabb, az intézkedések rugalmasabbak, minden szükséges és illetékes hatóság részt vesz a megoldásban a szerepük szerint;
• minden szükséges szereplő részt vesz a bűnmegelőzési stratégia kialakításában, amely a hosszú távú megoldás kulcsa;
• a civil- és magánszféra részvétele magasabb szinten valósul meg, a saját, helyi érdek az elsődleges.

Amennyiben mégis belátnák az illetékes szakemberek, hogy országunkban a körzeti megbízotti rendszer átalakításával megoldódhat az EU elvárásokban is szereplő közösségi rendészeti tevékenység kialakítása, íme, egy javaslat annak ütemtervének kialakításához:

1. a jogi háttér megfelelőségének vizsgálata és a rendszer gördülékeny működését elősegítő, hiányzó szabályok kialakítása;

2. a jelen helyzet kiértékelése (audit) és a szükséges változtatások meghatározása tudományos alapon (kizárólag a helyi érdekek és prioritások mentén);

3. a közösségi rendészeti tevékenység bevezetéséhez szükséges személyzeti (állományi) kérdések tisztázása, a közösségi rendőrök kiválasztása és képzése (felkészítés);

4. a közösségi rendészet gyakorlati rutinjának kialakítása próbafutam során;

5. a próbafutam tapasztalatainak folyamatos értékelése;

6. a társadalmi támogatottság kialakítása az együttműködési készség és kooperációs szint biztosítása végett mind a kormányzati mind pedig civil (közösségi) oldalon;

7. a szükséges anyagi támogatási rendszer kialakítása (központi költségvetés, helyi önkormányzat, partnerek);

8. a próbafutam végén a módszerek hatékonyságának, a költséghatékonyságnak, valamint az eredmények megfelelőségének vizsgálata és kiértékelése;

9. javaslattétel a módszer gyakorlati bevezetésére egységes, országos szinten.

Javasolt ismérvek a szakemberek kiválasztásához (rendőr):

• többéves gyakorlati tapasztalat a rendészeti (közbiztonság + bűnügy) tevékenységben;
• felsőfokú rendészeti (rendőri) végzettség;
• kiváló szervező és együttműködési készség;
• pszichológiai alkalmasság;
• megfelelő kommunikációs ismeretek és készség;
• helyi (földrajzi és társadalmi) ismeretek és érdekeltség (legyen élettere a munkaterülete, érezzen késztetést az életminőség javítására);
• a közösség ismerete, empátia (ismerje a közösséget, hogy átérezze a problémájukat, partnerei őt is személyesen is ismerjék, maradéktalanul bízzanak benne).

Képzési tippek:

• főként a hiányzó ismeretek biztosítása rövid távon célirányos, hosszú távon intézményes képzéssel;
• nemzetközi tapasztalatok és bevált gyakorlati példák megismerése a probléma-megoldási készség és a személyi kompatibilitási szint növelése céljából;
• célszerű a résztvevők (együttműködő partnerek) rendszeres közös továbbképzése hálózatépítés és az információcsere megkönnyítése végett.

Reklámok

Single Post Navigation

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s