Gombai Polgárőr Egyesület

Tegyünk egymással, önmagunkért és egymásért!

Tanácsok a betörés elleni védekezéshez

Betörés elleni védelem

A bűnözés, mint társadalmi realitás évtizedünk – és sajnos a következő évtizedek – átléphetetlen kihívása. Lakókörnyezetünket különösen sújtja a családi ház-, és lakásbetörések, valamint az alagsori tároló és hétvégi ház feltörések elszaporodása. Hogy ez mit jelent, azok tudják igazán, akik tapasztalni voltak kénytelenek otthonuk felforgatását, lakásuk kifosztását, kedvelt értéktárgyaik eltűnését.

Szakemberek elemzése szerint a betörők többsége oda hatol be, ahol gyenge védelmet lát, és viszonylag kis „munkával”, rövid idő alatt tud zsákmányra szert tenni:

  • lakások, családi házak elleni támadás általában a gyenge bejárati ajtóra koncentrálódik;
  • olyan helyet keres, ahol nem tűnik fel, és kevés nyom hátrahagyásával, minimális lebukásveszély mellett tud „dolgozni” (legfelső emelet, alagsor);
  • olyan időpontban követi el a cselekményt, amikor kicsi a mozgás, kevesen tartózkodnak otthon, és a zajokra is kevésbé figyelnek fel a szomszédok (hétköznap délelőtt);
  • készpénzt, értékpapírt, ékszert, elektronikai cikkeket és kerékpárt tulajdonít el, melyeken könnyen túladhat, és egyedi azonosító jel hiányában a rendőrség nem tud körözni, sőt a tulajdonos sem képes kétséget kizáróan azonosítani.

Az elkövetési módszerekre is érdemes figyelmet fordítani, mivel:

  • leggyakoribb az ajtó hengerzár betétjének eltörése, amit szakszerűtlen szerelés, illetve a könnyen eltávolítható zárcímek alkalmazása tesz lehetővé. Erre specializált bűnöző 1 percen belül küzdi le ezt az akadályt, ráadásul csendesen!
  • az ajtó be-, vagy kifeszítése, illetve lábbal való berúgása a másik leggyakoribb mód. A silány ajtólapoknak, a gyenge kivitelű ajtótokoknak és az alig felerősített zárlemezeknek köszönhetően egy átlagos, pl. lakótelepi ajtó beszakításához nincs szükség erőművészre, sem hosszú kínlódásra!
  • a hamis vagy álkulcs alkalmazásával, lakatlevágással, lakatpánt lefeszítésével megvalósult nagyszámú bűncselekmény arra utal, hogy sokan elégednek meg olyan zárszerkezettel, ami csak a lelkiismeret megnyugtatására alkalmas!
  • ablakon, erkélyajtón, szellőzőnyíláson, pincén át ugyancsak számos behatolás történt. A zsákmányszerzés ezen módja mutatja, hogy mennyien nem ismerik fel a veszélyt és elővigyázatlanok.

Tudni kell, hogy betörés ellen tökéletes védelem nincs. Az illetéktelen behatolás alapvetően felszereltség, hozzáértés és idő kérdése. Akkor mégis mi a teendő?
A legfontosabb, hogy tegyünk valamit, hiszen a vagyon védelme legelsősorban a tulajdonos érdeke és feladata.

Az optimális biztonsághoz vezető út három elemből áll:

a) elővigyázatossági (magatartás) szabályok ismerete és betartása. Az óvatosság, a körültekintés tanúsítása még pénzbe sem kerül, csupán odafigyelést és némi szervezést igényel.

b) kellő mechanikai védekezés alkalmazása. A lakótelepi lakások többsége is fokozott biztonságúvá tehető, ez azonban anyagi befektetést igényel. A fizikai védelem ténye, a jól látható mechanikus eszközök látványa egyfelől visszatartó hatású, másfelől a leküzdése időt vesz igénybe, zajjal jár, és nyomok hagyásával párosul.

c) elektronikai védelem kiépítése. Riasztóberendezést a mechanikai védelem kiegészítéseként szokás alkalmazni, önmagában nem nyújt védelmet.

Lakásunk biztonsági foka legegyszerűbben akkor mérhető le, ha valamilyen okból véletlenül kizárjuk magunkat. Amennyiben visszajutásunk megoldható különösebb roncsolás, szakember több órás beavatkozása nélkül, akkor számítani lehet arra, hogy a betörő is megteheti ugyanezt. Szakembereink kidolgoztak úgynevezett lakástesztet, melynek kitöltésével Ön is ellenőrizheti lakásának biztonsági színvonalát.

Ne adjon esélyt a betörőnek!

Taktikai tanácsok a betörés megelőzése érdekében:

  • A bejárati ajtókat minden esetben zárja be, még akkor is, ha csak rövid időre hagyja el a lakást.
  • Végzettségét, címeit ne tüntesse fel a névtábláján, ha nem feltétlenül szükséges, mert ebből vagyoni helyzetére lehet következtetni, és ezáltal betörési célponttá válhat.
  • Kulcsait ne tartsa igazolványaival egy helyen. A közös helyeken felügyelet nélkül hagyott kulcsairól illetéktelenek másolatot készíthetnek, s így a lakásba való bejutás már nem okoz nehézséget.
  • Lakáskulcsát ne tegye ajtaja közelében lévő „biztos” rejtekhelyre (lábtörlő alá, villanyóraszekrénybe). A betörő ott keresi először.
  • Gondoskodjon értéktárgyainak számbavételéről, jellegzetességeinek rögzítéséről. Értéktárgyait lehetőleg egyedi, azonosításra alkalmas jellel lássa el, illetve kérje szakembertől az ilyen megjelölést (gravírozás).
  • Sok pénzt lehetőleg ne tartson otthon. Ha mégis, használjon falba erősített széfet, mely az ékszereknek is védelmet nyújt. Az ékszerekről, kisebb méretű értéktárgyakról, amelyeket nehéz megjelölni, készítsen fényképet.
  • Sose közölje idegennek, hogy mikor nincs otthon, hogy mikor távozik el hosszabb időre lakásából, de jó szomszédaival, rokonaival mindig. Tartózkodási címét, telefonszámát hagyja meg nekik.
  • Távolléte idejére ajtaja időnkénti átvizsgálására, levélszekrénye kiürítésére, újságok, díjszedő cédulák, ajtóba tűzött üzenetek összegyűjtésére kérje meg szomszédait. Semmi se keltse azt a látszatot, hogy Ön már régóta nem tartózkodik otthon.
  • Bejárati ajtaján használjon biztonsági láncot. Ismeretlen személy előtt ajtót csak akkor nyisson, ha előtte a biztonsági láncot is beakasztotta. Ezt követelje meg családtagjaitól is.

A zárszerkezeteket a legtöbb helyen hengerzár betétek működtetik, amelyek egy-két centiméterre kiállnak az ajtólap síkjából. Ha a hengerzárra kívülről vastag pajzsot helyezünk fel, megakadályozható a zárbetét eltörése. Ezt a pajzsot a lakás felőli oldalról az ajtólapon áthatoló, de kívülről nem látszó csavaroknak kell tartania.

Ügyelni kell arra is, hogy az ajtótokba vésett úgynevezett zárlemez (ami a kulcs elfordításakor a zárnyelvet befogadja) vastagabb anyagú és erős csavarokkal rögzített legyen. Jó megoldás, ha a zárlemez lakás felőli szárát lapos vassal megtámasztjuk, átmenő kapupánt csavaros rögzítéssel, illetve ha a tokon áthatolva egészen a falba süllyesztjük a műanyagtiplis facsavart.

A hagyományos reteszzárak nem nyújtanak biztonságot. Az alagsori tárolók ajtaját sokszor zárnyelv visszatolás módszerével nyitják ki a betörők. Ahol az ajtókeret fémből készült, felhegeszthetünk egy szögvasat, ami meggátolja a nyelvhez való hozzáférést.

Az elsődleges nyílászárók mellett az ablakokra, erkélyajtókra, szellőző ablakokra is figyelmet kell fordítani. Az üvegtörés útján való behatolás ellen a biztonsági síküvegek és fóliák viszonylag jó védelmet nyújtanak, jóllehet a legolcsóbb megoldás még mindig a rácskészítés.

Elektronikai védelem

Azoknál a lakóépületeknél, ahol számos ablak, ajtó, tolóajtó vagy erkély van, ajánlott a mechanikus biztosítás mellett az elektromos riasztóberendezés beszerelése is.

Riasztórendszerek a mechanikus védelmi berendezések kiegészítői lehetnek, de nem helyettesítői. Feladata az, hogy jelezze a védett területre történő behatolást, támadást vagy ezek kísérletét és riasszon. A riasztás tegye lehetővé a gyors emberi beavatkozást.

Riasztóberendezésekkel érhetjük el a legmagasabb eredményességet az elrettentés terén.

Egy tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a riasztók a betörők több mint 60 százalékát visszarettentik.

Az elektronikus behatolás jelző berendezés akkor működik megfelelően, ha a behatolás megkezdésével egyidőben riasztójelzést ad.

A jelzés célja kettős. Az elsődleges cél a behatolás tényének jelzése közbeavatkozásra jogosult és alkalmas személy vagy szervezet számára, a másodlagos cél az elkövetővel tudatni, hogy tevékenységét észlelték és intézkedés várható.

A riasztóberendezést kizárólag szakemberrel szereltesse be és gondoskodjon a rendszeres felülvizsgálatáról is.

A riasztás általában akusztikus és optikai úton történik.

A szirénák legyenek lehetőleg nehezen elérhetőek, az egyik látható helyen legyen elhelyezve, a másik pedig rejtve.

Ajánlatos a lakás riasztóját vagyonvédelmi felügyelőközpontba beköttetni, ahol a diszpécserszolgálat a szükséges intézkedéseket meg tudja tenni.

Amennyiben riasztórendszert kíván kiépíteni, kérje a rendőrség és a polgárőrség bűnmegelőzési tanácsát, így értékes javaslatokat kaphat.

A nyílászárók, zárszerkezetek, elektromos riasztók szerelését feltétlenül bízzuk szakemberre.

Azonban vannak olyan, aránylag egyszerű – ügyesebb lakástulajdonos által is megvalósítható – „trükkök”, melyek minimális anyagi ráfordítást igénynek, és mégis biztonságot növelő hatásúak.

  • Ha idegenek csengetnek be és valakit keresnek, szolgáltatást, vásárlást ajánlanak, telefonálni akarnak, rosszullétet színlelnek, valami apróságot kérnek, ne engedje be őket a lakásába!
  • A „hivatalos emberektől” is kérje el igazolványukat, amely csak személyi igazolványukkal együtt érvényes (az igazolvány lopott is lehet).
  • Szomszédaival minden esetben beszélje meg a gyanús idegenek látogatását és alapos gyanú esetén forduljon a rendőrséghez, vagy a polgárőrséghez pontos személyleírással.
  • Ha ismeretlen lakónak vélt személyeket látnak csomagokkal (doboz, bőrönd, nagy sporttáska, színes TV, magnó, képek, bútorok) közlekedni lakóházukban, vagy annak környezetében ellenőrizzék, hogy kicsodák és melyik lakásból jöttek. Ne menjenek el mellettük szó nélkül és ne elégedjenek meg azzal a válasszal, hogy valamelyik szomszéd költözik. A szállító gépkocsi rendszámát írják fel, személyleírásukat jegyezzék meg.
  • Ha betörést észlel, hívja a rendőrséget és jegyezzen fel minden információt. Fontos, hogy ne nyúljon semmihez, ne takarítson, hanem segítsen a rendőrség szakembereinek.

Lakások mechanikai, fizikai védelme

A védelem alapja a mechanikai eszközök olyan kialakítása, ami akár a meghiúsulásig is késleltetheti a betörést. Mint említettük, tökéletes biztonság nincs, a feltörhetetlen ingatlant még nem találták ki. A mai – különösen házgyári – lakások azonban túlságosan sérülékenyek.

Szakemberek a decentralizált védelemre helyezik a hangsúlyt. Ez annyit jelent, hogy a nyílászárók (kapu, ajtó, ablak) mindegyik elemének összehangolt megerősítése szükséges, hiszen a betörő mindig a leggyengébb láncszemet keresi és találja meg.

A mechanikai védelem legjelentősebb alkotóeleme az ajtó, melynek biztonságossága négy elemtől függ: az ajtótoktól (ajtófélfa), az ajtólaptól, a pánttól és a zárszerkezettől.

Az ajtólap ellenálló képessége akkor jó, ha az tömör fából, fémből, avagy belső rácsozattal készült. Elterjedtek az üreges – hullámlemezzel vagy salakgyapottal kitöltött – ajtók, amelyek kívül, belül furnérlemezzel vannak borítva. Ezen ajtóknak mechanikai értéke nincs, erősebb nyomással beszakíthatók vagy percek alatt átvághatóak. Jó megoldás, ha az ajtólap belső oldalára acéllemezt szerelnek.

Általában elhanyagolt, ám elsődleges kérdés az ajtótok erőssége, a toknak a falazathoz való rögzítése. Indokolt, hogy a tok a tégla- vagy betonfalba több falazó-körömmel legyen beépítve és a takaróléceket erős facsavarok tartsák. Sajnos nem ritka, hogy az ajtótok takaróléceit 6-8 közönséges szöggel erősítik a falhoz és lényegében ez jelenti a nyílászáró védelmét. Kellő megerősítést jelent, ha az ajtótokot oldalanként három helyen megfúrják és „dűbel csavart” vagy acélcsapokat süllyesztenek a falba.

Az ajtólapot a tokhoz többnyire gyenge ellenállású, befúrós pánttal rögzítik. Ezeket célszerű megerősíteni úgy a tokszerkezetben, mint az ajtólapon, például átmenő kapupánt csavarral, kiemelés gátló szerkezettel vagy a pántok fölé behajtott biztosítócsavarral.

A zárszerkezet akkor hatásos, ha az több ponton (középen, alul, felül) nyújt védelmet. Hangsúlyozzuk, hogy a lakás biztonságát nem csupán a zárszerkezet minősége határozza meg, hanem a nyílászáró egésze. Hiába szereltünk két, három drága zárat, ha például az ajtó a toknál bedönthető, a diópántnál kiemelhető, az ajtólap játszi könnyen befeszíthető, az ablak benyomható. A fő zárnak számító bevéső-zárak mellett mégis javasolt kiegészítő (rácsavarozós) zár, illetve hevederzár alkalmazása.

A mechanikai és elektronikai védelem biztosítási követelményei

Minimális mechanikai védelem állapítható meg, ha:

  • az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek
  • az ajtók zárását biztonsági zár végzi
  • a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 centiméteres, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

Biztonsági zárnak minősül:

  • a minimum 5 csapos hengerzár
  • a minimum 6 rotoros mágneszár
  • a kéttollú kulcsos zár
  • a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma a 10.000-et meghaladja
  • az egyedi minősített lamellás zár.

A lakat nem minősül biztonsági zárnak!

Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik a minimális mechanikai védelmen felül:

  • A 2 méternél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, stb.) ráccsal, vagy ezzel egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve minősített biztonsági üveggel védettek.
  • A nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazó körmökkel – vagy egyéb, a befeszítést magakadályozó módon – a falazatokhoz vannak erősítve, legalább három helyen, a tokmagasság arányos távolságában.
  • Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védett. Bevésőzár esetén az ajtólap keskenyebbik oldala fémlemezzel megerősített.
  • Az ajtólap minimum 3 diópánttal van a tokhoz rögzítve. A záráspontosság 5 mm-en belüli. Az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja. A zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi.
  • A zárreteszek (ajtó esetében) legalább 20mm mélységet foglalnak el a zárólemezben. Fatok esetén megerősített zárlemez szükséges.
  • A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű.

Teljes mechanikai védelem

Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei, és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik a részleges mechanikai védelmen felül:

  • támadható nyílászárók minimum a részleges mechanikai védelemnek megfelelő rácsszerkezettel védettek
  • az ajtólap és az ajtótok fémből, vagy keményfából készült, fa ajtólap esetén tömör, vastagsága minimum 40 mm
  • a zárszerkezet minimum négypontos, legalább kétirányú zárást kell biztosítson a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 20 mm mélyen zárnak
  • az ajtólap és az ajtótok zárpontossága 2 mm-en belül van
  • a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen védeni kell a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága 38 cm-es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű vagy azt meghaladja.

Minimális elektronikai védelem

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, a felületvédelem csak a 2 méternél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

  • betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre
  • a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot, a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon
  • burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett anyagból készüljön
  • az egyes részek meghibásodását, a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell
  • élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell
  • a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni. A rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba
  • a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható
  • a kültéri hangjelző szabotázsvédett, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel
  • az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa. Elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes
  • az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa
  • a szabadtéri, a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.
Reklámok

Single Post Navigation

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: