Gombai Polgárőr Egyesület

Tegyünk egymással, önmagunkért és egymásért!

Archive for the tag “rendőrség”

Tanácsok a betörés elleni védekezéshez

Betörés elleni védelem

A bűnözés, mint társadalmi realitás évtizedünk – és sajnos a következő évtizedek – átléphetetlen kihívása. Lakókörnyezetünket különösen sújtja a családi ház-, és lakásbetörések, valamint az alagsori tároló és hétvégi ház feltörések elszaporodása. Hogy ez mit jelent, azok tudják igazán, akik tapasztalni voltak kénytelenek otthonuk felforgatását, lakásuk kifosztását, kedvelt értéktárgyaik eltűnését.

Szakemberek elemzése szerint a betörők többsége oda hatol be, ahol gyenge védelmet lát, és viszonylag kis „munkával”, rövid idő alatt tud zsákmányra szert tenni:

  • lakások, családi házak elleni támadás általában a gyenge bejárati ajtóra koncentrálódik;
  • olyan helyet keres, ahol nem tűnik fel, és kevés nyom hátrahagyásával, minimális lebukásveszély mellett tud „dolgozni” (legfelső emelet, alagsor);
  • olyan időpontban követi el a cselekményt, amikor kicsi a mozgás, kevesen tartózkodnak otthon, és a zajokra is kevésbé figyelnek fel a szomszédok (hétköznap délelőtt);
  • készpénzt, értékpapírt, ékszert, elektronikai cikkeket és kerékpárt tulajdonít el, melyeken könnyen túladhat, és egyedi azonosító jel hiányában a rendőrség nem tud körözni, sőt a tulajdonos sem képes kétséget kizáróan azonosítani.

Az elkövetési módszerekre is érdemes figyelmet fordítani, mivel:

  • leggyakoribb az ajtó hengerzár betétjének eltörése, amit szakszerűtlen szerelés, illetve a könnyen eltávolítható zárcímek alkalmazása tesz lehetővé. Erre specializált bűnöző 1 percen belül küzdi le ezt az akadályt, ráadásul csendesen!
  • az ajtó be-, vagy kifeszítése, illetve lábbal való berúgása a másik leggyakoribb mód. A silány ajtólapoknak, a gyenge kivitelű ajtótokoknak és az alig felerősített zárlemezeknek köszönhetően egy átlagos, pl. lakótelepi ajtó beszakításához nincs szükség erőművészre, sem hosszú kínlódásra!
  • a hamis vagy álkulcs alkalmazásával, lakatlevágással, lakatpánt lefeszítésével megvalósult nagyszámú bűncselekmény arra utal, hogy sokan elégednek meg olyan zárszerkezettel, ami csak a lelkiismeret megnyugtatására alkalmas!
  • ablakon, erkélyajtón, szellőzőnyíláson, pincén át ugyancsak számos behatolás történt. A zsákmányszerzés ezen módja mutatja, hogy mennyien nem ismerik fel a veszélyt és elővigyázatlanok.

Tudni kell, hogy betörés ellen tökéletes védelem nincs. Az illetéktelen behatolás alapvetően felszereltség, hozzáértés és idő kérdése. Akkor mégis mi a teendő?
A legfontosabb, hogy tegyünk valamit, hiszen a vagyon védelme legelsősorban a tulajdonos érdeke és feladata.

Az optimális biztonsághoz vezető út három elemből áll:

a) elővigyázatossági (magatartás) szabályok ismerete és betartása. Az óvatosság, a körültekintés tanúsítása még pénzbe sem kerül, csupán odafigyelést és némi szervezést igényel.

b) kellő mechanikai védekezés alkalmazása. A lakótelepi lakások többsége is fokozott biztonságúvá tehető, ez azonban anyagi befektetést igényel. A fizikai védelem ténye, a jól látható mechanikus eszközök látványa egyfelől visszatartó hatású, másfelől a leküzdése időt vesz igénybe, zajjal jár, és nyomok hagyásával párosul.

c) elektronikai védelem kiépítése. Riasztóberendezést a mechanikai védelem kiegészítéseként szokás alkalmazni, önmagában nem nyújt védelmet.

Lakásunk biztonsági foka legegyszerűbben akkor mérhető le, ha valamilyen okból véletlenül kizárjuk magunkat. Amennyiben visszajutásunk megoldható különösebb roncsolás, szakember több órás beavatkozása nélkül, akkor számítani lehet arra, hogy a betörő is megteheti ugyanezt. Szakembereink kidolgoztak úgynevezett lakástesztet, melynek kitöltésével Ön is ellenőrizheti lakásának biztonsági színvonalát.

Ne adjon esélyt a betörőnek!

Taktikai tanácsok a betörés megelőzése érdekében:

  • A bejárati ajtókat minden esetben zárja be, még akkor is, ha csak rövid időre hagyja el a lakást.
  • Végzettségét, címeit ne tüntesse fel a névtábláján, ha nem feltétlenül szükséges, mert ebből vagyoni helyzetére lehet következtetni, és ezáltal betörési célponttá válhat.
  • Kulcsait ne tartsa igazolványaival egy helyen. A közös helyeken felügyelet nélkül hagyott kulcsairól illetéktelenek másolatot készíthetnek, s így a lakásba való bejutás már nem okoz nehézséget.
  • Lakáskulcsát ne tegye ajtaja közelében lévő „biztos” rejtekhelyre (lábtörlő alá, villanyóraszekrénybe). A betörő ott keresi először.
  • Gondoskodjon értéktárgyainak számbavételéről, jellegzetességeinek rögzítéséről. Értéktárgyait lehetőleg egyedi, azonosításra alkalmas jellel lássa el, illetve kérje szakembertől az ilyen megjelölést (gravírozás).
  • Sok pénzt lehetőleg ne tartson otthon. Ha mégis, használjon falba erősített széfet, mely az ékszereknek is védelmet nyújt. Az ékszerekről, kisebb méretű értéktárgyakról, amelyeket nehéz megjelölni, készítsen fényképet.
  • Sose közölje idegennek, hogy mikor nincs otthon, hogy mikor távozik el hosszabb időre lakásából, de jó szomszédaival, rokonaival mindig. Tartózkodási címét, telefonszámát hagyja meg nekik.
  • Távolléte idejére ajtaja időnkénti átvizsgálására, levélszekrénye kiürítésére, újságok, díjszedő cédulák, ajtóba tűzött üzenetek összegyűjtésére kérje meg szomszédait. Semmi se keltse azt a látszatot, hogy Ön már régóta nem tartózkodik otthon.
  • Bejárati ajtaján használjon biztonsági láncot. Ismeretlen személy előtt ajtót csak akkor nyisson, ha előtte a biztonsági láncot is beakasztotta. Ezt követelje meg családtagjaitól is.

A zárszerkezeteket a legtöbb helyen hengerzár betétek működtetik, amelyek egy-két centiméterre kiállnak az ajtólap síkjából. Ha a hengerzárra kívülről vastag pajzsot helyezünk fel, megakadályozható a zárbetét eltörése. Ezt a pajzsot a lakás felőli oldalról az ajtólapon áthatoló, de kívülről nem látszó csavaroknak kell tartania.

Ügyelni kell arra is, hogy az ajtótokba vésett úgynevezett zárlemez (ami a kulcs elfordításakor a zárnyelvet befogadja) vastagabb anyagú és erős csavarokkal rögzített legyen. Jó megoldás, ha a zárlemez lakás felőli szárát lapos vassal megtámasztjuk, átmenő kapupánt csavaros rögzítéssel, illetve ha a tokon áthatolva egészen a falba süllyesztjük a műanyagtiplis facsavart.

A hagyományos reteszzárak nem nyújtanak biztonságot. Az alagsori tárolók ajtaját sokszor zárnyelv visszatolás módszerével nyitják ki a betörők. Ahol az ajtókeret fémből készült, felhegeszthetünk egy szögvasat, ami meggátolja a nyelvhez való hozzáférést.

Az elsődleges nyílászárók mellett az ablakokra, erkélyajtókra, szellőző ablakokra is figyelmet kell fordítani. Az üvegtörés útján való behatolás ellen a biztonsági síküvegek és fóliák viszonylag jó védelmet nyújtanak, jóllehet a legolcsóbb megoldás még mindig a rácskészítés.

Elektronikai védelem

Azoknál a lakóépületeknél, ahol számos ablak, ajtó, tolóajtó vagy erkély van, ajánlott a mechanikus biztosítás mellett az elektromos riasztóberendezés beszerelése is.

Riasztórendszerek a mechanikus védelmi berendezések kiegészítői lehetnek, de nem helyettesítői. Feladata az, hogy jelezze a védett területre történő behatolást, támadást vagy ezek kísérletét és riasszon. A riasztás tegye lehetővé a gyors emberi beavatkozást.

Riasztóberendezésekkel érhetjük el a legmagasabb eredményességet az elrettentés terén.

Egy tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a riasztók a betörők több mint 60 százalékát visszarettentik.

Az elektronikus behatolás jelző berendezés akkor működik megfelelően, ha a behatolás megkezdésével egyidőben riasztójelzést ad.

A jelzés célja kettős. Az elsődleges cél a behatolás tényének jelzése közbeavatkozásra jogosult és alkalmas személy vagy szervezet számára, a másodlagos cél az elkövetővel tudatni, hogy tevékenységét észlelték és intézkedés várható.

A riasztóberendezést kizárólag szakemberrel szereltesse be és gondoskodjon a rendszeres felülvizsgálatáról is.

A riasztás általában akusztikus és optikai úton történik.

A szirénák legyenek lehetőleg nehezen elérhetőek, az egyik látható helyen legyen elhelyezve, a másik pedig rejtve.

Ajánlatos a lakás riasztóját vagyonvédelmi felügyelőközpontba beköttetni, ahol a diszpécserszolgálat a szükséges intézkedéseket meg tudja tenni.

Amennyiben riasztórendszert kíván kiépíteni, kérje a rendőrség és a polgárőrség bűnmegelőzési tanácsát, így értékes javaslatokat kaphat.

A nyílászárók, zárszerkezetek, elektromos riasztók szerelését feltétlenül bízzuk szakemberre.

Azonban vannak olyan, aránylag egyszerű – ügyesebb lakástulajdonos által is megvalósítható – „trükkök”, melyek minimális anyagi ráfordítást igénynek, és mégis biztonságot növelő hatásúak.

  • Ha idegenek csengetnek be és valakit keresnek, szolgáltatást, vásárlást ajánlanak, telefonálni akarnak, rosszullétet színlelnek, valami apróságot kérnek, ne engedje be őket a lakásába!
  • A „hivatalos emberektől” is kérje el igazolványukat, amely csak személyi igazolványukkal együtt érvényes (az igazolvány lopott is lehet).
  • Szomszédaival minden esetben beszélje meg a gyanús idegenek látogatását és alapos gyanú esetén forduljon a rendőrséghez, vagy a polgárőrséghez pontos személyleírással.
  • Ha ismeretlen lakónak vélt személyeket látnak csomagokkal (doboz, bőrönd, nagy sporttáska, színes TV, magnó, képek, bútorok) közlekedni lakóházukban, vagy annak környezetében ellenőrizzék, hogy kicsodák és melyik lakásból jöttek. Ne menjenek el mellettük szó nélkül és ne elégedjenek meg azzal a válasszal, hogy valamelyik szomszéd költözik. A szállító gépkocsi rendszámát írják fel, személyleírásukat jegyezzék meg.
  • Ha betörést észlel, hívja a rendőrséget és jegyezzen fel minden információt. Fontos, hogy ne nyúljon semmihez, ne takarítson, hanem segítsen a rendőrség szakembereinek.

Lakások mechanikai, fizikai védelme

A védelem alapja a mechanikai eszközök olyan kialakítása, ami akár a meghiúsulásig is késleltetheti a betörést. Mint említettük, tökéletes biztonság nincs, a feltörhetetlen ingatlant még nem találták ki. A mai – különösen házgyári – lakások azonban túlságosan sérülékenyek.

Szakemberek a decentralizált védelemre helyezik a hangsúlyt. Ez annyit jelent, hogy a nyílászárók (kapu, ajtó, ablak) mindegyik elemének összehangolt megerősítése szükséges, hiszen a betörő mindig a leggyengébb láncszemet keresi és találja meg.

A mechanikai védelem legjelentősebb alkotóeleme az ajtó, melynek biztonságossága négy elemtől függ: az ajtótoktól (ajtófélfa), az ajtólaptól, a pánttól és a zárszerkezettől.

Az ajtólap ellenálló képessége akkor jó, ha az tömör fából, fémből, avagy belső rácsozattal készült. Elterjedtek az üreges – hullámlemezzel vagy salakgyapottal kitöltött – ajtók, amelyek kívül, belül furnérlemezzel vannak borítva. Ezen ajtóknak mechanikai értéke nincs, erősebb nyomással beszakíthatók vagy percek alatt átvághatóak. Jó megoldás, ha az ajtólap belső oldalára acéllemezt szerelnek.

Általában elhanyagolt, ám elsődleges kérdés az ajtótok erőssége, a toknak a falazathoz való rögzítése. Indokolt, hogy a tok a tégla- vagy betonfalba több falazó-körömmel legyen beépítve és a takaróléceket erős facsavarok tartsák. Sajnos nem ritka, hogy az ajtótok takaróléceit 6-8 közönséges szöggel erősítik a falhoz és lényegében ez jelenti a nyílászáró védelmét. Kellő megerősítést jelent, ha az ajtótokot oldalanként három helyen megfúrják és „dűbel csavart” vagy acélcsapokat süllyesztenek a falba.

Az ajtólapot a tokhoz többnyire gyenge ellenállású, befúrós pánttal rögzítik. Ezeket célszerű megerősíteni úgy a tokszerkezetben, mint az ajtólapon, például átmenő kapupánt csavarral, kiemelés gátló szerkezettel vagy a pántok fölé behajtott biztosítócsavarral.

A zárszerkezet akkor hatásos, ha az több ponton (középen, alul, felül) nyújt védelmet. Hangsúlyozzuk, hogy a lakás biztonságát nem csupán a zárszerkezet minősége határozza meg, hanem a nyílászáró egésze. Hiába szereltünk két, három drága zárat, ha például az ajtó a toknál bedönthető, a diópántnál kiemelhető, az ajtólap játszi könnyen befeszíthető, az ablak benyomható. A fő zárnak számító bevéső-zárak mellett mégis javasolt kiegészítő (rácsavarozós) zár, illetve hevederzár alkalmazása.

A mechanikai és elektronikai védelem biztosítási követelményei

Minimális mechanikai védelem állapítható meg, ha:

  • az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek
  • az ajtók zárását biztonsági zár végzi
  • a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 centiméteres, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

Biztonsági zárnak minősül:

  • a minimum 5 csapos hengerzár
  • a minimum 6 rotoros mágneszár
  • a kéttollú kulcsos zár
  • a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma a 10.000-et meghaladja
  • az egyedi minősített lamellás zár.

A lakat nem minősül biztonsági zárnak!

Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik a minimális mechanikai védelmen felül:

  • A 2 méternél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, stb.) ráccsal, vagy ezzel egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve minősített biztonsági üveggel védettek.
  • A nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazó körmökkel – vagy egyéb, a befeszítést magakadályozó módon – a falazatokhoz vannak erősítve, legalább három helyen, a tokmagasság arányos távolságában.
  • Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védett. Bevésőzár esetén az ajtólap keskenyebbik oldala fémlemezzel megerősített.
  • Az ajtólap minimum 3 diópánttal van a tokhoz rögzítve. A záráspontosság 5 mm-en belüli. Az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja. A zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi.
  • A zárreteszek (ajtó esetében) legalább 20mm mélységet foglalnak el a zárólemezben. Fatok esetén megerősített zárlemez szükséges.
  • A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű.

Teljes mechanikai védelem

Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei, és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik a részleges mechanikai védelmen felül:

  • támadható nyílászárók minimum a részleges mechanikai védelemnek megfelelő rácsszerkezettel védettek
  • az ajtólap és az ajtótok fémből, vagy keményfából készült, fa ajtólap esetén tömör, vastagsága minimum 40 mm
  • a zárszerkezet minimum négypontos, legalább kétirányú zárást kell biztosítson a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 20 mm mélyen zárnak
  • az ajtólap és az ajtótok zárpontossága 2 mm-en belül van
  • a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen védeni kell a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága 38 cm-es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű vagy azt meghaladja.

Minimális elektronikai védelem

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, a felületvédelem csak a 2 méternél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

  • betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre
  • a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot, a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon
  • burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett anyagból készüljön
  • az egyes részek meghibásodását, a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell
  • élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell
  • a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni. A rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba
  • a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható
  • a kültéri hangjelző szabotázsvédett, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel
  • az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa. Elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes
  • az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa
  • a szabadtéri, a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.
Reklámok

TANÁCSOK A BETÖRÉS ELLENI VÉDELEMHEZ

Bűnmegelőzési tájékoztató 

Az emberek szubjektív biztonságérzetét alapvetően befolyásolja, hogy biztonságban érzik-e lakásukat, házukat, és biztonságban érzik-e magukat a közterületeken. Az utóbbi időszakban sajnos egyre több lakásbetörésről és betöréses lopásról, sőt rablásról kapunk bejelentést. Ez a bűncselekmény nemcsak anyagilag érinti az áldozatot érzékenyen, hanem lelkileg is, hiszen ilyenkor egy vadidegen hatol be a magánszféránkba, és elviszi azokat a tárgyakat is (pl. családi ékszer), amelyekhez szoros érzelmi szálak fűznek. Felmérések szerint ilyenkor bizony sokan depressziós tünetekkel és olyan félelmekkel küzdenek, hogy el is költöznek abból a lakásból.

Ha azonban felhasználjuk a mechanikus és elektronikus vagyonvédelmi védelmi lehetőségek széles tárházát, és néhány egyszerű magatartási szabályt betartunk, jó eséllyel megvédhetjük vagyonunkat.

A BETÖRŐ (jó esetben, általában) 5 PERC UTÁN FELADJA!

Felmérések szerint egy betörő 5 percig kockáztatja a lebukást. Ha olyan védelmi rendszert lát, ami ennél hosszabb ideig feltartóztatja, nem kockáztatja meg, hogy lebukjon, inkább odébb áll. Az alábbiakban a vagyonvédelemhez adunk hasznos tanácsokat.

1. Külső védelem

Mozgásérzékelő lámpával világítsa meg a bejáratokat, és helyezzen el biztonsági kamerát!

A kertkapunál helyezzen el videotelefonos csengőt, így látja is, ki csenget! A kapu, a bejárati ajtó, garázsajtó akkor is legyen zárva, ha otthon tartózkodik. Társasházaknál fontos, hogy a lépcsőház ajtaja mindig zárva legyen, és a lakók ne engedjenek be idegent.

Az udvaron ne legyen túl sok bokor, ami lehetőséget ad elbújni az elkövetőnek. Ne legyen szem előtt létra és egyéb olyan tárgy, amely segítségével a felső szinten levő erkélyekhez, ablakokhoz fel lehet mászni.

 2. A nyílászárók

A családi házak esetében legveszélyeztetettebb helyek a nyílászárók: a bejárati ajtó, de leginkább a hátsó ajtók, az ablakok, az erkélyajtók. Fontos, hogy mindegyik védett legyen. A társasházakban a bejárati ajtó a támadható pont.

A bejárati ajtó erős (fém vagy keményfa) anyagból készüljön, több ponton záródjon, vagy több zárral. A zsanérok erősek legyenek, fontos a kiemelés elleni védelem és a megfelelő zár is elengedhetetlen. Ma már korszerű, fúrásálló, saválló, zártörés ellen védett zárak kaphatóak.

A mellékajtók védelme legalább ilyen fontos: ezeknek is szilárd anyagból, megfelelő zárral kell készülnie.

Az ablakok és erkélyajtók védelme is fontos: léteznek kulccsal is zárható ablakzárak. Az üveg betörését megelőzhetjük biztonsági fóliával. Fontos, ha elmegyünk otthonról, ne hagyjuk bukóra az ablakot, mert a betörők így könnyűszerrel kinyitják azt. A pinceablakokat ráccsal érdemes védeni.

A nyílászárókat elektronikus védelemmel is el lehet látni: léteznek egészen egyszerű, elemmel működő nyitásérzékelők ajtókhoz és ablakokhoz egyaránt. A besurranás ellen hatékony az elektronikus ajtóék, mely nyitásra éles hanggal jelez.

3. Belső védelem

A korszerű mechanikus védelmet kiegészíti az elektronikus védelem. A riasztó rendszerek választéka hatalmas, a házilag is szerelhető olcsó rendszerektől kezdve a profi rendszerekig bármi kapható, az árak is széles skálán mozognak. A legegyszerűbb védelem is jól jöhet, ha a betörőt megzavarja. A riasztók lehetnek helyi hanghatással működőek, és /vagy jelezhetnek a mobiltelefonunkra vagy vagyonvédelmi cégek riasztó és vonuló szolgálatához lehetnek bekötve. A riasztórendszerek mozgásérzékelővel, nyitásérzékelőkkel, tűz és -füstérzékelőkkel rendelkezhetnek, attól függően, milyen szintű védelmet szeretne a lakástulajdonos.

4. Értékeink védelme

Ha készpénzt, ékszert egyéb értéket tart otthon, érdemes a falhoz vagy nehéz bútorhoz rögzített széfbe tenni azokat. A betörők leginkább a készpénzt és az ékszereket viszik el, érdemes tehát ezeket jól elzárni. Ügyeljünk a gépkocsi indítókulcsára is: előfordult már, hogy nem csak a lakásból tűntek el az értékek, hanem a szem előtt levő indítókulccsal az autó is.

5. Mire ügyeljünk?- a hét aranyszabály

A legjobb mechanikai és elektronikus védelem is kevés, ha nem tartjuk be az alapvető biztonsági magatartási szabályokat.

• Zárja be a nyílászárókat akkor is, ha csak rövid időre megy el otthonról.

• Ha elvesztette a kulcsát, haladéktalanul cseréltessen zárat a lakásajtón.

• Ha csak rövid időre is elhagyja a lakást vagy házat, kulccsal zárja be az ajtót!

• Soha ne hagyja a kulcsot egy kinti „rejtekhelyen” – a betörők ezeket nagyon jól ismerik.

• Ne hagyjon kulcsot belül sem olyan bejárati ajtó zárjában, amelynek üveges része is van.

• Vigyázat! A bukóra hagyott ablakokat a betörők nagyon könnyen kinyitják!

• Ha csengetnek, ne nyisson ajtót meggondolatlanul, idegenekkel szemben fontos az egészséges bizalmatlanság! Az ajtón legyen nagy látószögű kémlelő ablak és ajtólánc! A kémlelő ablakon nézzen ki, és idegennek ne nyisson ajtót, ha nagyon szükséges, csak a biztonsági ajtólánccal nyissa ki résnyire az ajtót!

6. Szomszédok segítsége

A biztonságos lakókörnyezet fontos eleme, hogy a szomszédok kölcsönösen segítsék egymást. Figyeljék a környéken felbukkanó idegeneket. Ha elutazik, kérje meg a szomszédot, hogy a postaládából szedje ki a küldeményeket, reklámújságokat. Ne látszódjon, hogy a házban, lakásban hosszabb ideig nem tartózkodik senki. Hasznos lehet – főleg idősebbek esetében – ha olcsó vezeték nélküli csengő jelző része az egyik házban, a csengő a másik házban vagy lakásban van, és gond esetén ennek megnyomásával is lehet jelezni a szomszédnak. Sokat számít azonban, ha tartjuk a kapcsolatot, beszélgetünk a szomszéddal, segítjük egymást.

7. Hogyan tegyük biztonságossá a lakást?

A vagyonvédelem költségei terén az egészen olcsó megoldásoktól kezdve a csúcstechnológiáig bármi elérhető, és a piac is sokrétű. Két támpont lehet, ami a minőséget garantálja:

1. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által bevizsgált és minősített vagyonvédelmi eszközök egészen biztos, hogy megbízhatóak. A biztosítók lakásbiztosítás kötéséhez megszabják, milyen vagyonvédelmi eszközök megléte esetén kötnek szerződést az ügyféllel. A minősített eszközök és azok forgalmazói megtalálhatóak a www.pluto.hu weboldalon.

2. A Személy és Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara weboldalán (www.szvmszk.hu) a névjegyzék menüpont alatt megtalálhatóak az országban működő vagyonvédelmi cégek, lehet szűkíteni az egyes megyékre is. A személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. Törvény alapján csak olyan vállalkozás végezhet ilyen tevékenységet, amely számára a Rendőrség működési engedélyt adott ki. A vállalkozásoknak kötelező a kamarai tagság. A vállalkozások törvényes működését évente ellenőrzi a Rendőrség. A cégek működésének szigorú feltételei és a rendőrségi ellenőrzés a garanciája annak, hogy a kamarai tagok megbízhatóak. A vagyonvédelmi cégek szakemberei értenek a biztonságtechnikai rendszerek kiépítéséhez.

Amennyiben valaki egyszerűbb eszközökkel is beéri, a barkácsáruházakban is talál egyszerűbb riasztókat, széfeket, mechanikus védelmi eszközöket, melyeket könnyen be lehet szerelni házilag is.

8. Lakásteszt – Biztonságos az Ön lakása?

Ön szerint elég biztonságos a lakása? Tegye próbára magát tesztünk segítségével, és ha úgy érzi, valami hiányzik a megnyugtató védettséghez, azt lehetőleg pótolja! Válassza ki az Önre legjobban illő megállapítást, majd adja össze a pontjait, ezután nézze meg az értékelést.

1. A lakása jellege, elhelyezkedése

a. Magányosan álló ház, kerítés nélkül, rácsozatlan ablakokkal 1 p.

b. Gyéren beépített területen lévő családi ház, kerítéssel, rácsozott ablakokkal 2 p.

c. A település központjában lévő ház, rácsozatlan ablakokkal 3 p.

d. Sűrűn beépített területen lévő ház, kerítéssel, rácsozott ablakokkal 4 p.

2. A bejárat láthatósága

a. A környezet által takart 1 p.

b. Az ajtó és a környezete, a lépcsőház, a kerítés jól megvilágított 2 p.

3. Milyen a bejárati ajtó lapjának a szerkezete?

a. Üvegezett ajtó, belül üreges 1 p.

b. Tömör keményfa 2 p.

c. Tömör lap fémborítással 3 p.

4. Az ablakok és egyéb nyílászárók

a. Kívülálló részére hozzáférhető, normál ablaküveggel 1 p.

b. Nehezen elérhető ablak egyszárnyú, dupla vagy biztonsági üvegezéssel 2 p.

c. Az ablakok ráccsal védettek 3 p.

5. Ha otthon tartózkodik…

a. Belülről is kulcsra zárom, és a biztonsági zárat is beakasztom 2 p.

b. Csak becsapom magam mögött az ajtót, esetleg ráfordítom a kulcsot 1 p.

6. Ha elmegy otthonról…

a. Mindig bezárom az ajtót, de az ablakot jó időben nyitva hagyom 1 p.

b. Ha csak rövid időre megyek el otthonról, nem szoktam kulcsra zárni az ajtót, csak

becsapom magam után 2 p.

c. Minden esetben az összes zárral bezárom az ajtót, az ablakot pedig becsukom 3 p.

7. Ha hosszabb időre elmegy otthonról…

a. Ugyanúgy bezárom az ajtót, mint máskor 1 p.

b. Gondosan bezárom az ajtót, az ablakokat, majd megkérem a szomszédot, hogy

mindennap ürítse a postaládámat, és figyeljen a házra 2 p.

8. Egy esetleges betörés esetén vagyontárgyairól, értékeiről tudna-e részletes leírást adni?

a. Biztosan fel tudnám sorolni, hogy miket vittek el 1 p.

b. Az értékeimről házileltárt készítettem, a típus-, illetve a szériaszámok feltüntetésével,

a fontosabb dolgokról pedig fényképem is van 2 p.

Értékelés:

0-11 pont: Nagyon könnyű azt gondolni, hogy „velem ez nem történhet meg”, de a lopások, betörések statisztikai adatai folyamatos emelkedést mutatnak, és ez valószínűleg továbbra is így lesz, ha Ön nem tesz megfelelő lépéseket a megelőzés érdekében. Azt tanácsoljuk, hogy kérjen tanácsot a Rendőrségtől, vagy biztonsági szakemberektől.

12-24 pont: Ön nyilvánvalóan gondolt már arra, hogy biztonságosabbá teszi otthonát, de van még hely, ahol fejleszteni kell.

25-37 pont: Gratulálunk! Ön a betörők legnagyobb ellensége. Nyilvánvalóan tudatosan figyelmet fordít arra, hogy értékei biztonságban legyenek. Maradjon továbbra is éber és körültekintő!

Ajánlások az év végi ünnepekre

Az elmúlt évekhez hasonlóan az ünnepek időszakában jelentős személy- és gépjárműforgalom növekedésre kell számítani a főközlekedési útvonalakon, autópályákon, autóutakon, valamint a különböző bevásárló- és üzletközpontok, alkalmi kirakodóvásárok helyszínén és azok környékén, hiszen mindenki készül a karácsonyra, szilveszterre. A bevásárlások idején – talán az év vége miatt – már fáradtabbak, figyelmetlenebbek lehetünk, kedvezve ezzel a tolvajoknak.

Az ünnepeket megelőző bevásárlás időszakában a rendőrség kiemelt figyelmet fordít a különböző bevásárló- és üzletközpontok, alkalmi kirakodóvásárok helyszínére, piacokra, üzemanyag-töltő állomásokra, pályaudvarokra, pénzintézetekre, valamint olyan nagy tömegeket vonzó helyszínekre, ahol valószínűbb lehet a vagyon elleni jogsértések bekövetkezése. A közrend, közbiztonság, valamint a közlekedés rendjének fenntartása érdekében kollégáink forgalomirányítással, forgalomsegítéssel, szükség szerint tájékoztatással segítik az állampolgárok biztonságos közlekedését.

Az ünnepeket megelőző, illetve az azt követő időszakban is a rendőrség együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, különösen a stratégiai partnernek számító polgárőr szervezetekkel, továbbá a közterület-felügyelet, illetve a társ-rendvédelmi szervek dolgozóival.

Ezen túlmenően fontosnak tartjuk a vásárlások időszakában a közlekedési balesetek megelőzése érdekében az ittas járművezetők kiszűrését, valamint a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, pirotechnikai termékeket forgalmazók ellenőrzését is.

Az alábbiakban csokorba szedtük az időszakra jellemző, leggyakrabban előforduló veszélyforrásokat, ezekre hívjuk fel a lakosság figyelmét!

Védekezés a zseblopások ellen 

A zseblopásokat jellemzően az utcán, tömegközlekedési eszközökön, piacokon vagy bevásárlóközpontokban követik el. Éppen ezért pénzünket, bankkártyánkat, egyéb más értékeinket már akkor tegyük biztonságos, nem észrevehető, vagy könnyen hozzáférhető helyre, amikor elindulunk otthonról. Lehetőség szerint a kabátunk belső zsebében tároljuk a pénztárcánkat, az iratainkat, s ha lehet a telefonunkat is. A PIN-kódokat ne tartsuk a bankkártyánk mellett, lehetőség szerint jegyezzük meg a számsort.

Fontos, hogy mindig ügyeljünk az értékeinkre, télen ugyanis a vastagabb felsőruházat miatt kevésbé lehet érezni, ha valaki belenyúl a zsebünkbe. A pénz- és irattárcákat ne a táskák, kosarak tetején vagy a nadrágunk hátsó zsebében tartsuk! Megfelelő védelmet csak a belső zsebek kínálnak. Iratainkat a lakás és a kocsi kulcsaitól elkülönítve tároljuk!

Ha mégis megtörtént a lopás, és ezt észleljük, ne szálljunk szembe a tolvajjal! Hívjunk segítséget, értesítsük a rendőrséget! Ha a lopás során az iratok mellett a lakáskulcsot is elvitték, sürgősen cseréltessük le a zárat, ha pedig a bankkártyánk tűnt el, azt azonnal tiltassuk le!

Tömegközlekedési eszközök

Zsúfolt helyeken táskánkat tartsuk bezárva, kezünkkel, karunkkal öleljük át! Semmiképpen ne tegyük könnyedén a hátunkra, oldalunkra! Utazás, vagy várakozás során kerüljük a tülekedést! Értékeinkre ne hívjuk fel a figyelmet!

Ha a buszon, villamoson, bevásárlásnál szokatlan, oda nem illő esemény történik – pl. néhány ember heves szóváltásba bocsátkozik, vagy valaki elájul – az esetlegesen szükséges segítség nyújtása mellett tanácsos az értékeinkre még inkább odafigyelni! Nagyon sok tolvaj használja ki az emberek figyelmetlenségét, jó szándékát, segítőkészségét, illetve az ilyen jellegű eseményekből adódó zűr-zavart.

Ha felmerül a gyanú, hogy a villamoson, buszon, vagy vásárlóhelyen zsebtolvajok tevékenykednek, jelezzünk a jármű vezetőjének, illetőleg az ott lévő biztonsági szolgálat tagjainak és kérdezzük meg, hogy nem utazik-e rendőr a járművön. Amennyiben szükséges, hívjuk a rendőrséget!

Utazásaink alkalmával fokozottan vigyázzunk, ugyanis a pályaudvarokon és a vonatokon előfordulhatnak csomaglopások! Bőröndjeinket ne bízzuk ismeretlenekre, használjuk inkább a csomagmegőrzőket! Lopás esetén értesítsük a vonatvezetőt (jegykezelőt) és a rendőrséget!

Bevásárlóközpontok

Vásárlás közben a pénztárcánkat és a kézi táskánkat ne helyezzük a bevásárlókosárba, figyeljünk oda mobiltelefonunkra is, azt soha ne külső, látható helyen hordjuk!

Az ékszerek, értékes telefonok, apró műszaki cikkek nem csak az ajándékok listáján, gyakran az ajándékot vásárlónál is előfordulnak. Kevesen figyelnek rá, pedig a nyakban viselt értékek (Mp3, Mp4 lejátszók, telefonok) szinte felkínálják magukat a tolvajoknak!  Ezeket diszkréten, a ruha alatt célszerű viselni.

Az ajándék kiválasztásakor, felpróbálásakor is ügyeljünk értékeinkre, a már megvásárolt ajándékokat soha ne hagyjuk felügyelet nélkül!

A parkolás után és két vásárlás között is ellenőrizzük, hogy nem maradt-e a gépkocsi utasterében látható helyen értékes vagyontárgy, műszaki cikk, korábban megvásárolt ajándék! A parkolóban mielőtt magára hagynánk a gépkocsit, ne pakoljunk a csomagtartóba, ezt a tolvajok kifigyelhetik. A gépkocsiban látható helyen hagyott ruházat akkor is felhívja az elkövető figyelmét, ha abban nincs érték, az ablakbetöréssel elkövetett lopáshoz pedig elegendő lehet pár másodperc.

Gépjárműfeltörések megelőzése

A jármű ajtaját, az ablakokat, és a napfénytetőt zárjuk le, amikor kiszállunk a kocsiból, vagy ha bármilyen rövid időre is távozunk. Az indító kulcsot mindig tartsuk magunknál olyan biztonságos helyen, hogy azt ne tudják tőlünk megszerezni. Amennyiben lehetőségünk van rá, parkoljunk kijelölt parkolóban, vagy olyan helyen, amely közel esik a célba vett üzlet bejáratához, van világítás, a parkolóhely pedig belátható és forgalmas.

A vásárlást követően, ha már bepakoltunk a kocsiba, ne menjünk vissza az üzletbe, mert ezt a potenciális tettes kifigyelheti és feltörheti járművet. Elindulás előtt vizsgáljuk meg a jármű zárszerkezetét, az ablakokat és azok tömítését, mert a sérülések feltörésre vagy annak kísérletére utalhatnak. Alkalmazzunk minősített mechanikai és elektronikus vagyonvédelmi biztonsági rendszereket, eszközöket, melyek beszerelését érdemes szakműhelyben elvégeztetni. Amennyiben észleltük, hogy feltörték kocsinkat, ne nyúljunk semmihez annak érdekében, hogy a lehetséges nyomokat megőrizzük. Ezeket a rendőrség vizsgálni fogja.

Online Internetes vásárlás

Az Internet fejlődésével egyre több szolgáltatást vehetünk igénybe a világhálón, ilyen például az online vásárlás is.  A szabályosan működő webáruházak rendelkeznek adatvédelmi szabályzattal, vagy az üzletszabályzat kitér a személyes adatok védelmére, és meghatározza a vásárlás legfontosabb feltételeit (például fizetési és szállítási kondíciók). A webáruházban vásárolt termékekre ugyanazok a garanciák vonatkoznak, mint az egyéb üzletekben vásárolt árucikkre.  Érdemes olyan webáruházat választani, ahol feltüntetik a visszavásárlási garanciát, így elkerülhetőek a későbbi kellemetlenségek. Magyarországon a webshopon keresztül vásárlók körében legelterjedtebb az utánvétes fizetési mód, ami azt jelenti, hogy az áru ellenértékét utólag, a terméket kiszállító személy részére kell átadni. Bankkártya használata estén lehetőség szerint olyan webáruházban vásároljunk, amelynél a fizetés valamely banki oldalon keresztül történik, így a bankkártyánk adatai biztonságos kapcsolaton keresztül jutnak el a pénzintézet központjába, azokat a webáruház üzemeltetője nem ismeri meg.

Óvakodjunk az olyan weboldalaktól, melyeknek nevében elírás vagy hiba található, valamint ahol nem vagy hiányosan adják meg az üzemeltető cég adatait! Ezeket az oldalakat tekintsük megbízhatatlannak! Legyünk óvatosak személyes adataink megadásánál is, a bankkártyánkkal kapcsolatos kérdésekre csak a fizetést bonyolító bank oldalán válaszoljunk!

Az internetes csalások elkerülése érdekében óvakodjunk az olyan internetes eladóktól, akik szolgáltatásával kapcsolatban kevés értékelést jegyeztek be az ügyfelek, vagy amelyek meglepően alacsony áron kínálják a portékájukat, esetleg nem valódi lakcímmel, telephellyel vagy telefonszámmal regisztráltak. Vételárat soha ne küldjünk előre!

A rendőrség idén is a lakosság segítségét kéri annak érdekében, hogy együttes összefogással biztosítsuk az év végi időszak nyugalmát! Kívánjuk, hogy legyen Mindenkinek békés, boldog ünnepet!

ORFK Kommunikációs Szolgálat

HÁZUNK VÉDELME = NYUGALMUNK VÉDELME

ELŐZZÜK MEG A BAJT !  A BŰNCSELEKMÉNYEK TÖBBSÉGE MEGELŐZHETŐ!

ENGEDJE MEG, HOGY SEGÍTSÜNK!

HÁZUNK VÉDELME = NYUGALMUNK VÉDELME

A személyi tulajdon védelme elsősorban a tulajdonosra tartozik, tehát Ön az első számú felelőse vagyona, értékei védelmének. Öntől függ az, hogy lakása, lakáson kívüli értékei, hétvégi háza mennyire válik betörők célpontjává.

Gondolja át, mit tett eddig ezek védelmébe?

Mi az alábbiakat javasoljuk:

1.      MAGATARTÁSI ÉS TAKTIKAI VÉDELEM:

  • A lakást, kaput akkor is tartsák zárva, amikor otthon tartózkodnak. Minden esetben használják a biztonsági láncot, ugyanis a lakás ajtaja belülről csak akkor van bezárva, ha a biztonsági láncot is beakasztotta!
  • Lakótársaival gondoskodjon a helyiségek megfelelő zárásáról, az illetéktelenek ott tartozódásának megakadályozásáról. Ebből a szempontból is hasznos a bérházak lépcsőházainak, pincéinek éjjel-nappal való zárása!
  • Végzettségét, címeit ne tüntesse fel névtábláján, ha nem feltétlenül szükséges, mert ebből vagyoni helyzetére lehet következtetni!
  • Egyedül élő nők -saját biztonságuk érdekében- elég, ha csak vezetéknevüket tüntetik fel!
  • Időnként vizsgálják át a bejárati ajtót és környékét, hogy nincsenek-e számok, jelek odaírva, papírcsík, gyufaszál az ajtó réseibe dugva, cellux-csík felragasztva. Ezeket azonnal távolítsa el, mivel az Ön távollétei időpontjainak megfigyelését szolgálják!
  • Ajtónyitás előtt minden esetben győződjön meg -pl.: az optikai kitekintő igénybevételével- az Önhöz érkező személy kilétéről!
  • Ha idegenek csengetnek be, és valakit keresnek, szolgáltatást, vásárlást ajánlanak, rosszullétet színlelnek, vagy valamilyen apróságot kérnek, ne engedje be őket lakásába. A „hivatalos személyektől” is kérje el igazolványukat!
  • Ha ismeretlen, lakóknak vélt személyeket látnak csomagokkal (doboz, bőrönd, nagytáska, televízió, képek, bútorok, stb.) közlekedni lakóházukban, figyeljék meg, hogy melyik lakásból jöttek ki. Próbálják meg személyleírásukat megjegyezni, az általuk használt jármű típusát, rendszámát írják fel!
  • Nyaralás előtt szóljanak a szomszédjuknak, rokonuknak, hogy meddig lesznek távol, és kérjék meg őket a levélszekrény kiürítésére, az újságok, díjbeszedő cédulák bevételére!
  • Távollétük idejére célszerű a csengőt kikapcsolni, hogy a lakás elhagyatottsága ne legyen könnyen ellenőrizhető!
  • Idegenekkel ne közöljék, hogy mikor nincsenek otthon, de rokonainak, jó szomszédaiknak mindig hagyják meg elérhetőségüket (cím, telefonszám)!
  • Ne tüntesse fel címét kulcstartóján!
  • Lakáskulcsát ne tegye ajtaja közelében található „biztos rejtekhelyre” (lábtörlő, villanyóraszekrény stb.)!
  • Ha a biztonsági zárat nem tudja bezárni, ne menjen el hazulról, mert lehet, hogy a bűnözők a lakást betörésre „előkészítették”. Gondoskodjon zárcseréről, de ne hagyja felügyelet nélkül a lakást!
  • Kulcsait ne tartsa igazolványaival egy helyen, mert ellopásuk esetén „kulcsrakész” segítséget ad pontos lakcímével, autórendszámával a betörőknek!
  • Figyeljen arra, hogy hazaérkezéskor, vagy eltávozáskor ne legyen idegen a lakásajtó köze-lében!
  • Taktikai védelemként alkalmazhatók olyan műszaki eszközök is, amelyek a tulajdonos ottlétének látszatát keltik, pl.: időkapcsolóval ellátott véletlenszerű fény- és hanghatásokat produkáló berendezések!

„KI MINT VESZI ZÁRÁT, ÚGY ALUSSZA ÁLMÁT!”

2.      MECHANIKAI VÉDELEM:

A legtöbb betörő, tolvaj az ajtón, ablakon áthatol be a lakásba, így a nyílászárók védelme a legfontosabb! Ez persze vonatkozik a pince, a padlás, a kamra és garázs ajtóira, ablakaira egyaránt. Áthatolhatatlan ajtó, ablak még nem készült, amit ember bezárhat, azt ki is tudja nyitni.

De nem mindegy, hogy milyen áron és mennyi idő alatt!

A lakások behatolás elleni védelme kettős célt szolgál. Egyrészt jelzi a betörő számára, hogy nem lesz könnyű dolga, tehát megelőzési funkciója van, másrészt feltartja a betörőt, eseten-ként olyan hosszú időre, ami már elegendő arra, hogy leleplezzék, tetten érjék őt.

Milyen követelményeknek feleljenek meg az ajtók:

– a bejárati ajtó keményfából, vagy fémből készüljön,

– az ajtólap legyen tömör, 40-50 mm vastagságú,

– csak optikai kitekintő legyen rajta (ablak nem indokolt),

– az ajtólap és a tok záráspontossága ne haladja meg a 2 mm-t,

– az ajtólap zárását minimum 2 db biztonsági zár biztosítsa, még hatékonyabbak a több ponton záródó ajtózárak, vagy az ún. biztonsági ajtók.

–  az ajtókat kiemelés és feszítés ellen is biztosítani kell,

– cilinderbetéteket, mágnesbetéteket védőpajzzsal kell ellátni, így megakadályozhatjuk azok mechanikai feszítését, törését.

Milyen követelményeknek feleljenek meg az ablakok, kémények, szellőzők:

Biztonságunk érdekében célszerű mechanikai védelemmel ellátni minden olyan nyílást amelynek, nagysága akkora, hogy egy vékonyabb testalkatú ember átfér rajta. Egy jól elkészített, szakszerűen beépített rács megfelelő mechanikai védelmet nyújt, de a fémredőnyök, valamint már a modern technika képviseletében a törés gátló fóliák is jól szolgálatot tehetnek. Esztétikai szempontból nem mindenki törekszik arra, hogy lakását mindenhol berácsoztassa. Nekik ajánlanánk az elektronikai eszközök alkalmazását.

3.      ELEKTRONIKAI VÉDELEM:

Az elektronikai védelem a mechanikai védelem és a személyi őrzés fontos kiegészítője, de kerülhet önállóan is alkalmazásra.

Míg a hívatlan látogató szorgosan keresi záraink kinyitásának lehetőségeit fontos, hogy a külvilág tudomására hozzuk: valaki jogtalanul be akar hatolni otthonunkba.

Egyik lehetőségként felszerelhetünk helyi riasztású hang- és fényjelző készülékeket, melyekre hívjuk fel a szomszédban lakók figyelmét.

Másik megoldás az ún. távriasztás, távfelügyelet. Ennek lényege, hogy szinte attól a pillanattól kezdve, hogy a betörő „dolgozni” kezd, otthonunktól távolabb, egy erre szakosodott központ, észleli az eseményt és ún. kivonuló szolgálatot, „elfogókat” küld a helyszínre.

4. CIVIL SZERVEZŐDÉSEK: Szomszédok Egymásért Mozgalom

Szomszédok Egymásért Mozgalom (továbbiakban: SZEM) olyan társadalmi bűnmegelőzési program, amelynek célja a lakóközösségben előforduló bűncselekmények megelőzése, korlátozása, a biztonságosabb életkörülmények kialakítása.

A mozgalom lényege, hogy az egymás szomszédságában lakók az átlagosnál sokkal jobban figyelnek, vigyáznak egymás értékeire és közvetlen lakókörnyezetükre. Felelősséget éreznek saját és mások személye, tárgyi értékei iránt.

A mozgalom biztonságot nyújt az egyénnek, a családnak akkor is, ha bármennyi időre elhagyja otthonát. Nagyobb biztonságot nyújt az otthonlévőknek is, elsősorban a környezet részére adott riasztással. Egy adott közösségi területen kialakított jelzőriasztó rendszer szükség esetén történő működtetése az azonnali segítségnyújtást biztosítja.

SZEM előnyei:

–  csökkenti a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő körülményeket,

– a kialakított kölcsönös együttműködés, a folyamatos párbeszéd segíti kialakítani a közösségi szellemet, így mindenki hozzájárulhat a saját és mások tulajdonának védelméhez,

– a mozgalomban résztvevők az általuk észlelt gyanús személyekről és tevékenységekről tájékoztatják azokat az „aktivistákat”, együttműködő embereket, akik a rendőrséggel, polgárőrökkel stb., közvetlenül tartják a kapcsolatot,

–   általános segítségnyújtás ad.

A szerveződési forma lehet informális (nem hoz létre önálló jogi személyiséggel bíró egyesületet), vagy formális (egyesület létrehozása, mely törvényileg szabályozott).

5./  MI A TEENDŐ BAJ ESETÉN?

     Betörés észlelésekor:

Ha hazaérkezéskor betörés nyomait észleli, ne menjen be a lakásba!

Ennek két oka is van:

a./ A betörő még mindig a lakásban lehet és nem kizárt, hogy menekülése érdekében Önnel szemben fizikai erőszakot fog  alkalmazni.

b./ Ha nem megy be a lakásba, akkor a betörő által hátrahagyott nyomokat nem változtatja meg, így megkönnyíti a rendőrség szakembereinek munkáját.

 Értesítse a rendőrséget (A lehető legrövidebb időn belül!)

☺ Ha mód van rá a szomszédokkal együtt, tartsa szemmel lakását, hogy az esetlegesen ott  tartózkodó betörő ne tudjon észrevétlenül távozni!

☺ Ha a rendőrség kiérkezése előtt a betörő mégis megpróbálna elmenekülni, lehetőség szerint akadályozzák meg azt!

☺ Ha ez nem meg oldható vagy nem jár sikerrel, alaposan figyeljék meg az illető személyt és ruházatát, az általa használt jármű ismertetőjegyeit, menekülési útvonalát.

A témával kapcsolatban felmerült kérdésekre a lakóhely szerint illetékes Rendőr-főkapitányságok Bűnmegelőzési Osztályain kaphatnak választ, de a Gombai Polgárőr Egyesület tagjai is szívesen állnak rendelkezésükre, amennyiben bővebb felvilágosításra van szükségük.

A jogos védelmi helyzet értelmezése


BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
BŰNÜGYI IGAZGATÓSÁG
BŰNMEGELŐZÉSI OSZTÁLY

3501 Miskolc, Zsolcai kapu 32. Pf.:161
(46) 514-500/23-27, fax: 27-37

———————————————————————————————————————

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a jogos védelmi helyzet értelmezésére

(F)ELSZABADULT ÉRZELMEK

Lakossági fórumok, egyéb tájékoztató előadások visszatérő témája és állampolgári félelme az őt ért jogtalan támadás elhárítása. A magyarázat, az értelmezés, a lehetőségek gyakorlati bemutatása a rendészeti tájékoztató tevékenység szinte állandó „monoton” részévé vált.

Az elmúlt időszakban tapasztalható, hogy elmaradnak a kérdések, és az állampolgárok egyre „vadabb” valós helyzetekhez nem igazodó megoldásokat, fejben kidolgozott, agresszivitást nem nélkülöző tevékenységi lehetőségeket vetnek fel.

Érezhető, hogy az előadott védekezési mechanizmust gondolataiban átélik, mint megtörtént eseményt mondják el:

  • Ha bejön a portámra, jogosan küldöm el, ha nem megy ki, akkor karóval tessékelem ki. Mindig el van készítve ilyen esetekre.
  • Ha este, éjszaka, bejönnek, nem nézek én semmit, engem nem támadnak meg az biztos. Előbb vágom bele a kisbaltát, míg rám emelné kezét. Oda van készítve.
  • Belevezetem az áramot, nem érdekel ha meghal, legalább meggondolják a tolvajok, hogy hozzám bejöjjenek. Ha kell akár leülöm azt a kis időt.

FIGYELEM!

Elszabadultak az érzelmek, a bemutatott, elhangzó védekezési formákhoz újabban nemcsak ideológiát, eseményt kreálnak, hanem mint hatályos jogi lehetőségként, jogprofesszorokat meghazudtoló módon előadott, tévhitre épülő új jogos védelmi, „önvédelmi” szabályozásra hivatkoznak.

Bevezetőnkben összefoglalásként határozottan elmondhatjuk, hogy a kerítésbe vezetett áramért a büntetés, ha emberi életet követel, ma sem egy, hanem akár 10 év börtön is lehet!

TÉVHITEK A JOGOS VÉDELEM MEGÍTÉLÉSÉBEN

Több tényező együttes hatása váltotta ki, hogy ez év elejére az állampolgárok tényként kezelik a védekezésben mindent megengedő elvet:

  • Állandó vitatéma a médiában a büntető törvénykönyv módosításának változásai, illetve a várható változások milyensége és hatása.
  • Az elmúlt időszakban a jogos védelem területén jelentős elmozdulások történtek akár a konkrét változások, akár a koncepciók vonatkozásában, egyre erősödik a megtámadott fél védelmének szükségessége.
  • Magyarország Alaptörvényében az ide vonatkozó rész előrevetíti a jogtalan támadás elhárításának erőteljesebb lehetőségét.
  • Minden jogi háttér nélkül, a felsorolt hatások „összeérnek”, keverednek és szájhagyomány útján terjedő „jogi passzussá” válnak.
  • Erősítik a veszélyes „jogi értelmezések” kialakulását egyedi ügyekből levont téves következtetések (Pl.: Sz. bácsi megrovást kapott, pedig a tolvaj áramütés miatt meghalt.).

A TÉVHITEK ELOSZLATÁSA

A mindennapi élet során mindnyájan kerülhetünk veszélyhelyzetbe, amikor rákényszerülhetünk, hogy olyat tegyünk, olyan magatartást tanúsítsunk, ami egyébként, ha a veszély nem állt volna fenn, bűncselekmény lett volna. Mivel azonban a körülmények rendkívüliek, a jog a veszély elhárításához szükséges magatartást (az úgynevezett elhárító cselekményt) akkor sem tekinti büntetendőnek, ha rendes körülmények között az lett volna.

A jog annak, akit jogtalanul megtámadtak, úgynevezett büntethetőséget kizáró okot biztosít. Ilyen helyzetben tehát el lehet követni bűncselekményt, sőt adott esetben, élet ellen intézett vagy azt közvetlenül fenyegető támadás esetén ez akár a jogtalan támadó életének a kioltását is eredményezheti, mégsem követünk el bűnt.

Az Alaptörvény hatályba lépése óta több olyan vélemény vált ismertté, amely azt sugalmazza, hogy alaptörvényi rendelkezés alapján tulajdonképpen már semmilyen követelmény nincs az elhárító magatartással kapcsolatban. Adott esetben akár a tetten ért tolvaj életének a kioltása is jogszerű. Ez azonban egyáltalán nincs így.

2012. január 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye, amely úgynevezett „alapvető jogként” az V. cikke szabályozza a jogos védelem intézményét. Megfogalmazása szerint: „mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához”.

Azonban határozottan ki kell jelenteni, hogy az Alaptörvény hatálybalépése óta ezen a területen nem változott semmi, a Büntető Törvénykönyv a jogos védelmet, mint büntethetőséget kizáró okot pontosan ugyanúgy szabályozza, mint korábban, a 2009. évi módosítást követően.

Nem lehet az emberi élet elvétele jogtalan, illetve önkényes, hovatovább senkinek sem lehet jogtalanul, illetve önkényesen sérülést vagy betegséget okozni. Az ilyen cselekmény elkövetője bűncselekményt – emberölést, illetve testi sértést – követ el, és ez alól az Alaptörvény rendelkezése sem ad felmentést senkinek sem.

A SZABÁLYOZÁS

A büntetőjogban az utóbbi években jelentős elmozdulás történt. A jogos védelem határa, az elhárító magatartás arányosságának megítélése a 2009. évi változások következtében kiszélesedett, a jog kevesebb követelményt támaszt. Napjainkban már a „jogtalan támadó viselje az elhárító magatartás kockázatát” elve érvényesül.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos egyik szabályozása a jogos védelem.

„29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.”

A 2009. évben bekövetkezett egyik változás, hogy nem tesz különbséget aközött, hogy az ijedtség vagy a menthető felindulás kizárta vagy csupán korlátozta a védekezőt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét. A törvény értelmében tehát nem büntethető, aki ijedtségből vagy a menthető felindulásból lépi túl az elhárítás szükséges mértékét.

A jogszabály kifejezetten leszögezi, hogy a megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége. Korábban a jog elsősorban a felmenő, a testvér, a házastárs, az élettárs, a gyermekkorú személy, a terhes nő és a láthatóan kóros elmeállapotú személy támadásával szemben kívánta meg a megtámadottól, hogy a támadás elől térjen ki, feltéve, hogy a kitérés lehetséges és veszélymentes.

Ebben a változásban jelentős szerepet játszik a családon belüli erőszak nagymérvű megjelenése és egyre erőszakosabb jellege.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos másik szabályozása a megelőző jogos védelem.

29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

A 2009. évben bevezetett új szabályozás erős korlátok között megengedi a megelőző jogos védelem lehetőségét:

  • Olyan jogtalan támadás megelőzésére irányul, amely a jövőben a védekező vagy más személye vagy javai ellen irányulhat.
  • A jogos védelmi helyzettől eltérően itt azonban a jogtalan támadással nem elhárító cselekmény áll szemben, hanem megelőző jogos védelmi eszköz alkalmazása.
  • Az élet kioltására alkalmas védelmi eszköz használata (így például szúró, vágó fegyver, lőfegyver automatikus működésbe hozatala, vagy nagy erősségű, illetőleg magas feszültségű áram alkalmazása) nem eredményezhet büntetlenséget.
  • Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem kockázatát a védekezőnek kell viselnie, ami azt jelenti, hogy ha a védelmi eszköz vétlen személynek okoz sérelmet, e sérelem gondatlanságból történt okozásáért (például testi sértés, vagy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gondatlan vétsége miatt) a védekező felel.
  • Végezetül a törvény előírja a védekező fél számára azt a kötelezettséget, hogy a sérelem elkerülése érdekében az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtegyen. Ez a kötelezettség teljesíthető például a jogtalan támadás esetleges következményire a figyelmet közvetlen, vagy közvetett módon felhívó valamely jelzés (felirat, ábrázolás, fény-, vagy hangjelzés) alkalmazásával.

A jogmagyarázat közérthetően egy történéssel illusztrálható:

A 220 Voltos áram kerítésbe történő vezetésére senki sem kapott felhatalmazást, de a kisfeszültségű „villanypásztor” már alkalmazható.

A JOGOS VÉDELMI HELYZET

A jogos védelem nem korlátozódik önmagunk megvédésére. Megillet a jogos védelem lehetősége bárkit, ha a támadás címzettje nem kifejezetten ő maga, hanem a javai, esetleg más személy, de akkor is jogos védelmi helyzetbe kerülünk, ha a jogtalan magatartást a “közérdek” ellen fejtik ki.

Ilyen például az, amikor valaki részegen rongálja a köztulajdont, parkok berendezését, szemeteseket. Egy másik példa a közérdek elleni jogtalan támadásra a fémlopás speciális esete, amikor az elkövetők síneket, jelzőtáblákat, vasúti átjárók jelzőberendezéseinek akkumulátorait rongálják meg, vagy kísérelik meg eltulajdonítani, és ezzel akár több ember életét közvetlen veszélynek teszik ki.

Nem kell megvárnunk azt a pillanatot, amikor a támadás már megkezdődik. A jogos védelmi helyzet fennáll, amikor az ilyen támadás már közvetlenül fenyeget. Ugyanakkor pusztán a támadás távoli előkészítése nem tekinthető közvetlenül fenyegető helyzetnek. Lényeges azonban, hogy a támadásnak jogtalannak kell lennie. Jelenti ez azt, hogy olyan személlyel szemben, aki mások személye vagy javai elleni erőszakos cselekedetet hajt végre, ám erre a jog őt felhatalmazza, nem hivatkozhatunk jogos védelemre.

Könnyen beláthatjuk, hogy a bűnözőt üldöző vagy éppen elfogó, és vele szemben kényszerítő eszközt alkalmazó rendőrrel szemben sem a bűnöző, sem az esemény szemlélője nem hivatkozhat jogos védelemre.

A „JOGTALAN VÉDELEM”

FONTOS!! Az Alaptörvény hatályba lépése nem változtatott a jogos védelem szabályain. Ami 2011. december 31-én nem fért bele a jogos védelem keretei közé, az ma sem fér bele.

Látnunk kell, hogy nem elég az, hogy a cselekmény, melyet velünk szemben kifejtenek, pusztán jogtalan legyen. Egyrészt az előbb meghatározottak (személy, javak vagy közérdek) ellen kell irányulnia, másrészt a cselekménynek támadásnak kell lennie.

Nem igaz az sem, hogy az elhárító magatartással szemben semmilyen arányossági vagy más követelmény ne lenne, mivel több is van:

  • Az első és legfontosabb az úgynevezett időbeli túllépés kérdése, amikor a támadó felhagy a támadással, a betörő kiugrik az ablakon és elmenekül, a rabló futásnak ered. Ezekben az esetekben már nincs támadás, tehát aki a menekülő támadót megöli, vagy annak sérülést okoz bűncselekményt követ el, hiszen jogosan csak a támadással szemben, vagy az ezzel közvetlenül fenyegető helyzetben védekezhetünk. Példa erre a tetten ért magát megadó betörő, akinek a bántalmazása nem tartozik a jogos védelem keretei közé, egyszerű bűncselekmény.
  • A másik probléma az arányosság. Aki az elhárítás szükséges mértékét nem ijedtségből, vagy menthető felindulásból lépi túl, hanem bosszúból, felháborodásból, haragból az bűncselekményt követ el. Ilyen a testi erő különbsége, ha a támadó egy 40 kilós nő, míg a védekező egy 100 kilógrammos edzett férfi, ebben az esetben a védekező nem hivatkozhat ijedtségre, vagy menthető felindulásra.
  • Nincs önvédelem az úgynevezett kiprovokált jogos védelmi helyzetben. Ez azt jelenti, hogy valakinek, például egy korábbi sérelem okán az a célja, hogy leszámoljon a szomszédjával, ezért elkezdi őt sértegetni, provokálni és végül sikerül kierőszakolnia, hogy a szomszéd neki támadjon. Ebben a helyzetben nem illeti őt meg a jogos védelem, hiszen ő provokálta ki a támadást.
  • Nem lesz a védekezésünk jogszerű, amikor minden fél jogtalanul cselekszik. Ennek tipikus esetei a garázda verekedések. Például diszkóból hazafelé két társaság összeszólalkozik, aminek a következménye tömegverekedés (jogi nyelven csoportos garázdaság) lesz. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy ki volt, aki az elsőt ütötte.
  • A jogos védelmi helyzet addig tart, amíg a támadás. Amikor a támadó felhagy a támadással a védekezőt már nem illeti meg a jogos védelem. Miután a támadó a kését eldobja, és menekülni kezd, már nincs joga a védekezőnek a menekülő támadót hátba lőni, ez már nem alapozza meg a jogos védelmet, ebben az esetben emberölés vagy emberölés kísérlet bűntettéért (attól függően, hogy a menekülő a lövés következtében életét veszti-e) a védekező felelősséggel tartozik.
  • A verekedések során, amikor az egyik fél kihívó, s a másik azt elfogadja, szintén nincs jogos védelem, a verekedők garázdaságot vagy testi sértést követnek el. Nincs tehát jogos védelmi helyzetben az egymással összeszólalkozó, majd később verekedő társaság egyetlen tagja sem, és nincs jogos védelmi helyzetben az sem aki, például, a “gyere ki, leverlek, gyáva vagy”, stb. felhívásokra kimegy és verekedésbe keveredik, mivel az úgynevezett verbális cselekmények nem tekinthetőek támadásnak.
  • Az előzőekből következik, hogy szintén nem állapítható meg a jogos védelem a verbális becsületsértés esetén sem, amikor valaki a másik személyt szidja, gyalázza, az ilyen cselekmény sem ad felhatalmazást a sérelmet szenvedett számára, hogy öklével vegyen elégtételt. Ha az utcán valaki bennünket szidalmaz, becsmérel, nem megengedett, hogy az ilyen személyen “öklünkkel vegyünk elégtételt”. Amennyiben becsengetünk a szomszédunkhoz és megkérjük, hogy halkítsa le a zenét, és ezért becsmérlő, becsületsértő kifejezésekkel illet bennünket, nem hivatkozhatunk jogos védelemre, ha egyébként jogos felháborodásunkban tettlegességre ragadtatjuk magunkat.

A FELELŐSSÉG

Természetesen aligha lehet elképzelni, hogy egy jóra való állampolgár áll szemben a konyhában éjszaka a betörővel, s mielőtt bármit tenne, felüti a Btk.-t, vagy kikéri ügyvéd ismerőse tanácsát, hogy akkor most mi is legyen.

Egyre gyakoribb az olyan bűncselekmény, amikor a sértett és az elkövető „találkozik”. A meglopott tulajdonos szempontjából majdnem mindegy, mi van a jogszabályokban, az igazi kérdés, hogy a tettenérésre a rossz szándékúak mit lépnek válaszul.

Aligha gondolhatjuk, hogy beijednek, és templomba járó tisztes polgárokká változnak varázsütésre. Lehet, hogy éppen ellenkezőleg: nem csak lopásra, rablásra készülnek a jövőben, hanem arra is, hogy bele is halhatnak. Vagy rosszabb esetben arra, hogy áldozataik is.

Az Alaptörvényben megfogalmazott és az útmutatóban idézett jogtalan támadással kapcsolatos tartalom mellé a későbbiekben várhatóan a bűntető törvénykönyv ide vonatkozó része is változni fog. Vélhetően tovább növekszik a jogos védekezés lehetősége. Viszont az Alaptörvény, azt is kimondja, hogy „az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

Ebből következik, hogy az élethez, valamint az emberi méltósághoz való jog tartalma sem változott, tehát ami eddig jogszerűtlen volt – más életének az elvétele – az ma éppen úgy jogszerűtlen és az is marad.

 M i s k o l c, 2012. április 26.

Dudás Péter r. alezredes
mb. osztályvezető


Kérdőív a közbiztonságról

Az alábbi kérdésekre vártuk válaszaikat a “Közbiztonsági kérdőívben”.

A “kérdőív” előzetes értékelése az alábbi linken olvasható:

“Közbiztonsági kérdőív” előzetes értékelése
(pdf dokumentum)

Köszönjük azoknak, akik kitöltötték és ezzel is segítették tevékenységünket.

“Tegyünk egymással, önmagunkért és egymásért!”
Köszönettel: Gombai Polgárőr Egyesület


A trükkös és besurranásos lopások jellemzői

A trükkös és besurranásos lopások jellemzői: 

  • Ezen elkövetési módszert elsősorban az időskorúakkal szemben alkalmazzák napjainkban, hiszen az idősek életkori sajátosságaik miatt a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak, a legkiszolgáltatottabbak.
  • Jellemzően az álcaként, magukat utazó árusoknak, házalóknak kiadó elkövetők kopognak be vidéken egyedül élő nyugdíjasokhoz, vagy hivatalos személynek adják ki magukat, majd bejutva a lakásba, – valamilyen ürüggyel – elterelik a sértettek figyelmét, és elemelik a készpénzt és az értéktárgyakat.
  • Jövetelük célját sokféle mendemondába csomagolják, a szándék ugyanaz, a jogtalan haszonszerzés, a lopás.
  • Előfordulhat, hogy postásnak, rendőrnek mondják magukat, mondván hamis bankjegyet kaptak a nyugdíjkézbesítés során, melyet ellenőrizni, lefoglalni szükséges, és sajnos sok hiszékeny átadja a pénzét, holott a nyugdíjjal kapott pénz soha nem hamis, mivel többszörös ellenőrzésen esik át.
  • A besurranó viszont a nyitva hagyott ajtón érkezik hívatlanul, majd a zsákmányával csendben távozik.
  • Ne engedjen be idegent lakásába, mielőtt nem győződött meg hitelesen annak valódi kilétéről
  • Ne fogadjunk el hihetőnek tűnő magyarázatot, figyelem az ilyen tolvajok nagyon életszerű mesékkel állnak elő, és sok esetben az ápolt megjelenésük bizalmat gerjeszt.
  • Kérjék el az igazolványát, és ellenőrizzék telefonhívással valóban az adott helyről, intézménytől érkezett-e a személy!
  • Használjanak széles látószögű optikai kitekintőt, valamint biztonsági láncot a bejárati ajtón.
  • A lakókörnyezetükben élőkkel alakítsanak ki bizalmi kapcsolatot, és kölcsönös megegyezés alapján helyezzenek el elektromos jelzőkészüléket egymásnál (pl. vezeték nélküli kapucsengőt), melyet baj esetén használhatnak.
  • A lakókörnyezetükben gyanúsan cirkáló személyek és gépjárművet megjelenése esetén figyeljék meg a személy kinézetét, a rendszámot, a jármű típusát, színét és tájékoztassák a helyi polgárőrséget, körzeti megbízott rendőrt.
  • Ha valaki túlzott magabiztossággal, követelődző hangnemben, esetleg erőszakosan lép fel, azonnal hívjanak rendőrt.
  • Figyelem a lakásunkba trükkös módszerrel bekéredzkedő vagy erőszakosan behatoló elkövető agresszív támadó is lehet, hogy ily módon szerezze meg az áhított értéket!

Éljünk az egészséges gyanakvás jogával, legyünk körültekintők, értékeink és személyes biztonságunk védelmében a legtöbbet mi magunk tehetjük! 

Rend és igazság II.

A jövő körzeti megbízottja,
avagy a közösségi rendészet meghonosítása Magyarországon
– a KMB új szerepe az EU alapelvei és modern elvárásai tükrében –
II. rész
A tanulmányt – a szerző beleegyezésével – a REMET (Rendészeti Megelőzési Társaság) honlapjáról vettük át.

Írta: Baán Pál

Rend és igazság

Körzeti megbízott, mint közösségi rendőr

Már többször is tervbe lett véve és továbbra is égetően szükséges a közigazgatás belső rendszerének teljes átszervezése, amely egyben érinti a rendőrség mind szervezeti, mind feladat-centrikus rekonstruálását is. Ami a legfontosabb: a központi irányítói szerep csökkentése, az illetékességi és hatáskörök átcsoportosítása helyi szintre, a helyi (városi, községi) döntési feladatkörök jelentősen bővülése mellett. Az EU teljes területén igen fontos a helyi érdekeket szem előtt tartó (közösségi) szemlélet kialakítása, a ténylegesen „szolgáló és védő”, lakosságbarát, sőt az azzal folyamatos, napi együttműködésre képes rendőrség kialakítása, a bűnmegelőzési tevékenység magas szintre emelése, a teljesítmény és sikeresség nem statisztikai és számadatokban, hanem a lakosság véleményének tükrében történő mérése. A szemléletváltás hosszú időre történő berendezkedés mellett magas szintű bűnüldözői és proaktív bűnmegelőzési tevékenységgel végső sikerként elérheti a helyi közbiztonság és a lakosság biztonságérzetének tökéletes szintre emelkedését, sőt bűnözésmentes övezetek kialakulását is. Mindezek elérésének helyi letéteményese a körzeti megbízott szervezésében és vezetésével együttműködő partnerek csoportja.

Kiemelt fontosságú az állandó helyi rendőri jelenlét, amely csökkenteni hivatott az ez ideig tapasztalható nagyarányú látenciát, az elkövetett bűncselekmények felderítésére közvetlenül igénybe veheti a lakóközösségi forrást, amellyel ugyanakkor a jövőbeni proaktív bűnmegelőzést is szolgálja. Tudvalevő, hogy a gyors felderítés, a látható jelenlét és a gyors reagálás a bejelentésekre (forró nyom) legalább annyira szolgálja a bűnmegelőzést, azaz elősegíti a bűncselekmények számának csökkenését, mint a felvilágosító tevékenység és a védelmi eszközök (mechanikus, technikai, és humán) alkalmazása a bűnelkövetés lehetőségeinek megszüntetése végett.

A rendőrség érdeke és kötelessége a közösségi szellem átvételével a gondolkodásmód megváltoztatása, az állandó helyi „jelenlét”, folyamatos empatikus jellegű együttműködés kialakítása a lakossággal. Megértő, odaadó, tisztelettudó, a lakosság által is elfogadott, tényleges szolgáltatást nyújtó helyi rendőr (körzeti megbízott) alkalmazása a kulcs, ami semmilyen módszerrel nem helyettesíthető. Az Amerikai Egyesült Államok legsikeresebb szakmai megoldásaként átvett és az Európai Unióban sajátos viszonyok között továbbfejlesztett, jelenleg a legmodernebb közösségi rendészeti trend ezt a folyamatot hivatott erősíteni, amely hosszú távon a bűnözés visszaszorítását, a közösség elégedettségét, megfelelő kellemes életérzést, biztonságérzet növekedését hozza magával. A módszer alkalmazása jelentősem megkönnyíti a bűnüldözők munkáját, több idő jut a felderítésre, több és megbízhatóbb információhoz jutnak nem „operatív”, épp ezért sokkal költséghatékonyabb úton a közvetlenül a lakosságtól, amely azonnali és folyamatos ellenőrzésével gyorsabbá és sikeresebbé válik a felderítés, sőt még a körözési tevékenység is.

Vegyünk például egy helyi közösséget. Szinte minden nap egy vagy több vagyon elleni bűncselekményt követnek el területükön, ami meglehetősen káros hatással van a közösség tagjainak biztonságérzetére. A családi ház betöréseken kívül nagymértékű az építkezési helyszínről történő lopások aránya. Nem ritka az erőszakos, sőt garázda jellegű cselekmény sem. Mindezek összessége jelentős negatív hatással van a közösség területén üzleti célú befektetést kezdeményezőkre is. A bejelentések, feljelentések, így általában a bűncselekmények felderítése tekintetében lassú és hatástalan a rendőri reagálás. Jelenlegi körzeti megbízottjuk egyéb feladatai nem teszik lehetővé, hogy elégséges időt töltsön a közösség területén, szinte egyáltalán nincs rendőri jelenlét az utcán, nem létezik járőrtevékenység, bár erre megnövekedett közösségi igény áll fenn. A helyzet romlása miatt csökken a befektetői készség, ezzel arányosan csökken a munkahelyek száma, növekszik az elvándorlás, csökken az ingatlan értéke, elöregszik, majd kihal a közösség. Mindez nem történt volna meg, ha egy megfelelően képzett, megfelelő képességekkel rendelkező, agilis, és nem utolsó sorban állandóan rendelkezésre álló körzeti megbízott megfordította volna ezt a manapság egyébként igen jellemző tendenciát. Máshol is ez történt, í módszer világszerte bizonyított, felvirágzó települések elégedett lakossága tud tanúskodni erről valahol Európában. Hát mi nem ott vagyunk?

Tekintettel arra a tényre, hogy az önkormányzat kötelessége közreműködni a helyi közbiztonság szavatolásában, a lakosság biztonságérzetének és életminőségének javításában és fenntartásában, valamint figyelembe véve a rendőrség ugyanilyen kötelezettségét a bűncselekmények felderítése, számuk csökkentése és azok megelőzése vonatkozásában, az önkormányzat az alábbi intézkedésekkel segítheti elő ezt a folyamatot:

• szolgálati lakás biztosítása a körzeti megbízottnak;
• megfelelő felszereltségű közösségi és partner kapcsolattartói helyiség biztosítása;
• üzemanyag költség hozzájárulás;
• polgárőrség szerveződésének és mobilizálásának elősegítése;
• megfelelő szabályzók, rendelkezések kiadása;
• információs tevékenység a helyi médiákon keresztül.

Az Európai Unió területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítését biztosítani hivatott Hágai Programból ragadtam ki a következő idézetet: „Az Európai Tanács arra ösztönzi az Unió intézményeit, hogy hatáskörük keretein belül tartsanak fenn nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal, valamint tegyék lehetővé, mozdítsák elő és könnyítsék meg a polgárok részvételét a közéletben.”

Mivel a közösségi szellem alapvető eleme a polgárok részvétele a közéletben, érdemes néhány szót ejteni ennek az elvnek a gyakorlati megvalósításáról is. Országunk rendészeti hatóságai működését és annak hagyományait ismerve nehéz elképzelni, hogy országunk rendőrhatósága a rendészeti tevékenységbe partnerként elfogadja és társként „bevegye” a hétköznapi állampolgárt, bár annak mottója évek óta: „szolgálunk és védünk”. Pedig ez a jövő egyetlen olyan megoldása, amellyel kétséget kizáróan és a lehető legköltséghatékonyabb módon növelhető a rendőri munka hatékonysága, megfelelő minőségben kialakítható a rendőr és az állampolgár közötti kölcsönös bizalmi viszony. Valószínűleg rengeteg kérdés és kétely merül fel az e sorokat olvasó rendészeti szakemberek fejében. Mi több, néhányan még felháborítónak is találják ezt a kijelentést. Márpedig mennyire igaz! A közösségi rendészeti tevékenység kivitelezése különféle, sokrétű, tagországonként jelentősen eltérő, mégis egy és ugyanazon célt, azaz a biztonságérzet javulását és a bűnözés csökkenését elérni kívánó módszerével. Az európai Unióban egyelőre nincs egységes meghatározás a közösségi rendészet tekintetében, de megállapítható, hogy a tevékenység alapvető fontosságú eleme a szoros, kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolat a rendőrség és a közösség (beleértve a helyi önkormányzatot, gazdasági és kereskedelmi tevékenységet folytató cégeket, a civil szervezeteket és a lakosságot) tagjai között. Az együttműködő felek együtt állapítják meg a saját biztonságérzetüket és életminőségüket helyben befolyásoló problémákat, készítik el az auditot (előzetes, stratégiai helyzetfelmérést), majd ezek alapján együtt alakítják ki a gondok kiküszöbölésére és újratermelődésük megelőzésére hosszú távon alkalmas megoldást, programot. Bár a rendészeti és közbiztonsági feladatok végrehajtása továbbra is a rendőrség hatáskörében marad, a megoldások kidolgozása és végrehajtása tekintetében megoszlik a felelősség az önkormányzat valamint a rendőrség és az egyéb partnerek között. A legegyszerűbb alapelvek érvényesülnek: több szem többet lát, többen többet tudnak tenni. Elméletileg igen egyszerű, a gyakorlatban mégis a rögzült hagyományok és beidegződött nézetek jelentős változtatását igényli a sikerorientált, jól működő és proaktív szemléletű közösségi rendészeti modell kialakítása. Országunkban a jelenlegi körzeti megbízott áll a legközelebb a közösségi rendőrhöz, illetve tevékenységi köre kisebb módosításával a nyugati rendszerekben megszokott hatékonysággal tudná végezni munkáját,egyelőre feltételes módban.

A közösségi rendészeti tevékenység alapvető feladata tehát még egyszer: a helyi (főleg az egyéni és közbiztonság érzetét súlyos mértékben negatívan befolyásoló, bűnügyi jellegű) problémák hosszú távú megoldása, kiiktatása, magas színvonalú bűnmegelőzési tevékenység folytatása a helyi önkormányzatok, a lakosok, vállalkozások, oktatási és egyházi intézmények, civil szervezetek aktív bevonásával a rendőrség e célirányos tevékenységébe. Finanszírozása a rendőrség és az önkormányzat éves költségvetéséből, továbbá az illetékes főhatóságok, minisztériumok céltámogatásainak igénybevételével és a közösségi partnerség egyes helyi képviselői (civil szervezetek, üzletemberek, stb.) által erre a tevékenységre elkülönített hozzájárulásából biztosított. A tervezett, célirányos, hosszú távú tevékenységgel, programok létrehozásával és kivitelezésével, a helyi önkormányzattal és egyéb partnerekkel együttműködve, a rendőrség a lakosság bevonásával és egyéb helyi erőforrások optimális kihasználásával igyekszik megszüntetni a helyi közösség nyugalmát főként befolyásoló jelenségeket, majd intézkedik a kialakított helyzet megfelelő szinten tartására. Alapvetően fontos a partnerek közötti folyamatos kommunikáció, a feladatok kompatibilitás szerinti megosztása és felelősségteljes vállalása, az átláthatóság, a következetesség és az elszámoltathatóság.

A közösségi rendészet intézménye már a legtöbb EU tagállamban hétköznapi gyakorlattá vált, vannak országok (pl. Nagy Britannia és Hollandia), ahol más módon elképzelhetetlen a helyi rendőri tevékenység, azaz más rendészeti erők ezzel a feladattal nem foglalkoznak. A tagországok – az uniós alapelvek és elvárások szerint, ugyanakkor saját lehetőségeiknek megfelelően és sajátosságaik szem előtt tartásával – saját maguk alakítják ki alapkoncepciójukat, majd gyakorlatukat. Bár a közösségi alapelvek betartása, mint pl. az, hogy minden EU-s állampolgár a szabadsághoz és a személyes biztonságához fűződő jogai az unió egész területén azonos szinten szavatolva legyenek, kötelező, a jelenleg folytatott rendészeti gyakorlatok területenként jelentősen eltérnek egymástól. Régebben nem állt ugyanakkor rendelkezésre a minőségi kivitelezéséhez megfelelő, elegendő iránymutatás és ismeretanyag az eddig bevált gyakorlatokról, valamint a szakterületen végzett gyakorlati tevékenység hatékonysága mérésének módjairól. Ugyanakkor jelenleg számtalan konkrét gyakorlati példa áll rendelkezésre, valamint lehetőség van közvetlen kapcsolatfelvételre más EU tagország hasonló cipőben járó szakembereivel, sőt akár ad hoc jelleggel vagy folyamatosan működő szakmai hálózat is ki lehet építeni ezen a területen tevékenykedő, a gyakorlati munkát és a már bevált módszereket alkalmazásukban jól ismerő szakemberekkel.

Mi is kell az eredményes közösségi rendőrségi tevékenységhez, azaz a jövő körzeti megbízottja tevékenységének újszerű alapelvei:

Bár a fentiekből kiderül, a siker titka általában:

• a helyi önkormányzat szerepvállalása a közbiztonság szavatolásában és az ahhoz szükséges intézkedések, programok végrehajtásában;
• a rendőrség e tevékenységében résztvevő tagjainak speciális képzése és szolgálatszervezése;
• folyamatos együttműködés a helyi partnerekkel (amelyek nem csupán állami szervek!);
• a rendőrség képviselője és a helyi lakóközösség tagjai közötti folyamatos, élő, mindennapi kapcsolatának kialakítása és fenntartása;
• a lakosság mobilizálása (pl. polgárőrség, szomszédok egymásért és egyéb önvédelmi mozgalmak, kezdeményezések);
• rendszeres konzultáció a közösségekkel;
• a lakosság a hatóság tevékenységébe vetett bizalmának erősítése;
• helyi problémaorientáltság;
• a proaktív és problémamegoldó tevékenység megfelelő súlyú ötvözése.

A legfontosabb megoldásra váró probléma mindenütt a közbiztonság és a közösség mindennapjait befolyásoló veszélyhelyzetek megszűntetése, bűncselekmények elkövetésének megelőzése és megakadályozása, a kábítószerekkel való visszaélések csökkentése, a közlekedés biztonságosabbá tétele, az ifjúság bűnözésmentes és jogkövető életmódjának kialakítása, valamint a rendőrség és a közösség tagjai közötti kapcsolat minőségi javítása.

Tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérése és ellenőrzésének/kimutatásának módszere még közel sem egységes, az Egyesült Királyságban például általánosan a rendészeti munka legkisebb közös többszöröse a közösségi rendészeti tevékenység, amely főként a rendőrségi láthatóság, a közösségekkel kiépített bizalmas (személyes) kapcsolat és probléma megoldó készség fejlesztését célozza. Ennek eredményességének értékelése évente legalább egyszer telefonos és egyéb módon végrehajtott közvélemény-kutatás módszerével történik. Az értékelés során kiderül, hogy mik az általános problémák és milyen vélemény alakult ki a közösség tagjai között az önkormányzat és a rendőrség célirányos erőfeszítésével kapcsolatosan. A cél mindenütt a közmegelégedés kivívása. Az Egyesült Királyságbeli kutatások eredményei azt jelezték, hogy általános pozitív kép alakult ki a közösségi rendészeti tevékenységről, amely hatására jelentősen csökkent az áldozattá válástól való félelem, illetve növekedett a helyi lakosság önvédelmi és hatóság segítő aktivitása.

Nem vagyunk egyformák!

A tagországok illetékes rendőrhatóságai különféle, a helyi, egyedi sajátosságok alapján a felmerült igényeket legmegfelelőbben kielégítő módszerrel közelítik meg a kérdést, alakítják és használják ki humán és anyagi erőforrásaikat, illetve az alkalmaznak különféle módszereket és szervezik a munkát. A sikeres kivitelezés alapvető tényezői: tiszta és érthető célok, felelősség-megosztás a helyi partnerekkel, rugalmasság, azonnali reagálás, a helyszínre történő kiszállás gyorsasága és hatékonysága, szervezőkészség. Természetesen a kézikönyvből megismerhető a tagországok jelen helyzete, de azért további kutatásokat kell végezni a közösségi rendészeti tevékenység sikereit elősegítő (mi működik) és hátráltató (mi nem működik) egyéb tényezők feltárására, majd az eredmények a későbbi munkaszervezésben történő aktív alkalmazására.

A közösségi rendészet perspektívája:

• ötvözi a bűnmegelőzést a bűnüldözéssel;
• a közösséggel történő konzultáción és együttműködésen alapul;
• a helyi problémák pontos definiálásához és hatékony megoldás kidolgozásához vezet;
• fókuszban a szorosabb értelemben vett specifikus lakóközösségek, kereskedelmi, esetleg ipari területek, (pl. lakótelepek, specifikus körzetek);
• audit alapokon nyugvó, a közösséggel egyeztetett stratégiába foglalt, strukturális igényeknek és sajátosságoknak megfelelő rendőri intézkedések (sikerorientáltság);
• helyileg elszámoltatható és átlátható felelős rendészeti rendszer (korrupció mentesség);
• a rendőri és önkormányzati intézkedések rendszere egyéni problémájuk megoldását célzó saját döntésükön és nem központi akaraton alapul (döntésszabadsággal rendelkeznek a „legmegfelelőbb, hosszú távú” megoldás – stratégia – kialakítására);
• alapvető az állandó és folyamatos kapcsolattartás a helyi lakossággal, illetve az együttműködő partnerekkel;
• a rendőr mindig és mindenütt „jelen van”, területéről soha, semmilyen indokkal ki nem vonható;
• a bűnügyek felderítése, a tettesek kézre kerítése és elszámoltatása tekintetében kizárólag a rendőrség a felelős.

A közösségi rendészet négy alapeleme:

• konzultáció (a polgár – rendőr kapcsolat minőségi és mennyiségi javulása);
• problémaorientáltság (valós és lehetséges problémák kiküszöbölése, proaktív megközelítéssel);
• a programok mobilizálhatósága (ha sikeres egy megoldás, át kell adni a hasonló gondokkal küszködő egyéb területeknek;
• adaptációs készség (decentralizáció, a felelősség áttétele a központi irányítástól a helyi egységhez, stb.).

A közösségi rendészet alapvető jellemzői:

• nemzetközi tapasztalatok és „keretmegoldások” felhasználása;
• a közösség (terület) meghatározása (résztvevők és szerepek);
• partnerek részvétele, akikkel megosztható a felelősség, illetve a programok végrehajtása;
• proaktív bűnmegelőzés (önvédelem + előrelátás = alapérdek);
• a rendészeti kérdések és megoldások kizárólag a helyi igényeket érintik;
• az objektív biztonságérzet javítása az elsődleges szempont.

A közösségi rendészet erősségei:

• a helyi problémák feltérképezése javul;
• a problémamegoldó stratégia kizárólag a helyi érdekekről szól;
• a rendőri reagálás gyorsabb, az intézkedések rugalmasabbak, minden szükséges és illetékes hatóság részt vesz a megoldásban a szerepük szerint;
• minden szükséges szereplő részt vesz a bűnmegelőzési stratégia kialakításában, amely a hosszú távú megoldás kulcsa;
• a civil- és magánszféra részvétele magasabb szinten valósul meg, a saját, helyi érdek az elsődleges.

Amennyiben mégis belátnák az illetékes szakemberek, hogy országunkban a körzeti megbízotti rendszer átalakításával megoldódhat az EU elvárásokban is szereplő közösségi rendészeti tevékenység kialakítása, íme, egy javaslat annak ütemtervének kialakításához:

1. a jogi háttér megfelelőségének vizsgálata és a rendszer gördülékeny működését elősegítő, hiányzó szabályok kialakítása;

2. a jelen helyzet kiértékelése (audit) és a szükséges változtatások meghatározása tudományos alapon (kizárólag a helyi érdekek és prioritások mentén);

3. a közösségi rendészeti tevékenység bevezetéséhez szükséges személyzeti (állományi) kérdések tisztázása, a közösségi rendőrök kiválasztása és képzése (felkészítés);

4. a közösségi rendészet gyakorlati rutinjának kialakítása próbafutam során;

5. a próbafutam tapasztalatainak folyamatos értékelése;

6. a társadalmi támogatottság kialakítása az együttműködési készség és kooperációs szint biztosítása végett mind a kormányzati mind pedig civil (közösségi) oldalon;

7. a szükséges anyagi támogatási rendszer kialakítása (központi költségvetés, helyi önkormányzat, partnerek);

8. a próbafutam végén a módszerek hatékonyságának, a költséghatékonyságnak, valamint az eredmények megfelelőségének vizsgálata és kiértékelése;

9. javaslattétel a módszer gyakorlati bevezetésére egységes, országos szinten.

Javasolt ismérvek a szakemberek kiválasztásához (rendőr):

• többéves gyakorlati tapasztalat a rendészeti (közbiztonság + bűnügy) tevékenységben;
• felsőfokú rendészeti (rendőri) végzettség;
• kiváló szervező és együttműködési készség;
• pszichológiai alkalmasság;
• megfelelő kommunikációs ismeretek és készség;
• helyi (földrajzi és társadalmi) ismeretek és érdekeltség (legyen élettere a munkaterülete, érezzen késztetést az életminőség javítására);
• a közösség ismerete, empátia (ismerje a közösséget, hogy átérezze a problémájukat, partnerei őt is személyesen is ismerjék, maradéktalanul bízzanak benne).

Képzési tippek:

• főként a hiányzó ismeretek biztosítása rövid távon célirányos, hosszú távon intézményes képzéssel;
• nemzetközi tapasztalatok és bevált gyakorlati példák megismerése a probléma-megoldási készség és a személyi kompatibilitási szint növelése céljából;
• célszerű a résztvevők (együttműködő partnerek) rendszeres közös továbbképzése hálózatépítés és az információcsere megkönnyítése végett.

Rend és igazság I.

A jövő körzeti megbízottja,
avagy a közösségi rendészet meghonosítása Magyarországon
– a KMB új szerepe az EU alapelvei és modern elvárásai tükrében –
I. rész
A tanulmányt – a szerző beleegyezésével – a REMET (Rendészeti Megelőzési Társaság) honlapjáról vettük át.

Írta: Baán Pál

Rend és igazság

A rend és az igazság önmagukban is értelmezhető célok, de ha az Európai Unióval kapcsolatban emlegetik őket, akkor elsősorban eszközök és garanciák, amelyek a négy szabadság (munkaerő, áruk, tőke és szolgáltatások szabadsága) megvalósulását segítik elő. Ezek a szabadságjogok minket is megilletnek, ezért tudnunk kell, hogy mit is takarnak. Valójában nem jelentenek mást, mint azt, hogy az érvényesülés, az érdekérvényesítés útjai nyitva állnak mindenki számára.

Ennek fényében kell értelmeznünk a rend és az igazság fogalmát is. A rend mögött általában a közrend, a közbiztonság húzódik meg kimondatlanul, de arra ritkán gondolunk, hogy ide kell értenünk a létbiztonságot és a jogbiztonságot is, amely átvezet bennünket az igazság, az igazságosság felé. Az igazságosság pedig azt jelenti, hogy mindenki pontosan tudja jogait, kötelességeit; azok szerint is cselekszik, és azokat érvényesíteni is kívánja. Amennyiben ez megvalósul, akkor beszélhetünk igazságosságról. Ezen túl azt is kell, hogy jelentse: bátran fordulhassunk ügyes-bajos dolgainkkal az igazgatás szerveihez, mindenütt megismerhető, rendezett viszonyokat – lés csak ésszerű korlátokat – fogunk találni; azonos feltételekkel, azonos elbánásban lesz részünk.

Ezeket az elveket az Európai Unió igyekszik a gyakorlatba átültettetni tagállamaival és a tagjelölt államokkal. Arra kell tehát törekednünk, hogy – sajátosan magyar megoldásokkal – úgy alakítsuk országunk működését, hogy ezek az elvek nálunk is maradéktalanul érvényesülhessenek. Ennek érdekében már eddig is sokat tettünk, de még legalább ugyanannyi tennivalónk maradt, mint amennyit eddig megvalósítottunk. Megteremtettük ugyan a működés jogi kereteit, azonban a jogszabályok végrehajtásával, vagy betartatásával megbízott szerveink még fejlesztésre szorulnak, és ki kell még alakítanunk a helyes magyar gyakorlatot is.

Ugyan a rendért és az igazságért mindannyiunknak tennünk kell, de elsősorban az úgynevezett rendvédelmi szerveinket tesszük érte felelőssé. Tudnunk kell azonban, hogy sem a rendet, sem az igazságot nem lehet csak felülről szervezni, legalábbis demokratikus körülmények között nem. Olyan helyi kezdeményezések kellenek, amelyek helyben javítják a polgárok életkörülményeit, biztonságát, és nem utolsó sorban, biztonságérzetet. A kormányzat ehhez csak a feltételek megteremtésével, a helyi kezdeményezések támogatásával járulhat hozzá. Nem mondhatja meg, hogy hol, mikor, mit kell tenni.

Ezért különösen fontos, hogy a rendért és igazságért felelős szervek és a lakosság helyi képviseletei, az önkormányzatok helyben működjenek együtt a rendért és igazságért. A helyi rendért, és helyi igazságért, amely ily módon válik érzékelhető, érthető valósággá. A rend és igazság megvalósítását úgy kell elérni, hogy az senki jogos érdekét ne sértse. Ez nehéz feladat, amelynek érdekében mind a rendőrségen, mind az önkormányzatoknál sokat kell tenni. A megfelelő folyamatok beindultak, de a fejlődés lassú lesz.

A jogszabályok és a működés megváltozásával nem jár együtt automatikusan a nézetek, a gondolkodásmód megváltozása sem a lakosság, sem a végrehajtó szervek dolgozóinak körében. Valójában ebben lesz igen sok tennivalónk az elkövetkezendő években, hogy tudatosítsuk azokat az előnyöket, amelyeket az EU csatlakozásból fakadóan megváltozott környezet és feltételek hozhatnak számunkra. Meg kell láttatnunk minden érdekelttel, hogy a hatóságok, a rendvédelmi szervek tevékenysége nem ellenük irányul, hanem csak azok ellen, akik az elérendő és védendő értékek ellen tesznek. Ugyanakkor tudatosítani kell a kormányzatban, az államigazgatásban dolgozókkal is, hogy tevékenységük nem öncélú. Ők szolgáltatják a garanciát arra, hogy az elérni kívánt életminőség érdekében befektetett erőfeszítést, anyagi eszközöket ne lehessen bűnös célokra fordítani.

Az a folyamat, amelynek során elérhetővé válik, hogy valóban a biztonság és igazságosság övezetében éljünk, nem mindig átlátható, gyakran vannak benne látszólagos és valódi ellentmondások, amelyeket közösen kell megértenünk és feloldanunk, vagy megoldanunk. Egy példa az ilyen ellentmondásokra: mindannyian szeretnénk, ha közterületeink biztonságosabbak lennének. Ennek két bizonyítottan hatékony eszköze van, a helyi érdekeket képviselő, a közbiztonság javításában érdekelt felek és a helyi közösségek tagjainak együttműködését szervező és fenntartó körzeti megbízott, valamint a közterületi térfigyelő kamerarendszer.

Az utóbbi telepítése elfogadásához mégis több ellentmondást kellett leküzdenünk, megoldanunk. Egyrészt sokan aggályosnak tartották, hogy a hatóság minden lépésüket figyelemmel kísérheti, másrészt sokan a személyiségi jogaik csorbítását látták benne. Megint mások elfelejtették, hogy a technika önmagában semmit sem old meg a mögötte levő szervezet hatékony munkája nélkül. Elfogadták és üdvözölték a rendszerek telepítését, de továbbra sem békültek meg azt azokat üzemeltető szervekkel. Tudatában kell lennünk, hogy mint mindennek, a rendnek és az igazságosságnak is ára van. Külön-külön és együtt is arra kell törekednünk, hogy ez az ár – egyes jogaink vélt vagy valós feladása – minél kisebb legyen. Be kell látnunk azt is, hogy a bűnözők által különösen veszélyeztetett közterületek állandó figyelés emberi tényező, járőr alkalmazásával nemcsak, hogy drágább megoldás, de hatékonysága is vitatható és célszerűsége sem alátámasztott. A rendészeti szervek helyi képviselője szervezze maga köré az együttműködő partnereket, és – hosszú távú stratégia alapján lépjen fel hatékonyan a helyi bűnözés kiszorítására, az EU által legjobb befektetésnek tartott proaktív bűnmegelőzés módszereinek bevezetésére és e tevékenység folyamatosságának biztosítására.

Mit tesz a kormány?

A Kormány elkötelezte magát a bűnmegelőzés kérdésének kiemelt kezelésére. A kormányprogram leszögezi: a bűnmegelőzés össztársadalmi jelentőségű, a lakosság biztonságérzetének növelése társadalmi cél, amely széleskörű összefogást igényel. Ezért az elmúlt időszakban, hazánk bűnmegelőzési helyzetének felmérését követően elkészültek és részben végrehajtásra kerültek országos, területi és helyi szinteken a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatokat felsorakoztató bűnmegelőzési stratégiák.

A kormányzat álláspontja szerint a bűnmegelőzés a közbiztonságot szolgálja. Közbiztonság pedig az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlati, folyamatos érvényesítésének biztonságát jelenti. Azt, hogy mindennapi rendes tevékenységében senkinek sem kell súlyos veszélyekre számítania, és ha ilyenek mégis előfordulnak, akkor az állampolgár gyors és hatékony segítséget kaphat az állam erre hivatott szerveitől, valamint együttműködő partnereitől. A kormányprogramban szereplő bűnmegelőzési stratégiai célok középpontjában a komplex biztonság áll, amely magába foglalja a megélhetés biztonságát, a szociálpolitikai, egészségügyi, közegészségügyi biztonságot, a kulturális ellátottsághoz való jogot, a köz-, és magánterületek rendjét, illetve a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodás elősegítését. A szolgáltatás-orientált, partnerségre alapozott, összehangolt érdekviszonyokon alapuló össztársadalmi bűnmegelőzés kialakítása érdekében azonban még meg kell teremteni azt a szakmai és anyagi feltételrendszert, amelyre az ágazati és helyi stratégiák és taktikák építhetők.

A bűnözés kihívásaira – a kormányprogramban foglaltaknak megfelelően – meg kell fogalmazni a közbiztonság, a jogbiztonság, valamint a közbizalom javítása érdekében a hatékony, a nemzetközi normáknak és elvárásoknak is megfelelő, új típusú válaszokat. Az új típusú válaszok megtalálásához természetesen szemléletváltásra is szükség van. A modern bűnmegelőzés követelményei között első helyen szerepel a lakosság, az egyén és a társadalmi szervezetek, egyházak együttműködése, továbbá a polgárőrség tevékenysége, amelyhez áttekinthetőbb és rendezettebb szervezeti kereteket kell kialakítani.

Az új kormányprogram jelentős szerepet szán a bűnmegelőzési tevékenység helyi szintű megvalósításában az önkormányzatoknak. Elfogadja a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája által megfogalmazottakat: „A helyi közrend és közbiztonság védelme elsősorban a helyi önkormányzatok feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintű finanszírozására.” Szorgalmazza az önkormányzati „közterület rendészeti” hatóság működéséhez szükséges feltételek fokozatos kiépítését, a jogi szabályozás megalkotását.

Az önkormányzat és a körzeti megbízott kapcsolata

A jövő optimális körzeti megbízottja az önkormányzat illetékeseinek segítségével szervezi a helyi közbiztonság kialakítása és hosszú távú fenntartása érdekében alapvetően fontos feladatokat, amelyek:

• a bűncselekményeket elősegítő objektív okok, körülmények feltérképezése, elemzése, értékelése, megelőzési intézkedések kezdeményezése;
• a szubjektív biztonságérzet alakulását feltáró lakossági közvélemény-kutatás szervezése, és az ismeretek felhasználása hosszú távú prevenciós programok kialakításában;
• információ-szolgáltatás a közbiztonságért felelős szervek, szervezetek, testületek részére;
• partnerségek létrehozása a közbiztonság kialakításában törvény által meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, továbbá az együttműködésben részt venni kívánó helyi lakosok, üzletek és egyéb partner részvételével, az együttműködés koordinálása, folyamatosságának biztosítása;
• a sikeres intézkedések, módszerek, gyakorlati programok közreadása más területek részére, folyamatos információcsere más területi partnerségekkel, részvétel a legjobb gyakorlatok kialakításában;
• a nemzetközi, valamint a hazai bevált tudományos és gyakorlati tapasztalatok megismerése, hasznosítása;
• a bűnmegelőzési tájékoztatás, felvilágosítás kiszélesítése;
• az önkéntes települési (közösségi) bűnmegelőzési tevékenység és a regionális bűnmegelőzési partnerségek munkájának segítése, a kísérleti projektek eredményének nyilvánossá tétele.

A helyi önkormányzatok a helyi közbiztonság vonatkozásában a rendőrség irányában a „megrendelő” szerepét töltik be. A település, közösség rendőri erőkkel való ellátottsága függvényében (körzeti megbízott, őrs, kapitányság) más-más viszony alakítható ki az önkormányzat és a rendőrség a közbiztonság javítására irányuló együttműködésében. Különösen fontos a kistelepülések rendőrrel való „ellátása”, ennek érdekében indult meg az őrsprogram és remélhetőleg a közelmúltban bejelentett körzeti megbízotti bővítési program.

Különösen fontos a körzeti megbízott szerepe a kistelepülések közbiztonsága és bűnügyi helyzete javításában. A körzeti megbízott különleges szerepet tölt be a rendőrség szervezetében, de ilyen a helyzete a település mindennapi életében is. Ő az, akinek (egyedül) minden helyi közbiztonsági és bűnügy problémát meg kell oldania, amihez viszonylag kevés segítséget kaphat más rendőri szervektől. Ugyanakkor kizárólag rajta múlik, hogy a helyi közösségek tagjai valamint egyéb lehetséges partnerei segítségét, együttműködési hajlandóságát milyen szinten veszi igénybe, épít rájuk.

E jellegzetességre is figyelemmel, működése leginkább az angolszász rendszer sheriffjének működésével hasonlítható össze, amely viszont közismerten választott, tekintélyre épülő pozíció, szorosan kötődik a helyi önkormányzat vezetéséhez. E megoldásnak egyelőre nincs hagyománya hazánkban, (erős ellenállás van a szakmában és a politikában is az önkormányzati rendőrség létrehozása ellen, sőt maga a körzeti megbízott léte és szerepe sem túl népszerű) de semmi nem akadályozza meg, hogy ehhez a megoldáshoz némileg közelítsünk, hiszen a vonatkozó törvények és egyéb rendelkezések tartalmazzák az együttműködési lehetőségeket.

Megoldást jelenthet a körzeti megbízott tevékenységére és feladataira vonatkozó jelenlegi szabályozás átalakítása oly módon, hogy a feladatok jellegére tekintettel a körzeti megbízott kettős alárendeltség alá kerüljön. Szakmailag a rendőrség irányítása alatt maradna, de az önkormányzathoz tartozása miatt (hivatalosan az önkormányzat megbízásából) vezetője, koordinátora lehetne a közbiztonság javításában érintett összes helyi erőnek (önkormányzati tűzoltóság, katasztrófa-elhárítás, vadőrök, mezőőrök, polgárőrök, magánbiztonsági cégek, bankbiztonsági alkalmazottak, környezetvédelmi felügyelők, stb.), továbbá bevonhatja az együttműködésre készséges helyi lakosokat is.

Ezt a felhatalmazást az önkormányzattól, önkormányzati döntéssel kapná, amely – tekintettel a települések különböző helyzetére és gyakorlatára – településenként eltérő lenne. (Nem célszerű a központi szabályozás ott, ahol a helyi problémákat csak helyben ismerhetik, ez egybecseng a vonatkozó EU-s alapelvekkel is.)

Természetesen ennek megfelelően a körzeti megbízott továbbra is a rendőrség állományába tartozna, a rendőrség képezné ki, és szerelné is fel a feladata ellátásához szükséges (szakmai) eszközökkel. Az így felkészített körzeti megbízott jelöltekre (belső pályázatot nyert jelentkezőkre) lehetne az önkormányzatoknak pályázniuk. A pályázat tartalmazhatja azokat a körülményeket (a biztosított lakás, óvoda, iskola, állás a házastársnak, jövedelem, gépkocsi, gépkocsi használat, feladat, segítők köre, település jellemzői, közbiztonsági helyzet, az önkormányzatban betöltött pozíció), amely alapján a jelöltek valamelyike elvállalja az állást, amelyre az önkormányzattal szerződést is köt. (A területileg illetékes kapitányság vezetőjének ellenjegyzésével.)

A pályáztatás és a szerződés biztosítja, hogy mindkét fél akarja az együttműködést, és annak meg is kíván felelni, egyben eleget tesz az átláthatóság és elszámoltathatóság alapelvek megvalósulásának is. A szerződésszegés polgári következményei azok, amelyek erre garanciát adnak. (A megoldás a helyi rendőri korrupció gyakorlatának megjelenése és elterjedése ellen is hatásos!)

Ehhez azonban biztosítani kell, hogy ne csak (mint most) tiszthelyettes (zászlós) lehessen körzeti megbízott, hanem tiszt, sőt e munka vállalása végett akár nagy tapasztalattal, helyismerettel rendelkező, egyébként minden követelménynek maradéktalanul megfelelő nyugállományú rendőrtiszt is betölthesse a funkciót. Ez a megoldás a valódi közösségi rendőr létrehozását szolgálja, aki helyben lakva, a helyi közösség tagjaként tisztában van a problémákkal, és ismeri (mivel ez a szakmája) azok megoldását és a vonatkozó bevált gyakorlati példákat is. Kezdetben bizonyos területeken gyors fluktuáció várható (különösen a problémás helyeken), de igen hamar kialakul egy stabil réteg, amelyre megbízhatóan lehet majd építeni.

Meg kell oldani a helyi önkormányzatoknál is a helyi válsághelyzetek kezeléséhez szükséges erőket és eszközöket irányító központ (helyiség) kialakítását, amely bármely típusú válság esetén alkalmas a helyi döntéshozók számára szükséges adatok, kommunikáció, stratégiai tervezés és irányítás biztosítására, továbbá az együttműködő partnerekkel és a lakosság tagjaival történő folyamatos kapcsolattartás helyszíneként is funkcionál.

A szükséges módszer- és eszköztár kialakítása, valamint a partnerségek működéséhez szükséges alapvető feltételek rendelkezésre bocsájtására biztosítani kell a helyi önkormányzatok számára is az EU célzott támogatásainak projekt alapú elérését, amely a helyi lehetőségek és tervek ismeretében a helyi ötleteket projektté alakító, majd azokat menedzselő, szervező stáb létrehozásával a körzeti megbízott irányítása alatt válik lehetségessé. Szükség esetén ennek a stábnak lenne a feladata a közös érdekeiket fel nem ismerő szomszédos önkormányzatok összefogásának megszervezése is.

Elsősorban az önkormányzatok teremthetik meg a feltételeket a lakókörnyezetben az állandó vagy ideiglenes jelleggel ott élők és a befektetési, munkavégzési vagy üdülési (pihenés) jelleggel hosszabb-rövidebb időre, avagy árutazóként oda érkezők biztonságérzetének és jó közérzetének kialakulásához és fenntartásához. Megoldást jelenthet egy a helyi érdekekre épülő és a helyi problémák megoldását célzó bűnmegelőzési stratégia kialakítása és a végrehajtási struktúra létrehozása. A kedvezőtlen helyzet kialakulásának megakadályozása, illetve megváltoztatása érdekében az alábbi lépéseket tehetik:

• italboltok, szórakozóhelyek és egyéb bűnügyileg fertőzött területek fokozottabb ellenőrzése;
• a közparkok felszereltségének javítása;
• a közterületek megfelelő kivilágítottságának biztosítása;
• gondoskodás a környezet rendezettségéről;
• a forgalmas bevásárló helyek, sportlétesítmények és tömegközlekedési csomópontok parkolóhelyeinek őriztetése, térfigyelő kamerákkal való ellátása, illetve ezeken a helyeken mobil kamerás térfigyelés megszervezése.

Kiemelten fontos az együttműködési lehetőségek kialakítása és partnerkapcsolatok fenntartása a bűnmegelőzés terén. Napi gyakorlati szintre kell fejleszteni az együttműködést a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, a helyi polgárőrséggel, a helyi érdekeltségű üzleti szférával, és nem utolsó sorban a helyi lakóközösségek együttműködési készséget tanúsító tagjaival.

Gondoskodni kell a rend megteremtését és betartását szolgáló helyi szintű jogi háttér megteremtéséről, a szükséges szabályozásról. A lakossággal az együttműködést az alábbiak keretében lehet fejleszteni:

• lakossági fórumok megrendezése, információadás és problémafeltárás;
• a közösség (egyéni) és a közigazgatás (általános) eltérő szintjei számára szükséges igények felmérése;
• a közösségi együttműködés tartalmának és lehetőségeinek rendszeres megbeszélése, gyakorlati szinten tartása, a megjelenő igények maradéktalan teljesítése;
• a különféle bűncselekmények és egyéb devianciák kialakulásának meggátlását, elterjedését és proaktív megelőzését szolgáló, a külföldi szakirodalomban „környezet figyelés” (neighbourhood watch) kifejezéssel megnevezett (nem a mai szomszédok egymásért mozgalom!) gyakorlat megismerése és meghonosítása (szokatlan jelenségek bejelentése, riasztás bűncselekmény elkövetésére utaló jelek stb. észlelése esetén);
• az utcai és lakásbiztonság (vagyoni és személyi) megteremtése, feltételeinek biztosítása és folyamatos minőségbeli növelése;
• új építkezéseknél (lakóparkok, telepek, utcák arculatának kialakítása) a bűnmegelőzést is szolgáló szerkezeti építészeti és biztonsági megoldások alkalmazása.

Fontos momentum a civil szerveződések támogatása és a kisközösségek tagjaival való kapcsolatuk erősítése. Az üzleti szféra anyagi forrásai kiaknázásával közös projektek kidolgozása a közösség érdeke is. Kiemelt feladatot kell vállalni a gyermekek és fiatalkorúak megközelítően azonos életesélyeinek kialakításában, a továbbtanulás biztosításában, illetve a munkanélküliség megelőzésében és nem utolsó sorban a szabadidő hasznos eltöltése lehetőségének biztosításában. Fontos és közérdekű tevékenység e bűncselekményt már elkövetett személyek reintegrálása, a társadalomba való visszailleszkedésüket segítő civil kezdeményezések támogatása.

Folytatása következik…

A”rendőr”…

A rendőrségi igazolványok, ruházatok, jelzések.

Az utóbbi időben sajnos környékünkön is elszaporodott a hamis rendőrigazolvány segítségével jogszerű intézkedést színlelő bűnözők által elkövetett bűncselekmények száma. Ezek közül is ki kell emelni az álrendőrök hamisított házkutatási paranccsal végzett és házkutatásnak álcázott lopásait. A bűnözők látszólag teljesen rendben lévő okmányokkal és iratokkal jelennek meg a gyanútlan áldozatnál és ott különböző értéktárgyakat foglalnak le, magyarul lopnak ilyen indokkal el. A határozott fellépésük, és látszólag rendben lévő hivatalos papírjaik a gyanútlan és ijedt állampolgárokat teljesen megtéveszti, így több esetben is sikeresen loptak áldozataiktól.

Előfordul sokszor olyan eset is, amikor az ilyen álrendőri intézkedés az autósokat érinti, általában külterületi, nem túl forgalmas országutakon fordulnak elő, ahol „büntetést szabnak ki” és kézpénzt kérnek. (A rendőr nem vehet át készpénzt, „csekket” ad!) Ugyancsak jellemző még, hogy hivatalos rendőri eljárás színlelésével jutnak be időskorúak magánlakásába, ahol a sértett figyelmének elterelése mellett tulajdonítanak el többnyire kézpénzt.

A fenti esetek megakadályozása érdekében, és a hamis okmányok, álrendőrök felismeréséhez szeretnénk az alábbiakban néhány támpontot és hasznos tanácsot adni.

A rendőrt intézkedése során az egyenruhája (rajta rendfokozati jelzése, emellett névkitűző és a megfelelő rendőri szerv karjelzése), illetve az azonosító jelvénye, polgári ruhában szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja.

 

Amikor például egy (civil, azaz polgári ruhában lévő) rendőr felmutatja az igazolványát, az alábbi dolgokra kell figyelni:

Szolgálati igazolvány (duplaoldalas plasztik kártya)

Az igazolvány egyik oldalán, a bal felső sarokban a rendőrségi címer látható. A címerben felül Rendőrség, középen kard mérleggel, alul pedig a Police felirat található.

Az igazolványon felül a kékkel írt RENDŐRSÉG szó alatt világoskék minta található hosszában, a felirat végén pedig egy hologram, mely tartalmazza az MK betűket.

 

Az igazolványon a tulajdonos fényképe alatt a POLICE szó olvasható ismét kék színnel. Középen a „Hivatásos állományú tagja” felirat. Az igazolványon továbbá a név alatt fel van tüntetve, hogy az illető fegyverviselésre és intézkedésre jogosult.

Az igazolvány másik oldalán felül található az érvényesség, valamint a sajátkezű aláírás, taj szám, és a kiállító hatóság kódja.

Jelvény

A valódi szolgálati jelvényen látható: háttér piros-fehér-zöld nemzeti színek. Rajta egy kard, melyen középen egy mérleg van. Felül a Rendőrség felirat, alul pedig az 5 számból álló, egyedi azonosítószáma a jelvénynek.

 

A valódi jelvényen – a képen látható nullák helyén – található az 5 számjegyből álló azonosítószám.

A hamis jelvények legtöbbjén a szám helyett alul POLICE felirat olvasható.

Amire figyelni kell az az, hogy az alsó gravírozott szám nem érezhető az ujjunkkal, hiszen védi egy műanyag réteg.
A hamis jelvényeknél szokták utólag belegravírozni a kitalált számot, de az érdes, és nem fedi műanyag réteg.

 

A valódi szolgálati igazolvány általában a rendszeresített, kinyitható fekete bőrtokban a szolgálati jelvénnyel együtt található.

Mind az egyenruhás, mind a civil ruhás rendőrök intézkedésük során használhatják a rendszeresített rendőrségi sárga láthatósági mellényt is.

        

                              Régi típusú                                      Új típusú

Ha kétségeink merülnének fel, hogy igazi rendőrrel van-e dolgunk, a legbiztosabb módja az, ha megkérdezzük, melyik kapitányságról jött az illető, felírjuk nevét és azonosítószámát, majd betelefonálunk a rendőri szervhez, és ott visszaigazolják név szerint az illetőt.

Post Navigation

%d blogger ezt kedveli: