Gombai Polgárőr Egyesület

Tegyünk egymással, önmagunkért és egymásért!

Archive for the month “május, 2012”

A jogos védelmi helyzet értelmezése


BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
BŰNÜGYI IGAZGATÓSÁG
BŰNMEGELŐZÉSI OSZTÁLY

3501 Miskolc, Zsolcai kapu 32. Pf.:161
(46) 514-500/23-27, fax: 27-37

———————————————————————————————————————

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a jogos védelmi helyzet értelmezésére

(F)ELSZABADULT ÉRZELMEK

Lakossági fórumok, egyéb tájékoztató előadások visszatérő témája és állampolgári félelme az őt ért jogtalan támadás elhárítása. A magyarázat, az értelmezés, a lehetőségek gyakorlati bemutatása a rendészeti tájékoztató tevékenység szinte állandó „monoton” részévé vált.

Az elmúlt időszakban tapasztalható, hogy elmaradnak a kérdések, és az állampolgárok egyre „vadabb” valós helyzetekhez nem igazodó megoldásokat, fejben kidolgozott, agresszivitást nem nélkülöző tevékenységi lehetőségeket vetnek fel.

Érezhető, hogy az előadott védekezési mechanizmust gondolataiban átélik, mint megtörtént eseményt mondják el:

  • Ha bejön a portámra, jogosan küldöm el, ha nem megy ki, akkor karóval tessékelem ki. Mindig el van készítve ilyen esetekre.
  • Ha este, éjszaka, bejönnek, nem nézek én semmit, engem nem támadnak meg az biztos. Előbb vágom bele a kisbaltát, míg rám emelné kezét. Oda van készítve.
  • Belevezetem az áramot, nem érdekel ha meghal, legalább meggondolják a tolvajok, hogy hozzám bejöjjenek. Ha kell akár leülöm azt a kis időt.

FIGYELEM!

Elszabadultak az érzelmek, a bemutatott, elhangzó védekezési formákhoz újabban nemcsak ideológiát, eseményt kreálnak, hanem mint hatályos jogi lehetőségként, jogprofesszorokat meghazudtoló módon előadott, tévhitre épülő új jogos védelmi, „önvédelmi” szabályozásra hivatkoznak.

Bevezetőnkben összefoglalásként határozottan elmondhatjuk, hogy a kerítésbe vezetett áramért a büntetés, ha emberi életet követel, ma sem egy, hanem akár 10 év börtön is lehet!

TÉVHITEK A JOGOS VÉDELEM MEGÍTÉLÉSÉBEN

Több tényező együttes hatása váltotta ki, hogy ez év elejére az állampolgárok tényként kezelik a védekezésben mindent megengedő elvet:

  • Állandó vitatéma a médiában a büntető törvénykönyv módosításának változásai, illetve a várható változások milyensége és hatása.
  • Az elmúlt időszakban a jogos védelem területén jelentős elmozdulások történtek akár a konkrét változások, akár a koncepciók vonatkozásában, egyre erősödik a megtámadott fél védelmének szükségessége.
  • Magyarország Alaptörvényében az ide vonatkozó rész előrevetíti a jogtalan támadás elhárításának erőteljesebb lehetőségét.
  • Minden jogi háttér nélkül, a felsorolt hatások „összeérnek”, keverednek és szájhagyomány útján terjedő „jogi passzussá” válnak.
  • Erősítik a veszélyes „jogi értelmezések” kialakulását egyedi ügyekből levont téves következtetések (Pl.: Sz. bácsi megrovást kapott, pedig a tolvaj áramütés miatt meghalt.).

A TÉVHITEK ELOSZLATÁSA

A mindennapi élet során mindnyájan kerülhetünk veszélyhelyzetbe, amikor rákényszerülhetünk, hogy olyat tegyünk, olyan magatartást tanúsítsunk, ami egyébként, ha a veszély nem állt volna fenn, bűncselekmény lett volna. Mivel azonban a körülmények rendkívüliek, a jog a veszély elhárításához szükséges magatartást (az úgynevezett elhárító cselekményt) akkor sem tekinti büntetendőnek, ha rendes körülmények között az lett volna.

A jog annak, akit jogtalanul megtámadtak, úgynevezett büntethetőséget kizáró okot biztosít. Ilyen helyzetben tehát el lehet követni bűncselekményt, sőt adott esetben, élet ellen intézett vagy azt közvetlenül fenyegető támadás esetén ez akár a jogtalan támadó életének a kioltását is eredményezheti, mégsem követünk el bűnt.

Az Alaptörvény hatályba lépése óta több olyan vélemény vált ismertté, amely azt sugalmazza, hogy alaptörvényi rendelkezés alapján tulajdonképpen már semmilyen követelmény nincs az elhárító magatartással kapcsolatban. Adott esetben akár a tetten ért tolvaj életének a kioltása is jogszerű. Ez azonban egyáltalán nincs így.

2012. január 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye, amely úgynevezett „alapvető jogként” az V. cikke szabályozza a jogos védelem intézményét. Megfogalmazása szerint: „mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához”.

Azonban határozottan ki kell jelenteni, hogy az Alaptörvény hatálybalépése óta ezen a területen nem változott semmi, a Büntető Törvénykönyv a jogos védelmet, mint büntethetőséget kizáró okot pontosan ugyanúgy szabályozza, mint korábban, a 2009. évi módosítást követően.

Nem lehet az emberi élet elvétele jogtalan, illetve önkényes, hovatovább senkinek sem lehet jogtalanul, illetve önkényesen sérülést vagy betegséget okozni. Az ilyen cselekmény elkövetője bűncselekményt – emberölést, illetve testi sértést – követ el, és ez alól az Alaptörvény rendelkezése sem ad felmentést senkinek sem.

A SZABÁLYOZÁS

A büntetőjogban az utóbbi években jelentős elmozdulás történt. A jogos védelem határa, az elhárító magatartás arányosságának megítélése a 2009. évi változások következtében kiszélesedett, a jog kevesebb követelményt támaszt. Napjainkban már a „jogtalan támadó viselje az elhárító magatartás kockázatát” elve érvényesül.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos egyik szabályozása a jogos védelem.

„29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.”

A 2009. évben bekövetkezett egyik változás, hogy nem tesz különbséget aközött, hogy az ijedtség vagy a menthető felindulás kizárta vagy csupán korlátozta a védekezőt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét. A törvény értelmében tehát nem büntethető, aki ijedtségből vagy a menthető felindulásból lépi túl az elhárítás szükséges mértékét.

A jogszabály kifejezetten leszögezi, hogy a megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége. Korábban a jog elsősorban a felmenő, a testvér, a házastárs, az élettárs, a gyermekkorú személy, a terhes nő és a láthatóan kóros elmeállapotú személy támadásával szemben kívánta meg a megtámadottól, hogy a támadás elől térjen ki, feltéve, hogy a kitérés lehetséges és veszélymentes.

Ebben a változásban jelentős szerepet játszik a családon belüli erőszak nagymérvű megjelenése és egyre erőszakosabb jellege.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos másik szabályozása a megelőző jogos védelem.

29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

A 2009. évben bevezetett új szabályozás erős korlátok között megengedi a megelőző jogos védelem lehetőségét:

  • Olyan jogtalan támadás megelőzésére irányul, amely a jövőben a védekező vagy más személye vagy javai ellen irányulhat.
  • A jogos védelmi helyzettől eltérően itt azonban a jogtalan támadással nem elhárító cselekmény áll szemben, hanem megelőző jogos védelmi eszköz alkalmazása.
  • Az élet kioltására alkalmas védelmi eszköz használata (így például szúró, vágó fegyver, lőfegyver automatikus működésbe hozatala, vagy nagy erősségű, illetőleg magas feszültségű áram alkalmazása) nem eredményezhet büntetlenséget.
  • Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem kockázatát a védekezőnek kell viselnie, ami azt jelenti, hogy ha a védelmi eszköz vétlen személynek okoz sérelmet, e sérelem gondatlanságból történt okozásáért (például testi sértés, vagy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gondatlan vétsége miatt) a védekező felel.
  • Végezetül a törvény előírja a védekező fél számára azt a kötelezettséget, hogy a sérelem elkerülése érdekében az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtegyen. Ez a kötelezettség teljesíthető például a jogtalan támadás esetleges következményire a figyelmet közvetlen, vagy közvetett módon felhívó valamely jelzés (felirat, ábrázolás, fény-, vagy hangjelzés) alkalmazásával.

A jogmagyarázat közérthetően egy történéssel illusztrálható:

A 220 Voltos áram kerítésbe történő vezetésére senki sem kapott felhatalmazást, de a kisfeszültségű „villanypásztor” már alkalmazható.

A JOGOS VÉDELMI HELYZET

A jogos védelem nem korlátozódik önmagunk megvédésére. Megillet a jogos védelem lehetősége bárkit, ha a támadás címzettje nem kifejezetten ő maga, hanem a javai, esetleg más személy, de akkor is jogos védelmi helyzetbe kerülünk, ha a jogtalan magatartást a “közérdek” ellen fejtik ki.

Ilyen például az, amikor valaki részegen rongálja a köztulajdont, parkok berendezését, szemeteseket. Egy másik példa a közérdek elleni jogtalan támadásra a fémlopás speciális esete, amikor az elkövetők síneket, jelzőtáblákat, vasúti átjárók jelzőberendezéseinek akkumulátorait rongálják meg, vagy kísérelik meg eltulajdonítani, és ezzel akár több ember életét közvetlen veszélynek teszik ki.

Nem kell megvárnunk azt a pillanatot, amikor a támadás már megkezdődik. A jogos védelmi helyzet fennáll, amikor az ilyen támadás már közvetlenül fenyeget. Ugyanakkor pusztán a támadás távoli előkészítése nem tekinthető közvetlenül fenyegető helyzetnek. Lényeges azonban, hogy a támadásnak jogtalannak kell lennie. Jelenti ez azt, hogy olyan személlyel szemben, aki mások személye vagy javai elleni erőszakos cselekedetet hajt végre, ám erre a jog őt felhatalmazza, nem hivatkozhatunk jogos védelemre.

Könnyen beláthatjuk, hogy a bűnözőt üldöző vagy éppen elfogó, és vele szemben kényszerítő eszközt alkalmazó rendőrrel szemben sem a bűnöző, sem az esemény szemlélője nem hivatkozhat jogos védelemre.

A „JOGTALAN VÉDELEM”

FONTOS!! Az Alaptörvény hatályba lépése nem változtatott a jogos védelem szabályain. Ami 2011. december 31-én nem fért bele a jogos védelem keretei közé, az ma sem fér bele.

Látnunk kell, hogy nem elég az, hogy a cselekmény, melyet velünk szemben kifejtenek, pusztán jogtalan legyen. Egyrészt az előbb meghatározottak (személy, javak vagy közérdek) ellen kell irányulnia, másrészt a cselekménynek támadásnak kell lennie.

Nem igaz az sem, hogy az elhárító magatartással szemben semmilyen arányossági vagy más követelmény ne lenne, mivel több is van:

  • Az első és legfontosabb az úgynevezett időbeli túllépés kérdése, amikor a támadó felhagy a támadással, a betörő kiugrik az ablakon és elmenekül, a rabló futásnak ered. Ezekben az esetekben már nincs támadás, tehát aki a menekülő támadót megöli, vagy annak sérülést okoz bűncselekményt követ el, hiszen jogosan csak a támadással szemben, vagy az ezzel közvetlenül fenyegető helyzetben védekezhetünk. Példa erre a tetten ért magát megadó betörő, akinek a bántalmazása nem tartozik a jogos védelem keretei közé, egyszerű bűncselekmény.
  • A másik probléma az arányosság. Aki az elhárítás szükséges mértékét nem ijedtségből, vagy menthető felindulásból lépi túl, hanem bosszúból, felháborodásból, haragból az bűncselekményt követ el. Ilyen a testi erő különbsége, ha a támadó egy 40 kilós nő, míg a védekező egy 100 kilógrammos edzett férfi, ebben az esetben a védekező nem hivatkozhat ijedtségre, vagy menthető felindulásra.
  • Nincs önvédelem az úgynevezett kiprovokált jogos védelmi helyzetben. Ez azt jelenti, hogy valakinek, például egy korábbi sérelem okán az a célja, hogy leszámoljon a szomszédjával, ezért elkezdi őt sértegetni, provokálni és végül sikerül kierőszakolnia, hogy a szomszéd neki támadjon. Ebben a helyzetben nem illeti őt meg a jogos védelem, hiszen ő provokálta ki a támadást.
  • Nem lesz a védekezésünk jogszerű, amikor minden fél jogtalanul cselekszik. Ennek tipikus esetei a garázda verekedések. Például diszkóból hazafelé két társaság összeszólalkozik, aminek a következménye tömegverekedés (jogi nyelven csoportos garázdaság) lesz. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy ki volt, aki az elsőt ütötte.
  • A jogos védelmi helyzet addig tart, amíg a támadás. Amikor a támadó felhagy a támadással a védekezőt már nem illeti meg a jogos védelem. Miután a támadó a kését eldobja, és menekülni kezd, már nincs joga a védekezőnek a menekülő támadót hátba lőni, ez már nem alapozza meg a jogos védelmet, ebben az esetben emberölés vagy emberölés kísérlet bűntettéért (attól függően, hogy a menekülő a lövés következtében életét veszti-e) a védekező felelősséggel tartozik.
  • A verekedések során, amikor az egyik fél kihívó, s a másik azt elfogadja, szintén nincs jogos védelem, a verekedők garázdaságot vagy testi sértést követnek el. Nincs tehát jogos védelmi helyzetben az egymással összeszólalkozó, majd később verekedő társaság egyetlen tagja sem, és nincs jogos védelmi helyzetben az sem aki, például, a “gyere ki, leverlek, gyáva vagy”, stb. felhívásokra kimegy és verekedésbe keveredik, mivel az úgynevezett verbális cselekmények nem tekinthetőek támadásnak.
  • Az előzőekből következik, hogy szintén nem állapítható meg a jogos védelem a verbális becsületsértés esetén sem, amikor valaki a másik személyt szidja, gyalázza, az ilyen cselekmény sem ad felhatalmazást a sérelmet szenvedett számára, hogy öklével vegyen elégtételt. Ha az utcán valaki bennünket szidalmaz, becsmérel, nem megengedett, hogy az ilyen személyen “öklünkkel vegyünk elégtételt”. Amennyiben becsengetünk a szomszédunkhoz és megkérjük, hogy halkítsa le a zenét, és ezért becsmérlő, becsületsértő kifejezésekkel illet bennünket, nem hivatkozhatunk jogos védelemre, ha egyébként jogos felháborodásunkban tettlegességre ragadtatjuk magunkat.

A FELELŐSSÉG

Természetesen aligha lehet elképzelni, hogy egy jóra való állampolgár áll szemben a konyhában éjszaka a betörővel, s mielőtt bármit tenne, felüti a Btk.-t, vagy kikéri ügyvéd ismerőse tanácsát, hogy akkor most mi is legyen.

Egyre gyakoribb az olyan bűncselekmény, amikor a sértett és az elkövető „találkozik”. A meglopott tulajdonos szempontjából majdnem mindegy, mi van a jogszabályokban, az igazi kérdés, hogy a tettenérésre a rossz szándékúak mit lépnek válaszul.

Aligha gondolhatjuk, hogy beijednek, és templomba járó tisztes polgárokká változnak varázsütésre. Lehet, hogy éppen ellenkezőleg: nem csak lopásra, rablásra készülnek a jövőben, hanem arra is, hogy bele is halhatnak. Vagy rosszabb esetben arra, hogy áldozataik is.

Az Alaptörvényben megfogalmazott és az útmutatóban idézett jogtalan támadással kapcsolatos tartalom mellé a későbbiekben várhatóan a bűntető törvénykönyv ide vonatkozó része is változni fog. Vélhetően tovább növekszik a jogos védekezés lehetősége. Viszont az Alaptörvény, azt is kimondja, hogy „az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

Ebből következik, hogy az élethez, valamint az emberi méltósághoz való jog tartalma sem változott, tehát ami eddig jogszerűtlen volt – más életének az elvétele – az ma éppen úgy jogszerűtlen és az is marad.

 M i s k o l c, 2012. április 26.

Dudás Péter r. alezredes
mb. osztályvezető


Reklámok

A SZEM („Szomszédok Egymásért Mozgalom”)

„Jobb megelőzni a bűntettet, mint büntetni azt.” (Cesare Beccaria)

A SZEM („Szomszédok Egymásért Mozgalom”)

Hogyan hozható létre és mit is eredményezhet a SZEM?

Amennyiben az Ön lakóterületén ilyen program még nem működik, akkor az alábbi lépéseket célszerű követnie:

1. Mérje fel a szomszédságában, hányan vannak, akik hasonló érdeklődést mutatnak, illetőleg érdekeltek abban, hogy a programban részt vegyenek. A felmérés személyesen is végezhető, vagy olyan módon, hogy kérdőívet oszt szét. A felmérésben segítséget tud nyújtani a Polgárőrség is.

2. Az érdeklődőkkel együtt közösen csoportot alkotva, megfelelő időben és helyen tartsanak megbeszélést a helyi körzeti megbízottal, vagy a polgárőrség bevonásával. A megbeszélésen határozzák meg a program működéséhez szükséges lakóterületi határokat, a lakótömb tagjairól állítsanak össze névjegyzéket, a csoporttagokat lássák el információs anyaggal.

3. A megbeszélésen a rendőrség, vagy a polgárőrség képviselője ismertesse a program megvalósításának, az otthon biztonságának, a vagyontárgyak azonosításának elvét, és az események rendőrségre történő bejelentésének módját. A megbeszélés célja a kölcsönös tájékoztatáson túl az ún. „tömbképviselő” kijelölése és megválasztása, aki egyben összekötő lesz a rendőrség, illetve a polgárőrség helyi tagszervezete között.

4. A megbeszélés helyének célszerű a lakóhelyi iskolát, közösségi házat, egyesületi központot stb. választani, amely a csoport részére költségmentesen igénybe vehető.

5. A SZEM program optimális megvalósításához célszerű az adott lakóközösség, településrész lakosainak legalább felét bevonni.

Elérendő cél, hogy a polgár – biztonsága érdekében – ne kiszolgáltatott alattvaló, hanem elsősorban lakókörnyezetében aktív részese legyen a saját érdekeit szolgáló bűnmegelőző munkának.

Alapvetően a polgárőrség segítségével, irányításával és égisze alatt szerveződik a „Szomszédok Egymásért Mozgalom”, ami egy olyan bűnmegelőzési program, melynek célkitűzése a lakóközösségben előforduló bűncselekmények megelőzése, korlátozása, illetve lehetőleg megakadályozása. A program elsajátítása során meg kell ismerkedni és jó kapcsolatot kell kialakítani lakótársainkkal. Ki kell dolgozni a jó szomszédi együttműködési lehetőségeket, a bűncselekményekkel szemben éberséget kell kifejleszteni és egymás érdekében összehangoltan kell tevékenykedni. A program megvalósítása esetén elősegíti a rendőrség és a lakóközösség erőfeszítésének összehangolását a bűnelkövetők felderítésére. Az egységes, szervezett lakosság eredményesebben küzdhet a bűnözéssel szemben. A polgárőr szervezet ennek érdekében lakossági fórumot szervez, ahol tájékoztatást ad a lakosságnak értékeik megőrzési lehetőségeiről, emellett bemutathatja és javaslatot tehet a „zsebleltár” készítésére.

„ZSEBLELTÁR” készítése.

Lehetőséget ad arra, hogy értéktárgyait számba vegye, jellegzetességeiket rögzítse, lehetőleg fényképezze is le.

Mikor lehet szükség rá?

Ha biztosítást akar kötni, vagy ha megkárosítják Önt (ellopják, vagy elrabolják értéktárgyait) – bár bízzunk benne, hogy erre nem kerül sor – a rendőrséggel pontos kárlistát tud közölni, s így megnövekszik az esélye arra, hogy viszontláthassa értéktárgyait.”

Néhány gondolat a SZEM jó működéséhez:

• Tudjuk jól, hogy a lakókörnyezet rendben tartása a gondosság, az odafigyelés és az igényesség látszatát (is) kelti. A közösségre nézve ennek felbecsülhetetlen előnye van akkor, ha a betörő terepszemlét tart.

• Fokozhatjuk ezt azzal, hogy a kapukat mindig zárva tartjuk és pl. lakótelepeken a tömbházakban kaputelefonnal csak az engedi be a postást, látogatót, mesterembert, akihez jött. Idegenek lehetőleg ne jussanak könnyen a lakásunk elé, vagy kertünkbe!

• A legtöbb házból, lakásból jól szemmel tarthatóak a közelben parkoló autók is. Gyakorlatból tudjuk, hogy néhány embernek mindig feltűnik, ha a házak előtt – különösen a családi házas, nyaralós övezetben még a szomszéd háza előtt is -, vagy azok közelében idegen autó áll, főleg, ha még személyek is várakoznak benne. Ezeket az észrevételeinket mielőbb osszuk meg szomszédjainkkal!

• Igen tanácsos lehetőség szerint a figyelést kiegészíteni a szomszédoknál, vagy a közös térben megoldható jelzőberendezéssel, amely segítségével szükség esetén (betörés, személy elleni támadás, konyhai baleset, rosszullét, stb.) riaszthatja a szomszédokat, lakóközösséget.

Az állandó jelenlét elriasztja a bűnözőket. Csökkenteni kell a bűnözők lehetőségeit, technikai-és szervezési fogásokkal növelni kell a lakás, a hétvégi ház, az üzlet, a gépkocsi, a közterületek és a személyek biztonságát, ami az alapvető célja a SZEM mozgalomnak.

A SZEM-nek alapvetően három fő formája van:

• Kertváros, vagy falusi jellegű utca vagy pincesor (néhány háztól akár 20-30 házig is)

• Emeletes lakóház (pl. 4 emeletes 15-20 lakással)

• Több emeletes lakóház, „panelház” emeletenként hosszú folyosóval (pl. 20-100 lakás)

A SZEM egyesületben való részvétel egy adott közösség nem minden tagjára nézve kötelező. Elég a többség, de legalább 10-20 fő a mozgalom megalakításához. Természetesen a nagyobb létszám értelemszerűen előnyösebb. A szervezésénél nem lényeges, ha a sorból egy-egy ház, vagy lakás kimarad. Ha a terület valamivel több, mint 50 %-a hajlandó az együttműködésre, ott már meg lehet szervezni a SZEM egyesületet.

Ez a forma a területi bűnmegelőzés legeredményesebb eszköze. Ne felejtsük el a legjobban fizetett rendőr is általában csak a megtörtént bűncselekmény tettesét üldözi. Sikeres elfogás esetén a tettes elnyeri büntetését, de a vagyoni kár csak részben térül meg. A bűncselekmények megelőzése csak a lakosság széles körű összefogásával lehet eredményes.

A címet is adó SZEM Mozgalom röviden azt is jelentheti:
”SZOMSZÉDOK EGYMÁS MEGSEGÍTÉSÉÉRT”

De ha csak a szemre, nézésre, látásra gondolunk is vele kapcsolatban akkor már jó úton vagyunk, tekintettel arra, hogy (oda)figyeléssel, látással, észrevételezéssel sokat segíthetnek egymásnak az emberek.

Egy adott településen belül a polgárőrség szervezésében főleg éjszakánként különböző figyelő szolgálatot látnak el. Pl. (hajnali kettőkor) ha parkoló autók körüli csoportosulást, mozgást észlelnek, feltehető, hogy nem a tulajdonos van ott, így máris értesíthetik a rendőröket, vagy ha tudják ki a tulajdonos, akkor azt is. Így a tettenérés gyorsan megtörténhet, mellyel igen komoly anyagi károkat meg lehet előzni. A fő cél a bűnözés megelőzése, ezzel is a közbiztonság érzetét tudjuk javítani az állampolgároknak. Ám a polgárőrség sem lehet ott mindig és minden helyen. Ezért szükséges a polgárőrség tevékenységét a SZEM mozgalommal kiegészíteni.

A közrend és közbiztonság bűnözés megelőzés nem csak a rendőrség és polgárőrség feladata. Legyen ez társadalmi igény, közös áldozatvállalás, értékmentés, pozitív hozzáállás, jóindulat és egymás iránti felelősségünknek a megnyilvánulása.

Társadalmi összefogást igényel a bűnmegelőzés – minden lehetőségével és szükségességével – a lakosság nyugalma érdekében.

Ezért a jó kapcsolat és az összefogás erőt, biztonságot is jelent a tisztességes emberek számára, lehetőséget a másik oldalon csoportosuló és növekvő bűnelkövetők elleni küzdelemben.

Ez egyaránt feladat falun és városban: közös összefogással a bűnözés visszaszorítása érdekében.

(A dokumentum elkészítéséhez Magyari Béla, a Csongrád megyei polgárőr szervezet tiszteletbeli elnökének, az OPSZ korábbi elnökségi tagjának ismertetőjét is felhasználtuk.)

Kérdőív a közbiztonságról

Az alábbi kérdésekre vártuk válaszaikat a “Közbiztonsági kérdőívben”.

A “kérdőív” előzetes értékelése az alábbi linken olvasható:

“Közbiztonsági kérdőív” előzetes értékelése
(pdf dokumentum)

Köszönjük azoknak, akik kitöltötték és ezzel is segítették tevékenységünket.

“Tegyünk egymással, önmagunkért és egymásért!”
Köszönettel: Gombai Polgárőr Egyesület


A bűnmegelőzésről VII.…

LAKÓÉPÜLETEK ÉS INGATLANOK BIZTONSÁGA

A következő információk (alapvető ismeretek és konkrét javaslatok) felsorolásával próbáljuk segíteni, hogy mindenki számára egyértelművé váljon, mennyire egyszerű, de fontos az otthonunk biztonságának javítása.

A – józanész által is diktált – tanácsok megfogadása, valamint a felsorolt védekezési módszerek és biztonsági-, védekezési alapelvek betartása segíthet mindenkit abban, hogy befolyásolhassuk a bűncselekmények előfordulásának gyakoriságát, illetve csökkenthessük a bűncselekményektől való félelmet.

A tanácsok célja az, hogy:

–  megértsük az ingatlanok biztonságára vonatkozó kutatások szükségességét,

–  csökkentsük a potenciális kockázatot,

–  felfedezzük az épületek és ingatlanok erősségeit és gyengeségeit a biztonságra vonatkozóan,

–  meghatározzuk a tennivalók fontossági sorrendjét,

–  megbizonyosodjunk arról, hogy segíteni is képes leszünk a lakóközösségnek.

Bűncselekményekben áldozattá válni a legtöbb ember számára szerencsére igen csekély esély van. Néhány területen a kockázat magasabb. Azonban a szomszédok ismerete, a környezetünkben ismertté vált bűncselekményekről való tájékozódás (a helyi rendőrségtől mindenki információt kaphat ezekről az adatokról) segítenek ebben.

Ne feledjük! Betörések gyakran az alkalomnak köszönhetők és a betörési lehetőségek csökkentésével jelentős változás érhető el.

Fontos, hogy a bűnmegelőzés terén minél előbb mindenki megtegye a saját maga számára szükséges intézkedéseket. Ez az a pont, ahol az Ön személyes biztonsága csatlakozik a közösség biztonságához.

A kiindulópont, hogy otthonunkat még biztonságosabbá tegyük, egy felmérés készítése.

A betörők kedvelik a könnyű bejutási lehetőségekkel rendelkező házakat. A legtöbb betörés általában nappal történik. E két információra mindig gondolnunk kell, amikor elvégezzük otthonuk biztonsági értékelését.

–  A betörők nem szeretik a zárt ablakokat, mert az üveg betörésének zajával magukra vonják a figyelmet.

–  Nem szeretik az ajtók biztonsági zárait, mert azt akkor sem tudják kinyitni, ha a lakásban tartózkodik valaki, így mindenképpen az ablakon át kell bejutniuk és távozniuk.

–  A legtöbb betörést azokban a házakban követik el, ahol kevés lakó tartózkodik napközben otthon.

Az otthon védelme – általános biztonsági előírások

Kapuk és kerítések: A ház mögötti magas kerítés elijesztheti a betörőt. Ellenőrizzük, melyek azok a gyenge pontok, amelyeket egy betörő esetleg kihasználhat. A kerítés mentén ültetett tüskés sövény hasznos lehet, elijesztheti a betolakodókat. De bizonyosodjunk meg arról, hogy a ház főbejárata az utcáról jól látható maradjon, így a betörő nem tevékenykedhet észrevétlenül.

A riasztók: A riasztókat mindig jól látható helyre szereljük fel, hogy a betörő kétszer is meggondolja, mit tesz.

A garázs és a fészer: A garázs és a fészer ajtaját soha ne hagyjuk nyitva, különösen akkor ne, ha onnan egy belső ajtón át be lehet jutni a házba is. Zárjuk el a szerszámokat és a létrát, ne segítsünk a betörőnek tevékenységében ezek használatra való “felkínálásával”.

Idegenek: Figyeljünk fel arra, ha ismeretlenek lődörögnek az utcán, ha gyanúsan viselkednek, értesítsük a rendőrséget.

Tartalékkulcsok: Soha ne hagyjuk a tartalékkulcsot rejtekhelyen, például a lábtörlő alatt, virágcserép alatt, vagy a lakás ajtaján lévő leveles szekrényben. A betörők is itt keresik azt először.

A bejárati ajtó fölött lévő tető: A betörő innen fellépve elérheti az első emeleti ablakot, ezért ezt is feltétlenül zárni kell.

A kisablakok: Nagyon fontos a legkisebb ablakok, mint például az alagsori ablakok, világító ablakok, illetve a fürdőszoba-, konyhaablakok mindenkori zárva tartása. Ne felejtsük, egy betörő befér a legkisebb résen, amely alig nagyobb, mint egy emberi fej.

Megerősített zárak: szereltessünk fel biztonsági zárat az ajtó belső tokjára illesztve. Egy ilyen biztonsági zár, csak saját kulcsával nyitható. Ha a betörő a zár kitörésével próbálkozna, az még belülről sem sikerülne neki. Ám ha a betörő az ablakon keresztül mégis bejutna a lakásba, az ajtón keresztül akkor sem tud semmit kivinni.

Csuklópántok: ellenőrizzük, hogy az ajtó elég erős és biztonságos csuklópánttal van-e ellátva, hosszú csavarokkal rögzített-e. Felszereltethetünk emellé még tolózáras zárat is. Ez a zár nem drága, de segít az ajtó erőszakos kiakasztásának megnehezítésében.

Automata biztonsági zár: automatikusan zár, amikor az ajtó becsukódik, belülről nem, kívülről csak kulccsal nyitható.

Leveles szekrények: soha ne helyezzünk el leveles szekrényben tartalék-kulcsot. Ajánlott az ajtón lévő levélbedobó nyílás mögé az ajtó belső oldalára egy kis doboz felszereltetése, így megakadályozhatja azt, hogy a betörő kívülről próbáljon meg benyúlni a zárak meglazítása érdekében.

Biztonsági láncok: abban segítenek, hogy ismeretlen személyekkel beszélhessen az ajtó teljes kinyitása nélkül. Vásároljunk láncot, és MINDEN alkalommal használjuk, mielőtt az ajtót teljesen kinyitnánk.

Kilesőnyílás: lehetőséget biztosít arra, hogy azonosítsuk a becsöngető személyt, mielőtt az ajtót kinyitjuk. A nagylátószögű optikai kitekintők igen hasznosak lehetnek.

Új ajtók: újabban a biztonsági előírásoknak megfelelő ajtókat lehet megvásárolni. Beszerelés előtt érdeklődjünk azok alkalmazásáról.

Post Navigation