Gombai Polgárőr Egyesület

Tegyünk egymással, önmagunkért és egymásért!

Archive for the tag “térfigyelő”

TANÁCSOK A BETÖRÉS ELLENI VÉDELEMHEZ

Bűnmegelőzési tájékoztató 

Az emberek szubjektív biztonságérzetét alapvetően befolyásolja, hogy biztonságban érzik-e lakásukat, házukat, és biztonságban érzik-e magukat a közterületeken. Az utóbbi időszakban sajnos egyre több lakásbetörésről és betöréses lopásról, sőt rablásról kapunk bejelentést. Ez a bűncselekmény nemcsak anyagilag érinti az áldozatot érzékenyen, hanem lelkileg is, hiszen ilyenkor egy vadidegen hatol be a magánszféránkba, és elviszi azokat a tárgyakat is (pl. családi ékszer), amelyekhez szoros érzelmi szálak fűznek. Felmérések szerint ilyenkor bizony sokan depressziós tünetekkel és olyan félelmekkel küzdenek, hogy el is költöznek abból a lakásból.

Ha azonban felhasználjuk a mechanikus és elektronikus vagyonvédelmi védelmi lehetőségek széles tárházát, és néhány egyszerű magatartási szabályt betartunk, jó eséllyel megvédhetjük vagyonunkat.

A BETÖRŐ (jó esetben, általában) 5 PERC UTÁN FELADJA!

Felmérések szerint egy betörő 5 percig kockáztatja a lebukást. Ha olyan védelmi rendszert lát, ami ennél hosszabb ideig feltartóztatja, nem kockáztatja meg, hogy lebukjon, inkább odébb áll. Az alábbiakban a vagyonvédelemhez adunk hasznos tanácsokat.

1. Külső védelem

Mozgásérzékelő lámpával világítsa meg a bejáratokat, és helyezzen el biztonsági kamerát!

A kertkapunál helyezzen el videotelefonos csengőt, így látja is, ki csenget! A kapu, a bejárati ajtó, garázsajtó akkor is legyen zárva, ha otthon tartózkodik. Társasházaknál fontos, hogy a lépcsőház ajtaja mindig zárva legyen, és a lakók ne engedjenek be idegent.

Az udvaron ne legyen túl sok bokor, ami lehetőséget ad elbújni az elkövetőnek. Ne legyen szem előtt létra és egyéb olyan tárgy, amely segítségével a felső szinten levő erkélyekhez, ablakokhoz fel lehet mászni.

 2. A nyílászárók

A családi házak esetében legveszélyeztetettebb helyek a nyílászárók: a bejárati ajtó, de leginkább a hátsó ajtók, az ablakok, az erkélyajtók. Fontos, hogy mindegyik védett legyen. A társasházakban a bejárati ajtó a támadható pont.

A bejárati ajtó erős (fém vagy keményfa) anyagból készüljön, több ponton záródjon, vagy több zárral. A zsanérok erősek legyenek, fontos a kiemelés elleni védelem és a megfelelő zár is elengedhetetlen. Ma már korszerű, fúrásálló, saválló, zártörés ellen védett zárak kaphatóak.

A mellékajtók védelme legalább ilyen fontos: ezeknek is szilárd anyagból, megfelelő zárral kell készülnie.

Az ablakok és erkélyajtók védelme is fontos: léteznek kulccsal is zárható ablakzárak. Az üveg betörését megelőzhetjük biztonsági fóliával. Fontos, ha elmegyünk otthonról, ne hagyjuk bukóra az ablakot, mert a betörők így könnyűszerrel kinyitják azt. A pinceablakokat ráccsal érdemes védeni.

A nyílászárókat elektronikus védelemmel is el lehet látni: léteznek egészen egyszerű, elemmel működő nyitásérzékelők ajtókhoz és ablakokhoz egyaránt. A besurranás ellen hatékony az elektronikus ajtóék, mely nyitásra éles hanggal jelez.

3. Belső védelem

A korszerű mechanikus védelmet kiegészíti az elektronikus védelem. A riasztó rendszerek választéka hatalmas, a házilag is szerelhető olcsó rendszerektől kezdve a profi rendszerekig bármi kapható, az árak is széles skálán mozognak. A legegyszerűbb védelem is jól jöhet, ha a betörőt megzavarja. A riasztók lehetnek helyi hanghatással működőek, és /vagy jelezhetnek a mobiltelefonunkra vagy vagyonvédelmi cégek riasztó és vonuló szolgálatához lehetnek bekötve. A riasztórendszerek mozgásérzékelővel, nyitásérzékelőkkel, tűz és -füstérzékelőkkel rendelkezhetnek, attól függően, milyen szintű védelmet szeretne a lakástulajdonos.

4. Értékeink védelme

Ha készpénzt, ékszert egyéb értéket tart otthon, érdemes a falhoz vagy nehéz bútorhoz rögzített széfbe tenni azokat. A betörők leginkább a készpénzt és az ékszereket viszik el, érdemes tehát ezeket jól elzárni. Ügyeljünk a gépkocsi indítókulcsára is: előfordult már, hogy nem csak a lakásból tűntek el az értékek, hanem a szem előtt levő indítókulccsal az autó is.

5. Mire ügyeljünk?- a hét aranyszabály

A legjobb mechanikai és elektronikus védelem is kevés, ha nem tartjuk be az alapvető biztonsági magatartási szabályokat.

• Zárja be a nyílászárókat akkor is, ha csak rövid időre megy el otthonról.

• Ha elvesztette a kulcsát, haladéktalanul cseréltessen zárat a lakásajtón.

• Ha csak rövid időre is elhagyja a lakást vagy házat, kulccsal zárja be az ajtót!

• Soha ne hagyja a kulcsot egy kinti „rejtekhelyen” – a betörők ezeket nagyon jól ismerik.

• Ne hagyjon kulcsot belül sem olyan bejárati ajtó zárjában, amelynek üveges része is van.

• Vigyázat! A bukóra hagyott ablakokat a betörők nagyon könnyen kinyitják!

• Ha csengetnek, ne nyisson ajtót meggondolatlanul, idegenekkel szemben fontos az egészséges bizalmatlanság! Az ajtón legyen nagy látószögű kémlelő ablak és ajtólánc! A kémlelő ablakon nézzen ki, és idegennek ne nyisson ajtót, ha nagyon szükséges, csak a biztonsági ajtólánccal nyissa ki résnyire az ajtót!

6. Szomszédok segítsége

A biztonságos lakókörnyezet fontos eleme, hogy a szomszédok kölcsönösen segítsék egymást. Figyeljék a környéken felbukkanó idegeneket. Ha elutazik, kérje meg a szomszédot, hogy a postaládából szedje ki a küldeményeket, reklámújságokat. Ne látszódjon, hogy a házban, lakásban hosszabb ideig nem tartózkodik senki. Hasznos lehet – főleg idősebbek esetében – ha olcsó vezeték nélküli csengő jelző része az egyik házban, a csengő a másik házban vagy lakásban van, és gond esetén ennek megnyomásával is lehet jelezni a szomszédnak. Sokat számít azonban, ha tartjuk a kapcsolatot, beszélgetünk a szomszéddal, segítjük egymást.

7. Hogyan tegyük biztonságossá a lakást?

A vagyonvédelem költségei terén az egészen olcsó megoldásoktól kezdve a csúcstechnológiáig bármi elérhető, és a piac is sokrétű. Két támpont lehet, ami a minőséget garantálja:

1. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által bevizsgált és minősített vagyonvédelmi eszközök egészen biztos, hogy megbízhatóak. A biztosítók lakásbiztosítás kötéséhez megszabják, milyen vagyonvédelmi eszközök megléte esetén kötnek szerződést az ügyféllel. A minősített eszközök és azok forgalmazói megtalálhatóak a www.pluto.hu weboldalon.

2. A Személy és Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara weboldalán (www.szvmszk.hu) a névjegyzék menüpont alatt megtalálhatóak az országban működő vagyonvédelmi cégek, lehet szűkíteni az egyes megyékre is. A személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. Törvény alapján csak olyan vállalkozás végezhet ilyen tevékenységet, amely számára a Rendőrség működési engedélyt adott ki. A vállalkozásoknak kötelező a kamarai tagság. A vállalkozások törvényes működését évente ellenőrzi a Rendőrség. A cégek működésének szigorú feltételei és a rendőrségi ellenőrzés a garanciája annak, hogy a kamarai tagok megbízhatóak. A vagyonvédelmi cégek szakemberei értenek a biztonságtechnikai rendszerek kiépítéséhez.

Amennyiben valaki egyszerűbb eszközökkel is beéri, a barkácsáruházakban is talál egyszerűbb riasztókat, széfeket, mechanikus védelmi eszközöket, melyeket könnyen be lehet szerelni házilag is.

8. Lakásteszt – Biztonságos az Ön lakása?

Ön szerint elég biztonságos a lakása? Tegye próbára magát tesztünk segítségével, és ha úgy érzi, valami hiányzik a megnyugtató védettséghez, azt lehetőleg pótolja! Válassza ki az Önre legjobban illő megállapítást, majd adja össze a pontjait, ezután nézze meg az értékelést.

1. A lakása jellege, elhelyezkedése

a. Magányosan álló ház, kerítés nélkül, rácsozatlan ablakokkal 1 p.

b. Gyéren beépített területen lévő családi ház, kerítéssel, rácsozott ablakokkal 2 p.

c. A település központjában lévő ház, rácsozatlan ablakokkal 3 p.

d. Sűrűn beépített területen lévő ház, kerítéssel, rácsozott ablakokkal 4 p.

2. A bejárat láthatósága

a. A környezet által takart 1 p.

b. Az ajtó és a környezete, a lépcsőház, a kerítés jól megvilágított 2 p.

3. Milyen a bejárati ajtó lapjának a szerkezete?

a. Üvegezett ajtó, belül üreges 1 p.

b. Tömör keményfa 2 p.

c. Tömör lap fémborítással 3 p.

4. Az ablakok és egyéb nyílászárók

a. Kívülálló részére hozzáférhető, normál ablaküveggel 1 p.

b. Nehezen elérhető ablak egyszárnyú, dupla vagy biztonsági üvegezéssel 2 p.

c. Az ablakok ráccsal védettek 3 p.

5. Ha otthon tartózkodik…

a. Belülről is kulcsra zárom, és a biztonsági zárat is beakasztom 2 p.

b. Csak becsapom magam mögött az ajtót, esetleg ráfordítom a kulcsot 1 p.

6. Ha elmegy otthonról…

a. Mindig bezárom az ajtót, de az ablakot jó időben nyitva hagyom 1 p.

b. Ha csak rövid időre megyek el otthonról, nem szoktam kulcsra zárni az ajtót, csak

becsapom magam után 2 p.

c. Minden esetben az összes zárral bezárom az ajtót, az ablakot pedig becsukom 3 p.

7. Ha hosszabb időre elmegy otthonról…

a. Ugyanúgy bezárom az ajtót, mint máskor 1 p.

b. Gondosan bezárom az ajtót, az ablakokat, majd megkérem a szomszédot, hogy

mindennap ürítse a postaládámat, és figyeljen a házra 2 p.

8. Egy esetleges betörés esetén vagyontárgyairól, értékeiről tudna-e részletes leírást adni?

a. Biztosan fel tudnám sorolni, hogy miket vittek el 1 p.

b. Az értékeimről házileltárt készítettem, a típus-, illetve a szériaszámok feltüntetésével,

a fontosabb dolgokról pedig fényképem is van 2 p.

Értékelés:

0-11 pont: Nagyon könnyű azt gondolni, hogy „velem ez nem történhet meg”, de a lopások, betörések statisztikai adatai folyamatos emelkedést mutatnak, és ez valószínűleg továbbra is így lesz, ha Ön nem tesz megfelelő lépéseket a megelőzés érdekében. Azt tanácsoljuk, hogy kérjen tanácsot a Rendőrségtől, vagy biztonsági szakemberektől.

12-24 pont: Ön nyilvánvalóan gondolt már arra, hogy biztonságosabbá teszi otthonát, de van még hely, ahol fejleszteni kell.

25-37 pont: Gratulálunk! Ön a betörők legnagyobb ellensége. Nyilvánvalóan tudatosan figyelmet fordít arra, hogy értékei biztonságban legyenek. Maradjon továbbra is éber és körültekintő!

Reklámok

A SZEM („Szomszédok Egymásért Mozgalom”)

„Jobb megelőzni a bűntettet, mint büntetni azt.” (Cesare Beccaria)

A SZEM („Szomszédok Egymásért Mozgalom”)

Hogyan hozható létre és mit is eredményezhet a SZEM?

Amennyiben az Ön lakóterületén ilyen program még nem működik, akkor az alábbi lépéseket célszerű követnie:

1. Mérje fel a szomszédságában, hányan vannak, akik hasonló érdeklődést mutatnak, illetőleg érdekeltek abban, hogy a programban részt vegyenek. A felmérés személyesen is végezhető, vagy olyan módon, hogy kérdőívet oszt szét. A felmérésben segítséget tud nyújtani a Polgárőrség is.

2. Az érdeklődőkkel együtt közösen csoportot alkotva, megfelelő időben és helyen tartsanak megbeszélést a helyi körzeti megbízottal, vagy a polgárőrség bevonásával. A megbeszélésen határozzák meg a program működéséhez szükséges lakóterületi határokat, a lakótömb tagjairól állítsanak össze névjegyzéket, a csoporttagokat lássák el információs anyaggal.

3. A megbeszélésen a rendőrség, vagy a polgárőrség képviselője ismertesse a program megvalósításának, az otthon biztonságának, a vagyontárgyak azonosításának elvét, és az események rendőrségre történő bejelentésének módját. A megbeszélés célja a kölcsönös tájékoztatáson túl az ún. „tömbképviselő” kijelölése és megválasztása, aki egyben összekötő lesz a rendőrség, illetve a polgárőrség helyi tagszervezete között.

4. A megbeszélés helyének célszerű a lakóhelyi iskolát, közösségi házat, egyesületi központot stb. választani, amely a csoport részére költségmentesen igénybe vehető.

5. A SZEM program optimális megvalósításához célszerű az adott lakóközösség, településrész lakosainak legalább felét bevonni.

Elérendő cél, hogy a polgár – biztonsága érdekében – ne kiszolgáltatott alattvaló, hanem elsősorban lakókörnyezetében aktív részese legyen a saját érdekeit szolgáló bűnmegelőző munkának.

Alapvetően a polgárőrség segítségével, irányításával és égisze alatt szerveződik a „Szomszédok Egymásért Mozgalom”, ami egy olyan bűnmegelőzési program, melynek célkitűzése a lakóközösségben előforduló bűncselekmények megelőzése, korlátozása, illetve lehetőleg megakadályozása. A program elsajátítása során meg kell ismerkedni és jó kapcsolatot kell kialakítani lakótársainkkal. Ki kell dolgozni a jó szomszédi együttműködési lehetőségeket, a bűncselekményekkel szemben éberséget kell kifejleszteni és egymás érdekében összehangoltan kell tevékenykedni. A program megvalósítása esetén elősegíti a rendőrség és a lakóközösség erőfeszítésének összehangolását a bűnelkövetők felderítésére. Az egységes, szervezett lakosság eredményesebben küzdhet a bűnözéssel szemben. A polgárőr szervezet ennek érdekében lakossági fórumot szervez, ahol tájékoztatást ad a lakosságnak értékeik megőrzési lehetőségeiről, emellett bemutathatja és javaslatot tehet a „zsebleltár” készítésére.

„ZSEBLELTÁR” készítése.

Lehetőséget ad arra, hogy értéktárgyait számba vegye, jellegzetességeiket rögzítse, lehetőleg fényképezze is le.

Mikor lehet szükség rá?

Ha biztosítást akar kötni, vagy ha megkárosítják Önt (ellopják, vagy elrabolják értéktárgyait) – bár bízzunk benne, hogy erre nem kerül sor – a rendőrséggel pontos kárlistát tud közölni, s így megnövekszik az esélye arra, hogy viszontláthassa értéktárgyait.”

Néhány gondolat a SZEM jó működéséhez:

• Tudjuk jól, hogy a lakókörnyezet rendben tartása a gondosság, az odafigyelés és az igényesség látszatát (is) kelti. A közösségre nézve ennek felbecsülhetetlen előnye van akkor, ha a betörő terepszemlét tart.

• Fokozhatjuk ezt azzal, hogy a kapukat mindig zárva tartjuk és pl. lakótelepeken a tömbházakban kaputelefonnal csak az engedi be a postást, látogatót, mesterembert, akihez jött. Idegenek lehetőleg ne jussanak könnyen a lakásunk elé, vagy kertünkbe!

• A legtöbb házból, lakásból jól szemmel tarthatóak a közelben parkoló autók is. Gyakorlatból tudjuk, hogy néhány embernek mindig feltűnik, ha a házak előtt – különösen a családi házas, nyaralós övezetben még a szomszéd háza előtt is -, vagy azok közelében idegen autó áll, főleg, ha még személyek is várakoznak benne. Ezeket az észrevételeinket mielőbb osszuk meg szomszédjainkkal!

• Igen tanácsos lehetőség szerint a figyelést kiegészíteni a szomszédoknál, vagy a közös térben megoldható jelzőberendezéssel, amely segítségével szükség esetén (betörés, személy elleni támadás, konyhai baleset, rosszullét, stb.) riaszthatja a szomszédokat, lakóközösséget.

Az állandó jelenlét elriasztja a bűnözőket. Csökkenteni kell a bűnözők lehetőségeit, technikai-és szervezési fogásokkal növelni kell a lakás, a hétvégi ház, az üzlet, a gépkocsi, a közterületek és a személyek biztonságát, ami az alapvető célja a SZEM mozgalomnak.

A SZEM-nek alapvetően három fő formája van:

• Kertváros, vagy falusi jellegű utca vagy pincesor (néhány háztól akár 20-30 házig is)

• Emeletes lakóház (pl. 4 emeletes 15-20 lakással)

• Több emeletes lakóház, „panelház” emeletenként hosszú folyosóval (pl. 20-100 lakás)

A SZEM egyesületben való részvétel egy adott közösség nem minden tagjára nézve kötelező. Elég a többség, de legalább 10-20 fő a mozgalom megalakításához. Természetesen a nagyobb létszám értelemszerűen előnyösebb. A szervezésénél nem lényeges, ha a sorból egy-egy ház, vagy lakás kimarad. Ha a terület valamivel több, mint 50 %-a hajlandó az együttműködésre, ott már meg lehet szervezni a SZEM egyesületet.

Ez a forma a területi bűnmegelőzés legeredményesebb eszköze. Ne felejtsük el a legjobban fizetett rendőr is általában csak a megtörtént bűncselekmény tettesét üldözi. Sikeres elfogás esetén a tettes elnyeri büntetését, de a vagyoni kár csak részben térül meg. A bűncselekmények megelőzése csak a lakosság széles körű összefogásával lehet eredményes.

A címet is adó SZEM Mozgalom röviden azt is jelentheti:
”SZOMSZÉDOK EGYMÁS MEGSEGÍTÉSÉÉRT”

De ha csak a szemre, nézésre, látásra gondolunk is vele kapcsolatban akkor már jó úton vagyunk, tekintettel arra, hogy (oda)figyeléssel, látással, észrevételezéssel sokat segíthetnek egymásnak az emberek.

Egy adott településen belül a polgárőrség szervezésében főleg éjszakánként különböző figyelő szolgálatot látnak el. Pl. (hajnali kettőkor) ha parkoló autók körüli csoportosulást, mozgást észlelnek, feltehető, hogy nem a tulajdonos van ott, így máris értesíthetik a rendőröket, vagy ha tudják ki a tulajdonos, akkor azt is. Így a tettenérés gyorsan megtörténhet, mellyel igen komoly anyagi károkat meg lehet előzni. A fő cél a bűnözés megelőzése, ezzel is a közbiztonság érzetét tudjuk javítani az állampolgároknak. Ám a polgárőrség sem lehet ott mindig és minden helyen. Ezért szükséges a polgárőrség tevékenységét a SZEM mozgalommal kiegészíteni.

A közrend és közbiztonság bűnözés megelőzés nem csak a rendőrség és polgárőrség feladata. Legyen ez társadalmi igény, közös áldozatvállalás, értékmentés, pozitív hozzáállás, jóindulat és egymás iránti felelősségünknek a megnyilvánulása.

Társadalmi összefogást igényel a bűnmegelőzés – minden lehetőségével és szükségességével – a lakosság nyugalma érdekében.

Ezért a jó kapcsolat és az összefogás erőt, biztonságot is jelent a tisztességes emberek számára, lehetőséget a másik oldalon csoportosuló és növekvő bűnelkövetők elleni küzdelemben.

Ez egyaránt feladat falun és városban: közös összefogással a bűnözés visszaszorítása érdekében.

(A dokumentum elkészítéséhez Magyari Béla, a Csongrád megyei polgárőr szervezet tiszteletbeli elnökének, az OPSZ korábbi elnökségi tagjának ismertetőjét is felhasználtuk.)

Kérdőív a közbiztonságról

Az alábbi kérdésekre vártuk válaszaikat a “Közbiztonsági kérdőívben”.

A “kérdőív” előzetes értékelése az alábbi linken olvasható:

“Közbiztonsági kérdőív” előzetes értékelése
(pdf dokumentum)

Köszönjük azoknak, akik kitöltötték és ezzel is segítették tevékenységünket.

“Tegyünk egymással, önmagunkért és egymásért!”
Köszönettel: Gombai Polgárőr Egyesület


Rend és igazság II.

A jövő körzeti megbízottja,
avagy a közösségi rendészet meghonosítása Magyarországon
– a KMB új szerepe az EU alapelvei és modern elvárásai tükrében –
II. rész
A tanulmányt – a szerző beleegyezésével – a REMET (Rendészeti Megelőzési Társaság) honlapjáról vettük át.

Írta: Baán Pál

Rend és igazság

Körzeti megbízott, mint közösségi rendőr

Már többször is tervbe lett véve és továbbra is égetően szükséges a közigazgatás belső rendszerének teljes átszervezése, amely egyben érinti a rendőrség mind szervezeti, mind feladat-centrikus rekonstruálását is. Ami a legfontosabb: a központi irányítói szerep csökkentése, az illetékességi és hatáskörök átcsoportosítása helyi szintre, a helyi (városi, községi) döntési feladatkörök jelentősen bővülése mellett. Az EU teljes területén igen fontos a helyi érdekeket szem előtt tartó (közösségi) szemlélet kialakítása, a ténylegesen „szolgáló és védő”, lakosságbarát, sőt az azzal folyamatos, napi együttműködésre képes rendőrség kialakítása, a bűnmegelőzési tevékenység magas szintre emelése, a teljesítmény és sikeresség nem statisztikai és számadatokban, hanem a lakosság véleményének tükrében történő mérése. A szemléletváltás hosszú időre történő berendezkedés mellett magas szintű bűnüldözői és proaktív bűnmegelőzési tevékenységgel végső sikerként elérheti a helyi közbiztonság és a lakosság biztonságérzetének tökéletes szintre emelkedését, sőt bűnözésmentes övezetek kialakulását is. Mindezek elérésének helyi letéteményese a körzeti megbízott szervezésében és vezetésével együttműködő partnerek csoportja.

Kiemelt fontosságú az állandó helyi rendőri jelenlét, amely csökkenteni hivatott az ez ideig tapasztalható nagyarányú látenciát, az elkövetett bűncselekmények felderítésére közvetlenül igénybe veheti a lakóközösségi forrást, amellyel ugyanakkor a jövőbeni proaktív bűnmegelőzést is szolgálja. Tudvalevő, hogy a gyors felderítés, a látható jelenlét és a gyors reagálás a bejelentésekre (forró nyom) legalább annyira szolgálja a bűnmegelőzést, azaz elősegíti a bűncselekmények számának csökkenését, mint a felvilágosító tevékenység és a védelmi eszközök (mechanikus, technikai, és humán) alkalmazása a bűnelkövetés lehetőségeinek megszüntetése végett.

A rendőrség érdeke és kötelessége a közösségi szellem átvételével a gondolkodásmód megváltoztatása, az állandó helyi „jelenlét”, folyamatos empatikus jellegű együttműködés kialakítása a lakossággal. Megértő, odaadó, tisztelettudó, a lakosság által is elfogadott, tényleges szolgáltatást nyújtó helyi rendőr (körzeti megbízott) alkalmazása a kulcs, ami semmilyen módszerrel nem helyettesíthető. Az Amerikai Egyesült Államok legsikeresebb szakmai megoldásaként átvett és az Európai Unióban sajátos viszonyok között továbbfejlesztett, jelenleg a legmodernebb közösségi rendészeti trend ezt a folyamatot hivatott erősíteni, amely hosszú távon a bűnözés visszaszorítását, a közösség elégedettségét, megfelelő kellemes életérzést, biztonságérzet növekedését hozza magával. A módszer alkalmazása jelentősem megkönnyíti a bűnüldözők munkáját, több idő jut a felderítésre, több és megbízhatóbb információhoz jutnak nem „operatív”, épp ezért sokkal költséghatékonyabb úton a közvetlenül a lakosságtól, amely azonnali és folyamatos ellenőrzésével gyorsabbá és sikeresebbé válik a felderítés, sőt még a körözési tevékenység is.

Vegyünk például egy helyi közösséget. Szinte minden nap egy vagy több vagyon elleni bűncselekményt követnek el területükön, ami meglehetősen káros hatással van a közösség tagjainak biztonságérzetére. A családi ház betöréseken kívül nagymértékű az építkezési helyszínről történő lopások aránya. Nem ritka az erőszakos, sőt garázda jellegű cselekmény sem. Mindezek összessége jelentős negatív hatással van a közösség területén üzleti célú befektetést kezdeményezőkre is. A bejelentések, feljelentések, így általában a bűncselekmények felderítése tekintetében lassú és hatástalan a rendőri reagálás. Jelenlegi körzeti megbízottjuk egyéb feladatai nem teszik lehetővé, hogy elégséges időt töltsön a közösség területén, szinte egyáltalán nincs rendőri jelenlét az utcán, nem létezik járőrtevékenység, bár erre megnövekedett közösségi igény áll fenn. A helyzet romlása miatt csökken a befektetői készség, ezzel arányosan csökken a munkahelyek száma, növekszik az elvándorlás, csökken az ingatlan értéke, elöregszik, majd kihal a közösség. Mindez nem történt volna meg, ha egy megfelelően képzett, megfelelő képességekkel rendelkező, agilis, és nem utolsó sorban állandóan rendelkezésre álló körzeti megbízott megfordította volna ezt a manapság egyébként igen jellemző tendenciát. Máshol is ez történt, í módszer világszerte bizonyított, felvirágzó települések elégedett lakossága tud tanúskodni erről valahol Európában. Hát mi nem ott vagyunk?

Tekintettel arra a tényre, hogy az önkormányzat kötelessége közreműködni a helyi közbiztonság szavatolásában, a lakosság biztonságérzetének és életminőségének javításában és fenntartásában, valamint figyelembe véve a rendőrség ugyanilyen kötelezettségét a bűncselekmények felderítése, számuk csökkentése és azok megelőzése vonatkozásában, az önkormányzat az alábbi intézkedésekkel segítheti elő ezt a folyamatot:

• szolgálati lakás biztosítása a körzeti megbízottnak;
• megfelelő felszereltségű közösségi és partner kapcsolattartói helyiség biztosítása;
• üzemanyag költség hozzájárulás;
• polgárőrség szerveződésének és mobilizálásának elősegítése;
• megfelelő szabályzók, rendelkezések kiadása;
• információs tevékenység a helyi médiákon keresztül.

Az Európai Unió területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítését biztosítani hivatott Hágai Programból ragadtam ki a következő idézetet: „Az Európai Tanács arra ösztönzi az Unió intézményeit, hogy hatáskörük keretein belül tartsanak fenn nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal, valamint tegyék lehetővé, mozdítsák elő és könnyítsék meg a polgárok részvételét a közéletben.”

Mivel a közösségi szellem alapvető eleme a polgárok részvétele a közéletben, érdemes néhány szót ejteni ennek az elvnek a gyakorlati megvalósításáról is. Országunk rendészeti hatóságai működését és annak hagyományait ismerve nehéz elképzelni, hogy országunk rendőrhatósága a rendészeti tevékenységbe partnerként elfogadja és társként „bevegye” a hétköznapi állampolgárt, bár annak mottója évek óta: „szolgálunk és védünk”. Pedig ez a jövő egyetlen olyan megoldása, amellyel kétséget kizáróan és a lehető legköltséghatékonyabb módon növelhető a rendőri munka hatékonysága, megfelelő minőségben kialakítható a rendőr és az állampolgár közötti kölcsönös bizalmi viszony. Valószínűleg rengeteg kérdés és kétely merül fel az e sorokat olvasó rendészeti szakemberek fejében. Mi több, néhányan még felháborítónak is találják ezt a kijelentést. Márpedig mennyire igaz! A közösségi rendészeti tevékenység kivitelezése különféle, sokrétű, tagországonként jelentősen eltérő, mégis egy és ugyanazon célt, azaz a biztonságérzet javulását és a bűnözés csökkenését elérni kívánó módszerével. Az európai Unióban egyelőre nincs egységes meghatározás a közösségi rendészet tekintetében, de megállapítható, hogy a tevékenység alapvető fontosságú eleme a szoros, kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolat a rendőrség és a közösség (beleértve a helyi önkormányzatot, gazdasági és kereskedelmi tevékenységet folytató cégeket, a civil szervezeteket és a lakosságot) tagjai között. Az együttműködő felek együtt állapítják meg a saját biztonságérzetüket és életminőségüket helyben befolyásoló problémákat, készítik el az auditot (előzetes, stratégiai helyzetfelmérést), majd ezek alapján együtt alakítják ki a gondok kiküszöbölésére és újratermelődésük megelőzésére hosszú távon alkalmas megoldást, programot. Bár a rendészeti és közbiztonsági feladatok végrehajtása továbbra is a rendőrség hatáskörében marad, a megoldások kidolgozása és végrehajtása tekintetében megoszlik a felelősség az önkormányzat valamint a rendőrség és az egyéb partnerek között. A legegyszerűbb alapelvek érvényesülnek: több szem többet lát, többen többet tudnak tenni. Elméletileg igen egyszerű, a gyakorlatban mégis a rögzült hagyományok és beidegződött nézetek jelentős változtatását igényli a sikerorientált, jól működő és proaktív szemléletű közösségi rendészeti modell kialakítása. Országunkban a jelenlegi körzeti megbízott áll a legközelebb a közösségi rendőrhöz, illetve tevékenységi köre kisebb módosításával a nyugati rendszerekben megszokott hatékonysággal tudná végezni munkáját,egyelőre feltételes módban.

A közösségi rendészeti tevékenység alapvető feladata tehát még egyszer: a helyi (főleg az egyéni és közbiztonság érzetét súlyos mértékben negatívan befolyásoló, bűnügyi jellegű) problémák hosszú távú megoldása, kiiktatása, magas színvonalú bűnmegelőzési tevékenység folytatása a helyi önkormányzatok, a lakosok, vállalkozások, oktatási és egyházi intézmények, civil szervezetek aktív bevonásával a rendőrség e célirányos tevékenységébe. Finanszírozása a rendőrség és az önkormányzat éves költségvetéséből, továbbá az illetékes főhatóságok, minisztériumok céltámogatásainak igénybevételével és a közösségi partnerség egyes helyi képviselői (civil szervezetek, üzletemberek, stb.) által erre a tevékenységre elkülönített hozzájárulásából biztosított. A tervezett, célirányos, hosszú távú tevékenységgel, programok létrehozásával és kivitelezésével, a helyi önkormányzattal és egyéb partnerekkel együttműködve, a rendőrség a lakosság bevonásával és egyéb helyi erőforrások optimális kihasználásával igyekszik megszüntetni a helyi közösség nyugalmát főként befolyásoló jelenségeket, majd intézkedik a kialakított helyzet megfelelő szinten tartására. Alapvetően fontos a partnerek közötti folyamatos kommunikáció, a feladatok kompatibilitás szerinti megosztása és felelősségteljes vállalása, az átláthatóság, a következetesség és az elszámoltathatóság.

A közösségi rendészet intézménye már a legtöbb EU tagállamban hétköznapi gyakorlattá vált, vannak országok (pl. Nagy Britannia és Hollandia), ahol más módon elképzelhetetlen a helyi rendőri tevékenység, azaz más rendészeti erők ezzel a feladattal nem foglalkoznak. A tagországok – az uniós alapelvek és elvárások szerint, ugyanakkor saját lehetőségeiknek megfelelően és sajátosságaik szem előtt tartásával – saját maguk alakítják ki alapkoncepciójukat, majd gyakorlatukat. Bár a közösségi alapelvek betartása, mint pl. az, hogy minden EU-s állampolgár a szabadsághoz és a személyes biztonságához fűződő jogai az unió egész területén azonos szinten szavatolva legyenek, kötelező, a jelenleg folytatott rendészeti gyakorlatok területenként jelentősen eltérnek egymástól. Régebben nem állt ugyanakkor rendelkezésre a minőségi kivitelezéséhez megfelelő, elegendő iránymutatás és ismeretanyag az eddig bevált gyakorlatokról, valamint a szakterületen végzett gyakorlati tevékenység hatékonysága mérésének módjairól. Ugyanakkor jelenleg számtalan konkrét gyakorlati példa áll rendelkezésre, valamint lehetőség van közvetlen kapcsolatfelvételre más EU tagország hasonló cipőben járó szakembereivel, sőt akár ad hoc jelleggel vagy folyamatosan működő szakmai hálózat is ki lehet építeni ezen a területen tevékenykedő, a gyakorlati munkát és a már bevált módszereket alkalmazásukban jól ismerő szakemberekkel.

Mi is kell az eredményes közösségi rendőrségi tevékenységhez, azaz a jövő körzeti megbízottja tevékenységének újszerű alapelvei:

Bár a fentiekből kiderül, a siker titka általában:

• a helyi önkormányzat szerepvállalása a közbiztonság szavatolásában és az ahhoz szükséges intézkedések, programok végrehajtásában;
• a rendőrség e tevékenységében résztvevő tagjainak speciális képzése és szolgálatszervezése;
• folyamatos együttműködés a helyi partnerekkel (amelyek nem csupán állami szervek!);
• a rendőrség képviselője és a helyi lakóközösség tagjai közötti folyamatos, élő, mindennapi kapcsolatának kialakítása és fenntartása;
• a lakosság mobilizálása (pl. polgárőrség, szomszédok egymásért és egyéb önvédelmi mozgalmak, kezdeményezések);
• rendszeres konzultáció a közösségekkel;
• a lakosság a hatóság tevékenységébe vetett bizalmának erősítése;
• helyi problémaorientáltság;
• a proaktív és problémamegoldó tevékenység megfelelő súlyú ötvözése.

A legfontosabb megoldásra váró probléma mindenütt a közbiztonság és a közösség mindennapjait befolyásoló veszélyhelyzetek megszűntetése, bűncselekmények elkövetésének megelőzése és megakadályozása, a kábítószerekkel való visszaélések csökkentése, a közlekedés biztonságosabbá tétele, az ifjúság bűnözésmentes és jogkövető életmódjának kialakítása, valamint a rendőrség és a közösség tagjai közötti kapcsolat minőségi javítása.

Tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérése és ellenőrzésének/kimutatásának módszere még közel sem egységes, az Egyesült Királyságban például általánosan a rendészeti munka legkisebb közös többszöröse a közösségi rendészeti tevékenység, amely főként a rendőrségi láthatóság, a közösségekkel kiépített bizalmas (személyes) kapcsolat és probléma megoldó készség fejlesztését célozza. Ennek eredményességének értékelése évente legalább egyszer telefonos és egyéb módon végrehajtott közvélemény-kutatás módszerével történik. Az értékelés során kiderül, hogy mik az általános problémák és milyen vélemény alakult ki a közösség tagjai között az önkormányzat és a rendőrség célirányos erőfeszítésével kapcsolatosan. A cél mindenütt a közmegelégedés kivívása. Az Egyesült Királyságbeli kutatások eredményei azt jelezték, hogy általános pozitív kép alakult ki a közösségi rendészeti tevékenységről, amely hatására jelentősen csökkent az áldozattá válástól való félelem, illetve növekedett a helyi lakosság önvédelmi és hatóság segítő aktivitása.

Nem vagyunk egyformák!

A tagországok illetékes rendőrhatóságai különféle, a helyi, egyedi sajátosságok alapján a felmerült igényeket legmegfelelőbben kielégítő módszerrel közelítik meg a kérdést, alakítják és használják ki humán és anyagi erőforrásaikat, illetve az alkalmaznak különféle módszereket és szervezik a munkát. A sikeres kivitelezés alapvető tényezői: tiszta és érthető célok, felelősség-megosztás a helyi partnerekkel, rugalmasság, azonnali reagálás, a helyszínre történő kiszállás gyorsasága és hatékonysága, szervezőkészség. Természetesen a kézikönyvből megismerhető a tagországok jelen helyzete, de azért további kutatásokat kell végezni a közösségi rendészeti tevékenység sikereit elősegítő (mi működik) és hátráltató (mi nem működik) egyéb tényezők feltárására, majd az eredmények a későbbi munkaszervezésben történő aktív alkalmazására.

A közösségi rendészet perspektívája:

• ötvözi a bűnmegelőzést a bűnüldözéssel;
• a közösséggel történő konzultáción és együttműködésen alapul;
• a helyi problémák pontos definiálásához és hatékony megoldás kidolgozásához vezet;
• fókuszban a szorosabb értelemben vett specifikus lakóközösségek, kereskedelmi, esetleg ipari területek, (pl. lakótelepek, specifikus körzetek);
• audit alapokon nyugvó, a közösséggel egyeztetett stratégiába foglalt, strukturális igényeknek és sajátosságoknak megfelelő rendőri intézkedések (sikerorientáltság);
• helyileg elszámoltatható és átlátható felelős rendészeti rendszer (korrupció mentesség);
• a rendőri és önkormányzati intézkedések rendszere egyéni problémájuk megoldását célzó saját döntésükön és nem központi akaraton alapul (döntésszabadsággal rendelkeznek a „legmegfelelőbb, hosszú távú” megoldás – stratégia – kialakítására);
• alapvető az állandó és folyamatos kapcsolattartás a helyi lakossággal, illetve az együttműködő partnerekkel;
• a rendőr mindig és mindenütt „jelen van”, területéről soha, semmilyen indokkal ki nem vonható;
• a bűnügyek felderítése, a tettesek kézre kerítése és elszámoltatása tekintetében kizárólag a rendőrség a felelős.

A közösségi rendészet négy alapeleme:

• konzultáció (a polgár – rendőr kapcsolat minőségi és mennyiségi javulása);
• problémaorientáltság (valós és lehetséges problémák kiküszöbölése, proaktív megközelítéssel);
• a programok mobilizálhatósága (ha sikeres egy megoldás, át kell adni a hasonló gondokkal küszködő egyéb területeknek;
• adaptációs készség (decentralizáció, a felelősség áttétele a központi irányítástól a helyi egységhez, stb.).

A közösségi rendészet alapvető jellemzői:

• nemzetközi tapasztalatok és „keretmegoldások” felhasználása;
• a közösség (terület) meghatározása (résztvevők és szerepek);
• partnerek részvétele, akikkel megosztható a felelősség, illetve a programok végrehajtása;
• proaktív bűnmegelőzés (önvédelem + előrelátás = alapérdek);
• a rendészeti kérdések és megoldások kizárólag a helyi igényeket érintik;
• az objektív biztonságérzet javítása az elsődleges szempont.

A közösségi rendészet erősségei:

• a helyi problémák feltérképezése javul;
• a problémamegoldó stratégia kizárólag a helyi érdekekről szól;
• a rendőri reagálás gyorsabb, az intézkedések rugalmasabbak, minden szükséges és illetékes hatóság részt vesz a megoldásban a szerepük szerint;
• minden szükséges szereplő részt vesz a bűnmegelőzési stratégia kialakításában, amely a hosszú távú megoldás kulcsa;
• a civil- és magánszféra részvétele magasabb szinten valósul meg, a saját, helyi érdek az elsődleges.

Amennyiben mégis belátnák az illetékes szakemberek, hogy országunkban a körzeti megbízotti rendszer átalakításával megoldódhat az EU elvárásokban is szereplő közösségi rendészeti tevékenység kialakítása, íme, egy javaslat annak ütemtervének kialakításához:

1. a jogi háttér megfelelőségének vizsgálata és a rendszer gördülékeny működését elősegítő, hiányzó szabályok kialakítása;

2. a jelen helyzet kiértékelése (audit) és a szükséges változtatások meghatározása tudományos alapon (kizárólag a helyi érdekek és prioritások mentén);

3. a közösségi rendészeti tevékenység bevezetéséhez szükséges személyzeti (állományi) kérdések tisztázása, a közösségi rendőrök kiválasztása és képzése (felkészítés);

4. a közösségi rendészet gyakorlati rutinjának kialakítása próbafutam során;

5. a próbafutam tapasztalatainak folyamatos értékelése;

6. a társadalmi támogatottság kialakítása az együttműködési készség és kooperációs szint biztosítása végett mind a kormányzati mind pedig civil (közösségi) oldalon;

7. a szükséges anyagi támogatási rendszer kialakítása (központi költségvetés, helyi önkormányzat, partnerek);

8. a próbafutam végén a módszerek hatékonyságának, a költséghatékonyságnak, valamint az eredmények megfelelőségének vizsgálata és kiértékelése;

9. javaslattétel a módszer gyakorlati bevezetésére egységes, országos szinten.

Javasolt ismérvek a szakemberek kiválasztásához (rendőr):

• többéves gyakorlati tapasztalat a rendészeti (közbiztonság + bűnügy) tevékenységben;
• felsőfokú rendészeti (rendőri) végzettség;
• kiváló szervező és együttműködési készség;
• pszichológiai alkalmasság;
• megfelelő kommunikációs ismeretek és készség;
• helyi (földrajzi és társadalmi) ismeretek és érdekeltség (legyen élettere a munkaterülete, érezzen késztetést az életminőség javítására);
• a közösség ismerete, empátia (ismerje a közösséget, hogy átérezze a problémájukat, partnerei őt is személyesen is ismerjék, maradéktalanul bízzanak benne).

Képzési tippek:

• főként a hiányzó ismeretek biztosítása rövid távon célirányos, hosszú távon intézményes képzéssel;
• nemzetközi tapasztalatok és bevált gyakorlati példák megismerése a probléma-megoldási készség és a személyi kompatibilitási szint növelése céljából;
• célszerű a résztvevők (együttműködő partnerek) rendszeres közös továbbképzése hálózatépítés és az információcsere megkönnyítése végett.

Rend és igazság I.

A jövő körzeti megbízottja,
avagy a közösségi rendészet meghonosítása Magyarországon
– a KMB új szerepe az EU alapelvei és modern elvárásai tükrében –
I. rész
A tanulmányt – a szerző beleegyezésével – a REMET (Rendészeti Megelőzési Társaság) honlapjáról vettük át.

Írta: Baán Pál

Rend és igazság

A rend és az igazság önmagukban is értelmezhető célok, de ha az Európai Unióval kapcsolatban emlegetik őket, akkor elsősorban eszközök és garanciák, amelyek a négy szabadság (munkaerő, áruk, tőke és szolgáltatások szabadsága) megvalósulását segítik elő. Ezek a szabadságjogok minket is megilletnek, ezért tudnunk kell, hogy mit is takarnak. Valójában nem jelentenek mást, mint azt, hogy az érvényesülés, az érdekérvényesítés útjai nyitva állnak mindenki számára.

Ennek fényében kell értelmeznünk a rend és az igazság fogalmát is. A rend mögött általában a közrend, a közbiztonság húzódik meg kimondatlanul, de arra ritkán gondolunk, hogy ide kell értenünk a létbiztonságot és a jogbiztonságot is, amely átvezet bennünket az igazság, az igazságosság felé. Az igazságosság pedig azt jelenti, hogy mindenki pontosan tudja jogait, kötelességeit; azok szerint is cselekszik, és azokat érvényesíteni is kívánja. Amennyiben ez megvalósul, akkor beszélhetünk igazságosságról. Ezen túl azt is kell, hogy jelentse: bátran fordulhassunk ügyes-bajos dolgainkkal az igazgatás szerveihez, mindenütt megismerhető, rendezett viszonyokat – lés csak ésszerű korlátokat – fogunk találni; azonos feltételekkel, azonos elbánásban lesz részünk.

Ezeket az elveket az Európai Unió igyekszik a gyakorlatba átültettetni tagállamaival és a tagjelölt államokkal. Arra kell tehát törekednünk, hogy – sajátosan magyar megoldásokkal – úgy alakítsuk országunk működését, hogy ezek az elvek nálunk is maradéktalanul érvényesülhessenek. Ennek érdekében már eddig is sokat tettünk, de még legalább ugyanannyi tennivalónk maradt, mint amennyit eddig megvalósítottunk. Megteremtettük ugyan a működés jogi kereteit, azonban a jogszabályok végrehajtásával, vagy betartatásával megbízott szerveink még fejlesztésre szorulnak, és ki kell még alakítanunk a helyes magyar gyakorlatot is.

Ugyan a rendért és az igazságért mindannyiunknak tennünk kell, de elsősorban az úgynevezett rendvédelmi szerveinket tesszük érte felelőssé. Tudnunk kell azonban, hogy sem a rendet, sem az igazságot nem lehet csak felülről szervezni, legalábbis demokratikus körülmények között nem. Olyan helyi kezdeményezések kellenek, amelyek helyben javítják a polgárok életkörülményeit, biztonságát, és nem utolsó sorban, biztonságérzetet. A kormányzat ehhez csak a feltételek megteremtésével, a helyi kezdeményezések támogatásával járulhat hozzá. Nem mondhatja meg, hogy hol, mikor, mit kell tenni.

Ezért különösen fontos, hogy a rendért és igazságért felelős szervek és a lakosság helyi képviseletei, az önkormányzatok helyben működjenek együtt a rendért és igazságért. A helyi rendért, és helyi igazságért, amely ily módon válik érzékelhető, érthető valósággá. A rend és igazság megvalósítását úgy kell elérni, hogy az senki jogos érdekét ne sértse. Ez nehéz feladat, amelynek érdekében mind a rendőrségen, mind az önkormányzatoknál sokat kell tenni. A megfelelő folyamatok beindultak, de a fejlődés lassú lesz.

A jogszabályok és a működés megváltozásával nem jár együtt automatikusan a nézetek, a gondolkodásmód megváltozása sem a lakosság, sem a végrehajtó szervek dolgozóinak körében. Valójában ebben lesz igen sok tennivalónk az elkövetkezendő években, hogy tudatosítsuk azokat az előnyöket, amelyeket az EU csatlakozásból fakadóan megváltozott környezet és feltételek hozhatnak számunkra. Meg kell láttatnunk minden érdekelttel, hogy a hatóságok, a rendvédelmi szervek tevékenysége nem ellenük irányul, hanem csak azok ellen, akik az elérendő és védendő értékek ellen tesznek. Ugyanakkor tudatosítani kell a kormányzatban, az államigazgatásban dolgozókkal is, hogy tevékenységük nem öncélú. Ők szolgáltatják a garanciát arra, hogy az elérni kívánt életminőség érdekében befektetett erőfeszítést, anyagi eszközöket ne lehessen bűnös célokra fordítani.

Az a folyamat, amelynek során elérhetővé válik, hogy valóban a biztonság és igazságosság övezetében éljünk, nem mindig átlátható, gyakran vannak benne látszólagos és valódi ellentmondások, amelyeket közösen kell megértenünk és feloldanunk, vagy megoldanunk. Egy példa az ilyen ellentmondásokra: mindannyian szeretnénk, ha közterületeink biztonságosabbak lennének. Ennek két bizonyítottan hatékony eszköze van, a helyi érdekeket képviselő, a közbiztonság javításában érdekelt felek és a helyi közösségek tagjainak együttműködését szervező és fenntartó körzeti megbízott, valamint a közterületi térfigyelő kamerarendszer.

Az utóbbi telepítése elfogadásához mégis több ellentmondást kellett leküzdenünk, megoldanunk. Egyrészt sokan aggályosnak tartották, hogy a hatóság minden lépésüket figyelemmel kísérheti, másrészt sokan a személyiségi jogaik csorbítását látták benne. Megint mások elfelejtették, hogy a technika önmagában semmit sem old meg a mögötte levő szervezet hatékony munkája nélkül. Elfogadták és üdvözölték a rendszerek telepítését, de továbbra sem békültek meg azt azokat üzemeltető szervekkel. Tudatában kell lennünk, hogy mint mindennek, a rendnek és az igazságosságnak is ára van. Külön-külön és együtt is arra kell törekednünk, hogy ez az ár – egyes jogaink vélt vagy valós feladása – minél kisebb legyen. Be kell látnunk azt is, hogy a bűnözők által különösen veszélyeztetett közterületek állandó figyelés emberi tényező, járőr alkalmazásával nemcsak, hogy drágább megoldás, de hatékonysága is vitatható és célszerűsége sem alátámasztott. A rendészeti szervek helyi képviselője szervezze maga köré az együttműködő partnereket, és – hosszú távú stratégia alapján lépjen fel hatékonyan a helyi bűnözés kiszorítására, az EU által legjobb befektetésnek tartott proaktív bűnmegelőzés módszereinek bevezetésére és e tevékenység folyamatosságának biztosítására.

Mit tesz a kormány?

A Kormány elkötelezte magát a bűnmegelőzés kérdésének kiemelt kezelésére. A kormányprogram leszögezi: a bűnmegelőzés össztársadalmi jelentőségű, a lakosság biztonságérzetének növelése társadalmi cél, amely széleskörű összefogást igényel. Ezért az elmúlt időszakban, hazánk bűnmegelőzési helyzetének felmérését követően elkészültek és részben végrehajtásra kerültek országos, területi és helyi szinteken a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatokat felsorakoztató bűnmegelőzési stratégiák.

A kormányzat álláspontja szerint a bűnmegelőzés a közbiztonságot szolgálja. Közbiztonság pedig az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlati, folyamatos érvényesítésének biztonságát jelenti. Azt, hogy mindennapi rendes tevékenységében senkinek sem kell súlyos veszélyekre számítania, és ha ilyenek mégis előfordulnak, akkor az állampolgár gyors és hatékony segítséget kaphat az állam erre hivatott szerveitől, valamint együttműködő partnereitől. A kormányprogramban szereplő bűnmegelőzési stratégiai célok középpontjában a komplex biztonság áll, amely magába foglalja a megélhetés biztonságát, a szociálpolitikai, egészségügyi, közegészségügyi biztonságot, a kulturális ellátottsághoz való jogot, a köz-, és magánterületek rendjét, illetve a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodás elősegítését. A szolgáltatás-orientált, partnerségre alapozott, összehangolt érdekviszonyokon alapuló össztársadalmi bűnmegelőzés kialakítása érdekében azonban még meg kell teremteni azt a szakmai és anyagi feltételrendszert, amelyre az ágazati és helyi stratégiák és taktikák építhetők.

A bűnözés kihívásaira – a kormányprogramban foglaltaknak megfelelően – meg kell fogalmazni a közbiztonság, a jogbiztonság, valamint a közbizalom javítása érdekében a hatékony, a nemzetközi normáknak és elvárásoknak is megfelelő, új típusú válaszokat. Az új típusú válaszok megtalálásához természetesen szemléletváltásra is szükség van. A modern bűnmegelőzés követelményei között első helyen szerepel a lakosság, az egyén és a társadalmi szervezetek, egyházak együttműködése, továbbá a polgárőrség tevékenysége, amelyhez áttekinthetőbb és rendezettebb szervezeti kereteket kell kialakítani.

Az új kormányprogram jelentős szerepet szán a bűnmegelőzési tevékenység helyi szintű megvalósításában az önkormányzatoknak. Elfogadja a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája által megfogalmazottakat: „A helyi közrend és közbiztonság védelme elsősorban a helyi önkormányzatok feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintű finanszírozására.” Szorgalmazza az önkormányzati „közterület rendészeti” hatóság működéséhez szükséges feltételek fokozatos kiépítését, a jogi szabályozás megalkotását.

Az önkormányzat és a körzeti megbízott kapcsolata

A jövő optimális körzeti megbízottja az önkormányzat illetékeseinek segítségével szervezi a helyi közbiztonság kialakítása és hosszú távú fenntartása érdekében alapvetően fontos feladatokat, amelyek:

• a bűncselekményeket elősegítő objektív okok, körülmények feltérképezése, elemzése, értékelése, megelőzési intézkedések kezdeményezése;
• a szubjektív biztonságérzet alakulását feltáró lakossági közvélemény-kutatás szervezése, és az ismeretek felhasználása hosszú távú prevenciós programok kialakításában;
• információ-szolgáltatás a közbiztonságért felelős szervek, szervezetek, testületek részére;
• partnerségek létrehozása a közbiztonság kialakításában törvény által meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, továbbá az együttműködésben részt venni kívánó helyi lakosok, üzletek és egyéb partner részvételével, az együttműködés koordinálása, folyamatosságának biztosítása;
• a sikeres intézkedések, módszerek, gyakorlati programok közreadása más területek részére, folyamatos információcsere más területi partnerségekkel, részvétel a legjobb gyakorlatok kialakításában;
• a nemzetközi, valamint a hazai bevált tudományos és gyakorlati tapasztalatok megismerése, hasznosítása;
• a bűnmegelőzési tájékoztatás, felvilágosítás kiszélesítése;
• az önkéntes települési (közösségi) bűnmegelőzési tevékenység és a regionális bűnmegelőzési partnerségek munkájának segítése, a kísérleti projektek eredményének nyilvánossá tétele.

A helyi önkormányzatok a helyi közbiztonság vonatkozásában a rendőrség irányában a „megrendelő” szerepét töltik be. A település, közösség rendőri erőkkel való ellátottsága függvényében (körzeti megbízott, őrs, kapitányság) más-más viszony alakítható ki az önkormányzat és a rendőrség a közbiztonság javítására irányuló együttműködésében. Különösen fontos a kistelepülések rendőrrel való „ellátása”, ennek érdekében indult meg az őrsprogram és remélhetőleg a közelmúltban bejelentett körzeti megbízotti bővítési program.

Különösen fontos a körzeti megbízott szerepe a kistelepülések közbiztonsága és bűnügyi helyzete javításában. A körzeti megbízott különleges szerepet tölt be a rendőrség szervezetében, de ilyen a helyzete a település mindennapi életében is. Ő az, akinek (egyedül) minden helyi közbiztonsági és bűnügy problémát meg kell oldania, amihez viszonylag kevés segítséget kaphat más rendőri szervektől. Ugyanakkor kizárólag rajta múlik, hogy a helyi közösségek tagjai valamint egyéb lehetséges partnerei segítségét, együttműködési hajlandóságát milyen szinten veszi igénybe, épít rájuk.

E jellegzetességre is figyelemmel, működése leginkább az angolszász rendszer sheriffjének működésével hasonlítható össze, amely viszont közismerten választott, tekintélyre épülő pozíció, szorosan kötődik a helyi önkormányzat vezetéséhez. E megoldásnak egyelőre nincs hagyománya hazánkban, (erős ellenállás van a szakmában és a politikában is az önkormányzati rendőrség létrehozása ellen, sőt maga a körzeti megbízott léte és szerepe sem túl népszerű) de semmi nem akadályozza meg, hogy ehhez a megoldáshoz némileg közelítsünk, hiszen a vonatkozó törvények és egyéb rendelkezések tartalmazzák az együttműködési lehetőségeket.

Megoldást jelenthet a körzeti megbízott tevékenységére és feladataira vonatkozó jelenlegi szabályozás átalakítása oly módon, hogy a feladatok jellegére tekintettel a körzeti megbízott kettős alárendeltség alá kerüljön. Szakmailag a rendőrség irányítása alatt maradna, de az önkormányzathoz tartozása miatt (hivatalosan az önkormányzat megbízásából) vezetője, koordinátora lehetne a közbiztonság javításában érintett összes helyi erőnek (önkormányzati tűzoltóság, katasztrófa-elhárítás, vadőrök, mezőőrök, polgárőrök, magánbiztonsági cégek, bankbiztonsági alkalmazottak, környezetvédelmi felügyelők, stb.), továbbá bevonhatja az együttműködésre készséges helyi lakosokat is.

Ezt a felhatalmazást az önkormányzattól, önkormányzati döntéssel kapná, amely – tekintettel a települések különböző helyzetére és gyakorlatára – településenként eltérő lenne. (Nem célszerű a központi szabályozás ott, ahol a helyi problémákat csak helyben ismerhetik, ez egybecseng a vonatkozó EU-s alapelvekkel is.)

Természetesen ennek megfelelően a körzeti megbízott továbbra is a rendőrség állományába tartozna, a rendőrség képezné ki, és szerelné is fel a feladata ellátásához szükséges (szakmai) eszközökkel. Az így felkészített körzeti megbízott jelöltekre (belső pályázatot nyert jelentkezőkre) lehetne az önkormányzatoknak pályázniuk. A pályázat tartalmazhatja azokat a körülményeket (a biztosított lakás, óvoda, iskola, állás a házastársnak, jövedelem, gépkocsi, gépkocsi használat, feladat, segítők köre, település jellemzői, közbiztonsági helyzet, az önkormányzatban betöltött pozíció), amely alapján a jelöltek valamelyike elvállalja az állást, amelyre az önkormányzattal szerződést is köt. (A területileg illetékes kapitányság vezetőjének ellenjegyzésével.)

A pályáztatás és a szerződés biztosítja, hogy mindkét fél akarja az együttműködést, és annak meg is kíván felelni, egyben eleget tesz az átláthatóság és elszámoltathatóság alapelvek megvalósulásának is. A szerződésszegés polgári következményei azok, amelyek erre garanciát adnak. (A megoldás a helyi rendőri korrupció gyakorlatának megjelenése és elterjedése ellen is hatásos!)

Ehhez azonban biztosítani kell, hogy ne csak (mint most) tiszthelyettes (zászlós) lehessen körzeti megbízott, hanem tiszt, sőt e munka vállalása végett akár nagy tapasztalattal, helyismerettel rendelkező, egyébként minden követelménynek maradéktalanul megfelelő nyugállományú rendőrtiszt is betölthesse a funkciót. Ez a megoldás a valódi közösségi rendőr létrehozását szolgálja, aki helyben lakva, a helyi közösség tagjaként tisztában van a problémákkal, és ismeri (mivel ez a szakmája) azok megoldását és a vonatkozó bevált gyakorlati példákat is. Kezdetben bizonyos területeken gyors fluktuáció várható (különösen a problémás helyeken), de igen hamar kialakul egy stabil réteg, amelyre megbízhatóan lehet majd építeni.

Meg kell oldani a helyi önkormányzatoknál is a helyi válsághelyzetek kezeléséhez szükséges erőket és eszközöket irányító központ (helyiség) kialakítását, amely bármely típusú válság esetén alkalmas a helyi döntéshozók számára szükséges adatok, kommunikáció, stratégiai tervezés és irányítás biztosítására, továbbá az együttműködő partnerekkel és a lakosság tagjaival történő folyamatos kapcsolattartás helyszíneként is funkcionál.

A szükséges módszer- és eszköztár kialakítása, valamint a partnerségek működéséhez szükséges alapvető feltételek rendelkezésre bocsájtására biztosítani kell a helyi önkormányzatok számára is az EU célzott támogatásainak projekt alapú elérését, amely a helyi lehetőségek és tervek ismeretében a helyi ötleteket projektté alakító, majd azokat menedzselő, szervező stáb létrehozásával a körzeti megbízott irányítása alatt válik lehetségessé. Szükség esetén ennek a stábnak lenne a feladata a közös érdekeiket fel nem ismerő szomszédos önkormányzatok összefogásának megszervezése is.

Elsősorban az önkormányzatok teremthetik meg a feltételeket a lakókörnyezetben az állandó vagy ideiglenes jelleggel ott élők és a befektetési, munkavégzési vagy üdülési (pihenés) jelleggel hosszabb-rövidebb időre, avagy árutazóként oda érkezők biztonságérzetének és jó közérzetének kialakulásához és fenntartásához. Megoldást jelenthet egy a helyi érdekekre épülő és a helyi problémák megoldását célzó bűnmegelőzési stratégia kialakítása és a végrehajtási struktúra létrehozása. A kedvezőtlen helyzet kialakulásának megakadályozása, illetve megváltoztatása érdekében az alábbi lépéseket tehetik:

• italboltok, szórakozóhelyek és egyéb bűnügyileg fertőzött területek fokozottabb ellenőrzése;
• a közparkok felszereltségének javítása;
• a közterületek megfelelő kivilágítottságának biztosítása;
• gondoskodás a környezet rendezettségéről;
• a forgalmas bevásárló helyek, sportlétesítmények és tömegközlekedési csomópontok parkolóhelyeinek őriztetése, térfigyelő kamerákkal való ellátása, illetve ezeken a helyeken mobil kamerás térfigyelés megszervezése.

Kiemelten fontos az együttműködési lehetőségek kialakítása és partnerkapcsolatok fenntartása a bűnmegelőzés terén. Napi gyakorlati szintre kell fejleszteni az együttműködést a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, a helyi polgárőrséggel, a helyi érdekeltségű üzleti szférával, és nem utolsó sorban a helyi lakóközösségek együttműködési készséget tanúsító tagjaival.

Gondoskodni kell a rend megteremtését és betartását szolgáló helyi szintű jogi háttér megteremtéséről, a szükséges szabályozásról. A lakossággal az együttműködést az alábbiak keretében lehet fejleszteni:

• lakossági fórumok megrendezése, információadás és problémafeltárás;
• a közösség (egyéni) és a közigazgatás (általános) eltérő szintjei számára szükséges igények felmérése;
• a közösségi együttműködés tartalmának és lehetőségeinek rendszeres megbeszélése, gyakorlati szinten tartása, a megjelenő igények maradéktalan teljesítése;
• a különféle bűncselekmények és egyéb devianciák kialakulásának meggátlását, elterjedését és proaktív megelőzését szolgáló, a külföldi szakirodalomban „környezet figyelés” (neighbourhood watch) kifejezéssel megnevezett (nem a mai szomszédok egymásért mozgalom!) gyakorlat megismerése és meghonosítása (szokatlan jelenségek bejelentése, riasztás bűncselekmény elkövetésére utaló jelek stb. észlelése esetén);
• az utcai és lakásbiztonság (vagyoni és személyi) megteremtése, feltételeinek biztosítása és folyamatos minőségbeli növelése;
• új építkezéseknél (lakóparkok, telepek, utcák arculatának kialakítása) a bűnmegelőzést is szolgáló szerkezeti építészeti és biztonsági megoldások alkalmazása.

Fontos momentum a civil szerveződések támogatása és a kisközösségek tagjaival való kapcsolatuk erősítése. Az üzleti szféra anyagi forrásai kiaknázásával közös projektek kidolgozása a közösség érdeke is. Kiemelt feladatot kell vállalni a gyermekek és fiatalkorúak megközelítően azonos életesélyeinek kialakításában, a továbbtanulás biztosításában, illetve a munkanélküliség megelőzésében és nem utolsó sorban a szabadidő hasznos eltöltése lehetőségének biztosításában. Fontos és közérdekű tevékenység e bűncselekményt már elkövetett személyek reintegrálása, a társadalomba való visszailleszkedésüket segítő civil kezdeményezések támogatása.

Folytatása következik…

Post Navigation