Gombai Polgárőr Egyesület

Tegyünk egymással, önmagunkért és egymásért!

Archive for the tag “viktimológia”

A bűnmegelőzésről IX.…

INGATLANOK ÉS SZOMSZÉDOK BIZTONSÁGA

A következő rész olyan praktikus tennivalók, tanácsok felsorolását tartalmazza, amelyek segítik az előző részekben olvasottak gyakorlatban történő megvalósítását.

Az otthon biztonsága

1. Gondolkodjunk úgy, mint egy betörő

Sétáljunk körbe a lakásban és próbáljuk meg behatárolni a lakás gyenge pontjait. Vegyük szemügyre a lakás ajtait, ablakait, főleg a ház hátsó traktusában. Készítsünk listát azokról a gyenge pontokról, amelyet a séta során felfedeztünk. Kiemelten kezeljük az ajtókat, ablakokat.

Ajtók

  • Az ajtók tömör fából készültek?
  • Minden külső ajtónak két zára van?
  • Az összes külső ajtó csuklópánttal ellátott?
  • Van-e biztonsági lánc, megerősített belső retesz? Mindig használjuk?
  • Vannak az ajtókon üvegbetétek, s ha igen, akkor az ajtó alsó felében találhatóak?

Ablakok

  • Van zár az ablakokon, könnyű a használatuk?
  • Mindig használjuk a zárakat?
  • Megbizonyosodtunk arról, hogy a tolózárak nem leemelhetők a sínekről?
  • Rálát szomszédunk az ajtónkra és ablakainkra?
  • Az ablakkeretek korhadtak, kiszáradt az üvegezés gittje, vagy van törött, illetve hiányzó ablaküveg?
  • A garázs és a fészerajtó biztonságosan zárható?

Lakásunk gyenge pontjainak végiggondolása során a következő kérdésekre kell tudnunk választ adni:

  • Hol tudna a lakásunk területére bejutni egy betolakodó?
  • Hol tevékenykedhetne ingatlanunkon észrevétlenül egy betolakodó?
  • Hol találhatók a gyenge pontok – ajtó, ablak, belső garázs, stb.?
  • Milyen vagyontárgyaink mozdíthatók meg könnyedén, és vihetők ki?
  • Azonosíthatóak-e vagyontárgyaink?

A betörések 60%-ánál az épületek hátsó részén jutnak be a betörők, így az oldalsó és hátsó részek ajtajainak, ablakainak kell a legbiztonságosabbnak lenniük.

Az ajtók és az ablakok a belső védelmi vonalba tartoznak.

A magas kerítések és a magasra nőtt sövények biztonságot adnak a betolakodónak, takarásukban „nyugodtan dolgozhat”. Ezért ezeket a sövényeket rendszeresen meg kell nyesnünk, hogy a terület lehetőleg áttekinthető legyen. A tövises cserjék, különösen ha a telek határa mentén, vagy az ablakok alatt nőnek, nagyon jó kerítésül, illetve védekezésül is szolgálnak.

2. Amikor nem vagyunk otthon

Soroljuk fel, miket kell tennünk, amikor elmegyünk hazulról, hogy ingatlanunk biztonságát megvédjük. Írjuk össze a lakás biztonságával kapcsolatos észrevételeinket és gondolkodjunk el rajta.

  • Használjunk időzített kapcsolókat, amelyek rendszertelen időközben kapcsolnak be fényforrásokat a lakásban.
  • A TV és a videó az ablakból lehetőleg ne legyen látható.
  • Ha nem vagyunk otthon este, húzzuk be a függönyöket, eresszük le a redőnyöket.
  • Ha több napra megyünk el otthonról, mondjuk le az újságrendelést.
  • Ne hagyjunk üzeneteket, cetliket az ajtóban, bejárati kapuban.
  • Kérjünk meg egy szomszédot, vagy barátot, hogy távollétünkben felügyeljen a lakásra, házra. Megbízható barátnak, vagy szomszédnak hagyjunk kulcsot is, hogy szükség esetén bejuthassanak a lakásba.
  • Gyűjtessük össze a postánkat.
  • Gondoskodjunk a függönyök szét- és összehúzásáról.
  • Ha nem autónkkal utazunk el, akkor azt hagyjuk más, biztonságos helyen, lehetőleg felügyelet alatt.
  • Ne tartsunk otthon készpénzt, ha nem tervezünk készpénzes bevásárlást hamarosan.
  • A telefon üzenetrögzítőjére soha ne mondjuk rá azt, hogy „hosszabb ideig nem leszek itthon”, vagy „elutaztam”. Használjuk lehetőleg a „jelenleg nem vagyok elérhető” formát.

Vagyontárgyainkat lássuk el maradandó jelöléssel. A legegyszerűbb jel az irányítószám felírása. Ehhez jelölőtollak, vagy karcoló/véső szerszámok szükségesek. Jegyezzük fel a műszaki eszközeink típusát, sorozatszámát, gyártóját. Ékszerekről, ezüsttárgyakról készítsünk videó-felvételt, vagy fényképet. Jegyezzük fel vagyontárgyaink, ékszereink a különös ismertetőjeleit (törés, karcolódás, egyéb egyedi jellegzetesség). Szerezzünk be egy matricát, amit kitehetünk az ablakba, hogy otthonunkat riasztó védi, illetve vagyontárgyaink jelölve vannak.

A szomszéd biztonsága

Közösen célszerű végiggondolni az egy környéken, akár egy kertvárosi, vagy falusi településen élőknek, hogy mit kell tenniük a szomszédságukban élők, illetve egymás, kölcsönös biztonságával kapcsolatosan.

  • Jó hatással lesz a szomszédokra, barátokra a biztonság megőrzésével kapcsolatos viselkedésükre,
  • Csökkenti a lakóközösségben a bűncselekményektől való félelmet, sebezhetőséget.
  • Segíti a jó kapcsolatok megerősödését a közösségen belül.
  • Érdemes megvitatni a közösségen belül a biztonsági javaslatok megvalósíthatóságát. Erre az alkalomra tanácsos meghívni a helyi rendőrség bűnmegelőzési szakemberét.
  • Potenciális biztonsági problémát jelentő, túlságosan magasra nőtt bokrokat, cserjéket közösen hozzák rendbe környezetükben. Gondolkodjunk el azon is, hogy az ablakok elé tövises bokrokat ültessünk kerítés gyanánt.
  • Gondoskodjunk önerőből is az utca, a közvetlen lakókörnyezet területének jó megvilágításáról. Alkonykapcsolós, illetve mozgásérzékelős reflektorok használata előnyös lehet.

Ne feledje, hogy Önnek is mindent meg kell tennie önmaga, családja,
illetve szomszédai biztonságának érdekében!

Reklámok

A bűnmegelőzésről VIII.…

INGATLANOK ÉS KERTEK, TELKEK BIZTONSÁGA

Ablakok

Az ablakok hazánkban kulccsal általában nem zárhatóak, ennek ellenére a biztonsági szakemberek ilyen zárak pótlólagos beszerelését ajánlják mindenfajta ablakhoz. Ezek a zárak arra kényszerítik az illetéktelen behatolót, hogy törjék be az üveget, ezzel pedig azt kockáztatják, hogy a hang miatt felfigyelnek tevékenységükre. Gondoljuk végig, nem érdemes-e rétegelt üveggel ellátni ablakainkat, ezeket még nehezebb betörni, vagy éppen betörésvédő belső fóliát felragasztani ugyanebből a célból.

A felső (világító)ablakokat célszerű ráccsal ellátni, vagy azokra fém tolózárat felszerelni. Alacsonyan elhelyezkedő ablakokhoz olyan zárak célszerűek, amelyek csak kulccsal nyithatók. Ezek lehetnek olyanok, amelyek két ablakot zárnak egybe. Sokkal diszkrétebb, ha a zárat egy fakeretbe süllyesztik.

Létezik olyan zár is, amely csak egy bizonyos mértékig engedi az ablakot kinyitni.

Világítás

A jól beállított világítás is elijesztheti a betörőt. Hasznos a kültéri mozgásérzékelő, vagy infrafényű világítás használata. Kaphatóak olyan lámpák, amelyekben a szenzorok önműködően sötétedéskor, vagy mozgáskor felkapcsolják a világítást.

Léteznek olyan kapcsolók is, amelyek beállított időben automatikusan fel-, illetve lekapcsolják a világítást.

Riasztóberendezések és széfek

Amennyiben értékes vagyontárgyaink vannak, vagy otthonunkban sok készpénzt tartunk, érdemes elgondolkozni a riasztó felszereltetéséről, illetve a széf használatáról. A jó minőségű riasztó berendezések valószínűleg elijesztik a betörőt. A vezeték nélküli riasztórendszerek felszerelése nagyon egyszerű. Ezek szintén szenzoros érzékelővel rendelkeznek, és rádióhullámok segítségével biztosítják a védelmet. Felszerelésük pár órát vesz igénybe. A vezetékes riasztórendszerek felszerelése sem sokkal bonyolultabb.

Ha riasztót szereltetünk fel, akkor jelöljünk ki egy személyt, akinél mindig van egy kulcs, ha nem tartózkodunk otthon. Így a riasztó esetleges meghibásodásakor azt ki tudja kapcsolni, és az eseményt jelentheti a rendőrségnek.

Mindig kérjük ki szakértő véleményét és szerezzen be referenciákat. A biztonsági rendszert alapvetően szakembernek kell felszerelnie.

Ha biztonságról van szó, mindenki gondolja végig azt is, milyen esélye van annak, hogy tűz üt ki a lakásában, és milyen menekülési lehetősége van. Szereltessünk fel füstérzékelőt, amely a szabványnak megfelel, és a költségeket már különösebben nem növeli.

 A kertek biztonsága

Tények:

–  A lopások túlnyomó részét azért követik el, mert erre lehetőség van.

–  A betörők gyakran használják azokat a kerti szerszámokat, amelyeket a kertben találnak, és azok segítségével törnek be a házba.

–  A kertben, a garázsban, a fészerben tárolt szerszámok „értéke” jóval nagyobb, mint azt gondolnánk.

–  Értékeink kockázatnak vannak kitéve.

–  Ha valaki egyszer már bűncselekmény áldozatává vált, a további áldozattá válás esélyei is megnőnek.

Mit tehetünk?

A következőkben az alábbiak biztonságát célszerű áttekinteni:

–  Fészerek és épületek,

–  Vagyontárgyak a kertben,

–  A veteményes, háztáji biztonsága.

Fészerek és épületek

–  A szerszámokat tegyük el használat után, zárjuk be egy épületbe, ha erre módunk van.

–  Bizonyosodjunk meg arról, hogy a fészer és a melléképületek zárva vannak, amikor azokat nem használjuk.

–  Jó minőségű zárakat használjunk az ajtókra.

–  A melléképületekre jellemző, hogy az ajtók csuklópántjai nem elég erősek, így könnyen kiemelhető az ajtó, elég hozzá csak egy csavarhúzó. Használjunk biztonsági hevedereket, ez nagyon hosszú, és sem csavarhúzóval, sem csavarkulccsal nem lazítható meg.

–  Egy erős rúd felerősítésével, amely a zárakat biztosítja, vagy a hevedert köti össze a zárszerkezetet tartó vassal a legbiztonságosabb módja az ajtó védelmének.

Vagyontárgyak a kertben

–  Jelöljük meg a kerti bútorainkat és felszereléseinket, a kert díszeit. Történhet véséssel, vagy nyomtatott módon, de feltétlen tüntessük fel a levelezési címet rajtuk.

–  Fényképezzük le az értékes kerti díszeket, növényeket, ezzel is segítjük a nyomozást, az esetleges betörést követően.

A ház körüli területek

–  Szereltessünk fel biztonsági világítást a kertben, ne becsüljük alá a világítást, hiszen a legjobb bűnmegelőzési eszköz a jó megvilágítás.

–  Ne feledkezzünk meg a kerti bútorokról és díszekről. Ezek igen drágák, különösen akkor, ha bűnözők ellopják tőlünk.

–  Vágjuk vissza a magasra nőtt fákat és cserjéket, mert így jobban figyelhetjük környezetét.

–  A tövises növények látványa is elriaszt, természetesen ehhez fizikai akadályok is szükségesek. Mindezek csak kiegészítésként használhatók más bűnmegelőzési módszerek mellett. Egy kertészetben is kérhetünk tanácsot.

A veteményeskert, háztáji

Ezeket a legnehezebb megvédeni, az alábbi tanácsok alkalmazhatók:

–  Állapodjunk meg szomszédjainkkal abban, hogy egymás kertjeit is felügyeljük.

–  Ne hagyjunk drága felszerelést, eszközt, szerszámot szem előtt a kertben.

A bűnmegelőzésről VII.…

LAKÓÉPÜLETEK ÉS INGATLANOK BIZTONSÁGA

A következő információk (alapvető ismeretek és konkrét javaslatok) felsorolásával próbáljuk segíteni, hogy mindenki számára egyértelművé váljon, mennyire egyszerű, de fontos az otthonunk biztonságának javítása.

A – józanész által is diktált – tanácsok megfogadása, valamint a felsorolt védekezési módszerek és biztonsági-, védekezési alapelvek betartása segíthet mindenkit abban, hogy befolyásolhassuk a bűncselekmények előfordulásának gyakoriságát, illetve csökkenthessük a bűncselekményektől való félelmet.

A tanácsok célja az, hogy:

–  megértsük az ingatlanok biztonságára vonatkozó kutatások szükségességét,

–  csökkentsük a potenciális kockázatot,

–  felfedezzük az épületek és ingatlanok erősségeit és gyengeségeit a biztonságra vonatkozóan,

–  meghatározzuk a tennivalók fontossági sorrendjét,

–  megbizonyosodjunk arról, hogy segíteni is képes leszünk a lakóközösségnek.

Bűncselekményekben áldozattá válni a legtöbb ember számára szerencsére igen csekély esély van. Néhány területen a kockázat magasabb. Azonban a szomszédok ismerete, a környezetünkben ismertté vált bűncselekményekről való tájékozódás (a helyi rendőrségtől mindenki információt kaphat ezekről az adatokról) segítenek ebben.

Ne feledjük! Betörések gyakran az alkalomnak köszönhetők és a betörési lehetőségek csökkentésével jelentős változás érhető el.

Fontos, hogy a bűnmegelőzés terén minél előbb mindenki megtegye a saját maga számára szükséges intézkedéseket. Ez az a pont, ahol az Ön személyes biztonsága csatlakozik a közösség biztonságához.

A kiindulópont, hogy otthonunkat még biztonságosabbá tegyük, egy felmérés készítése.

A betörők kedvelik a könnyű bejutási lehetőségekkel rendelkező házakat. A legtöbb betörés általában nappal történik. E két információra mindig gondolnunk kell, amikor elvégezzük otthonuk biztonsági értékelését.

–  A betörők nem szeretik a zárt ablakokat, mert az üveg betörésének zajával magukra vonják a figyelmet.

–  Nem szeretik az ajtók biztonsági zárait, mert azt akkor sem tudják kinyitni, ha a lakásban tartózkodik valaki, így mindenképpen az ablakon át kell bejutniuk és távozniuk.

–  A legtöbb betörést azokban a házakban követik el, ahol kevés lakó tartózkodik napközben otthon.

Az otthon védelme – általános biztonsági előírások

Kapuk és kerítések: A ház mögötti magas kerítés elijesztheti a betörőt. Ellenőrizzük, melyek azok a gyenge pontok, amelyeket egy betörő esetleg kihasználhat. A kerítés mentén ültetett tüskés sövény hasznos lehet, elijesztheti a betolakodókat. De bizonyosodjunk meg arról, hogy a ház főbejárata az utcáról jól látható maradjon, így a betörő nem tevékenykedhet észrevétlenül.

A riasztók: A riasztókat mindig jól látható helyre szereljük fel, hogy a betörő kétszer is meggondolja, mit tesz.

A garázs és a fészer: A garázs és a fészer ajtaját soha ne hagyjuk nyitva, különösen akkor ne, ha onnan egy belső ajtón át be lehet jutni a házba is. Zárjuk el a szerszámokat és a létrát, ne segítsünk a betörőnek tevékenységében ezek használatra való “felkínálásával”.

Idegenek: Figyeljünk fel arra, ha ismeretlenek lődörögnek az utcán, ha gyanúsan viselkednek, értesítsük a rendőrséget.

Tartalékkulcsok: Soha ne hagyjuk a tartalékkulcsot rejtekhelyen, például a lábtörlő alatt, virágcserép alatt, vagy a lakás ajtaján lévő leveles szekrényben. A betörők is itt keresik azt először.

A bejárati ajtó fölött lévő tető: A betörő innen fellépve elérheti az első emeleti ablakot, ezért ezt is feltétlenül zárni kell.

A kisablakok: Nagyon fontos a legkisebb ablakok, mint például az alagsori ablakok, világító ablakok, illetve a fürdőszoba-, konyhaablakok mindenkori zárva tartása. Ne felejtsük, egy betörő befér a legkisebb résen, amely alig nagyobb, mint egy emberi fej.

Megerősített zárak: szereltessünk fel biztonsági zárat az ajtó belső tokjára illesztve. Egy ilyen biztonsági zár, csak saját kulcsával nyitható. Ha a betörő a zár kitörésével próbálkozna, az még belülről sem sikerülne neki. Ám ha a betörő az ablakon keresztül mégis bejutna a lakásba, az ajtón keresztül akkor sem tud semmit kivinni.

Csuklópántok: ellenőrizzük, hogy az ajtó elég erős és biztonságos csuklópánttal van-e ellátva, hosszú csavarokkal rögzített-e. Felszereltethetünk emellé még tolózáras zárat is. Ez a zár nem drága, de segít az ajtó erőszakos kiakasztásának megnehezítésében.

Automata biztonsági zár: automatikusan zár, amikor az ajtó becsukódik, belülről nem, kívülről csak kulccsal nyitható.

Leveles szekrények: soha ne helyezzünk el leveles szekrényben tartalék-kulcsot. Ajánlott az ajtón lévő levélbedobó nyílás mögé az ajtó belső oldalára egy kis doboz felszereltetése, így megakadályozhatja azt, hogy a betörő kívülről próbáljon meg benyúlni a zárak meglazítása érdekében.

Biztonsági láncok: abban segítenek, hogy ismeretlen személyekkel beszélhessen az ajtó teljes kinyitása nélkül. Vásároljunk láncot, és MINDEN alkalommal használjuk, mielőtt az ajtót teljesen kinyitnánk.

Kilesőnyílás: lehetőséget biztosít arra, hogy azonosítsuk a becsöngető személyt, mielőtt az ajtót kinyitjuk. A nagylátószögű optikai kitekintők igen hasznosak lehetnek.

Új ajtók: újabban a biztonsági előírásoknak megfelelő ajtókat lehet megvásárolni. Beszerelés előtt érdeklődjünk azok alkalmazásáról.

A bűnmegelőzésről VI.…

LAKÓINGATLAN-BETÖRÉS ELLENI VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI

 Lakások, családi, hétvégi házak, nyaralók, mind potenciális célpontjai a bűnözőknek.

Sajnos a házakban felszerelt nyílászárók minősége biztonsági szempontból igen sok kívánnivalót hagy maga után, megerősítés nélkül még biztonsági zár felszerelése esetén is könnyen betörhető. Legcsekélyebb ráfordítást a keresztpánt felszerelése igényel, ami nem jár nagy munkával, a betörő dolgát pedig már jelentősen megnehezíti.

Az ajtó-, ablakkeret falba erősítésével szintén meg lehet növelni a nyílászárók szilárdságát. A kereskedelmi forgalomban kaphatóak olyan biztonsági zárlemezek, amiket viszonylag egyszerűen, házi módszerekkel is megfelelő minőségben fel lehet szerelni.

A zárbetétre érdemes többet áldozni, mert az egyszeri nagyobb befektetés hamar megtérülhet.

Hiába a masszív, vastag tölgyfa ajtó, keresztpántos zár, ha a betét könnyen törhető, vagy fúrható.

Minden biztonsági rendszer olyan erős, mint a leggyengébb részegysége.   A hengerzárnak az ajtó síkjában kell feküdnie. Amennyiben ez nem oldható meg, úgy gondoskodni kell kívülről nem szerelhető hengerzár védőlemezről. Természetesen bűnügyi szempontból legjobb a tömör vaslemezzel kombinált faajtó, de a díszesebb bejárati ajtók üvegezett részeinek megerősítésére is van mód.

Kaphatóak a kereskedelemben biztonsági, fóliázott üvegek, melyek szilárdsága, ütésállósága vetekszik a keményfa ajtókéval. Célszerű a keretet is megerősíteni, hogy az ajtó esetleges kiemelését ezzel is megakadályozzuk.

Az ajtópántok védelme legalább olyan fontos, mint a záraké. Az ajtólap ne lazán illeszkedjen a keretbe, mert ezáltal a réseket kihasználva feszítőeszközzel be lehet törni a megerősített nyílászárókat is.

A nyílászárók biztonságának felülvizsgálata:

• A földszinti ablakon, ajtón van-e rács, redőny vagy fólia?
• A kétirányú ablakokat csapokkal rögzítették-e?
• Az ablakoknak, ajtóknak van-e segédzárjuk?
• A szellőzés céljából nyitva hagyott ablakok rögzíthetők-e?
• A pinceablakon van-e segédzár, rács?
• A függönyök teljesen takarják-e az ablakokat, ajtókat?
• Az ablakokba szerelt légkondicionáló berendezést belülről rögzítették-e?
• A növényeket levágta-e ablakszint alatt?
• A nyílászárók jól megvilágítottak-e?

Riasztók, távfelügyelet

A korszerű technikai berendezések a vagyonvédelem területén is jelen vannak a piacon. Szolgáltatás és árfekvésben is széles választék áll a rendelkezésünkre. Döntésünket anyagi lehetőségeink és az észszerűség befolyásolják.

Lehetőség szerint védjük objektumunkat riasztórendszerrel, melyet távfelügyelethez is be lehet köttetni. A távfelügyelet egy olyan 24 órás figyelőszolgálat, ahol speciális számítógépek és érzékelők, jeladók segítségével fogadják diszpécserek a riasztórendszertől érkező üzeneteket. A riasztás történhet telefonvonalon, biztonsági rádión. A riasztási üzenetekre (betörésjelzés, szabotázsjelzés, tűzjelzés, hibajelzés, nyitás-zárás érzékelés, stb.) a diszpécser szolgálat intézkedik. A riasztóval védett ingatlanokhoz (pánik) gombnyomásra vagy riasztás esetén a helyi kivonuló biztonsági szolgálat rövid – szerződésben vállalt – időn belül a helyszínre siet a károk megakadályozása, illetve elhárítása érdekében. Betörés esetén azonnal értesítik a rendőrséget, a járőrök pedig biztosítják a helyszínt. A kivonulás idejét, eseményét a számítógépes eseménynaplóban regisztrálják.

Példaként megemlíthető néhány szolgáltatás, amelyekkel a legtöbb biztonságtechnikai szaküzletben találkozhatunk.

Felületvédelem

Lényege: élesített riasztórendszer figyeli az összes nyílászáró szerkezetet, falazatokat, födémeket és jelzi az át- és behatolási kísérletet.

Eszközei:

• ajtónyitás érzékelők: ajtók védelmére alkalmas, illetve helyiségbe belépők érzékelésére,
• üvegtörés jelzők: bármilyen mechanikai sérülés éri az üveget, hangjelzést ad,
• falbontás érzékelők: különféle rezgésekre reagál.

Térvédelem

Lényege: éles üzemben a védett tér (lakóingatlan, ház belső tere) környezetében mindennemű illetéktelen mozgást jelez.

Eszközei:

• infra-, ultrahang – és mikrohullámú érzékelők. Leggyakrabban használatos az ún. „passzív infra”, melynek működése a hőkisugárzás változáson alapul, így a mozgásérzékelésen felül tűzjelzőként is alkalmazható.

Mielőtt  bármit  is  vásárolna  –  lehet  az fizikai védelmi eszköz, vagy elektronikus riasztórendszer – lakásába vagy gépkocsijába, vegye figyelembe az alábbi ajánlásokat:

Lehetőség szerint,
• csak a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) által bevizsgált vagyonvédelmi eszközöket vásároljon,
• „házalók” helyett keresse fel inkább a lakóhelyén található szakboltokat, megbízható vállalkozókat, melyek az esetleges reklamáció után is rendelkezésre állnak,
• ha mégis „házhoz  jövő” ügynöktől   rendeli meg a munkát, ellenőrizze megbízólevelét, igazolványát.

Tanácsadásért forduljon bizalommal a rendőrség bűnmegelőzési szerveihez, az áldozat és vagyonvédelmi irodákhoz.

Nyaralók, hétvégi házak, hobbikertek védelme

Rendszeresen ellenőrizze az épületen található nyílászárókat. Lakat helyett szereltessen biztonsági zárakat. Értékesebb tárgyait (tévé, rádió, kerti gépek, stb.) távozásakor helyezze biztonságba, szállítsa lakására. Az ablakokat lássa el védőráccsal. Lehetőség szerint alkalmazzon elektronikai riasztórendszereket. Ha nem tartózkodik ott huzamosabb ideig, lehetőségéhez mérten alkalmanként ellenőrizze, illetve ellenőriztesse a területet, kertet, nyílászárók érintetlenségét. Tegye ezt meg a szomszédok telkével is, akik alkalmanként viszonozzák ezt Önnek.


A bűnmegelőzésről V.…

SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELEM 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűncselekményektől való jogos félelem ellenére a tulajdonosok részéről nem történik meg a megfelelő védekezés. A vagyon elleni bűncselekmények egy része a sértettek könnyelműségével, felelőtlenségével magyarázható, melyek megelőző intézkedésekkel, egymásra való kölcsönös odafigyeléssel, fokozott védekezéssel megelőzhető lett volna.

Személyünk, otthonunk, vagyontárgyaink védelméről elsősorban önmagunknak kell gondoskodnunk!
A gondosság, óvatosság egészséges gyanakvás az Ön biztonságát szolgálja!

A kiszemelt vagyontárgyak megszerzéséért az elkövetők a legkülönbözőbb módszereket és eszközöket használják, és nem riadnak vissza az erőszakos megoldásoktól sem. A könnyű zsákmányszerzés reményében egyre inkább a nőket és idősebbeket választják célpontjaiknak.

A rablások módszereiben az erőszakos útonálló jellegű elkövetés, valamint a hirtelen erőszakkal leszakított táskákkal történő gyors elfutás kerültek előtérbe. Az elkövetés helye általában a kihalt utca, vagy kevésbé kivilágított közterület.

A zseblopásokat a nap szinte minden szakában, kiemelten zsúfolt helyeken, tömegközlekedési eszközökön, buszmegállókban követik el. Sok esetben a zsebtolvajok csoportosan tevékenykednek, ami nehezíti tettenérésüket.

Nem elhanyagolható a lakásokban – a sértettek otthon tartózkodásával egy időben – elkövetett besurranásos vagy trükkös lopások száma sem.

Az elkövetők az idősek jóhiszeműségét, segítőkészségét kihasználva – a legkülönbözőbb meghökkentő ürüggyel – próbálnak bejutni a lakásokba. A házalók lakásba történő beengedése, áruik felkínálása, vagy egy pohár víz elfogyasztása után döbbenten vehetik észre, hogy értéktárgyaik hiányoznak.

Az előbbiekben említett bűncselekmények közös jellemzője, hogy az elkövető a vagyontárgy megszerzése érdekében a leendő sértettel valamilyen módon közvetlen „személyes” kapcsolatba kerül, így az áldozat élete, testi épsége is veszélybe kerülhet.

Annak érdekében, hogy Ön ne váljon a fent leírt bűncselekmények áldozatává, kérjük, fogadja meg tanácsainkat!

  • sétálás esetén kerülje az elhagyott, ki nem világított helyeket, sétáljon a bejáratoktól, bemélyedésektől távol,
  • ne rövidítse le az útját, ha gondozatlan, elhagyatott területen vagy bokros, erdős részen kell keresztülhaladnia,
  • ha gyanakszik arra, hogy követik, menjen a legközelebbi házhoz, üzlethez és kérjen segítséget,
  • bevásárláskor soha ne hagyja őrizetlenül más boltban vásárolt csomagjait,
  • nagyobb bevásárlásait ne egyedül intézze,
  • pénztárcáját mindig úgy helyezze el, hogy ne lehessen hozzáférni,
  • mielőtt beül kocsijába, győződjön meg arról, hogy senki sem tartózkodik az utastérben,
  • ha a felvonót akarja használni, ne lépjen be a fülkébe, ha gyanús személyek tartózkodnak bent, inkább várja meg a következő lehetőséget. Ha a felvonóban megtámadják, használja a „vészjelző” gombot,
  • ha arra gyanakszik, hogy lakásában, házában valaki tartózkodik, amikor Ön hazaért, ne lépjen be, távozzon és hívjon segítséget,
  • ha Ön családi házban lakik, a kaput és az ajtót akkor is tartsa zárva, ha otthon tartózkodik,
  • névtábláján ne szerepeljen, hogy Ön egyedülálló hölgy,
  • ne nyisson ajtót bárkinek,
  • szereljen fel nagy látószögű kémlelő ablakot, vagy kamerát lakására és használja is azt,
  • házalókat ne engedjen be lakásába,
  • ha Ön számára ismeretlen díjbeszedő a lakásában lévő mérőórát akarja leolvasni, kérje el igazolványát, megbízólevelét és ellenőrizze azt telefonon a szolgáltatónál, addig a díjbeszedő a lakáson kívül tartózkodjon,
  • ha valaki veszélyhelyzetre hivatkozva telefonálni szeretne Öntől, kérje meg, hogy várakozzék a lakáson kívül, míg Ön telefonál,
  • ha leselkedő embereket, csavargókat lát a környéken, értesítse a rendőrséget, vagy a polgárőröket.

Már szinte mindenki számára közhelynek tűnik, hogy míg távol vannak, otthonuktól betörhetnek a lakásba, értékeik betörők, tolvajon célpontjává válhatnak, sőt akkor is, ha otthon tartózkodnak. Tény – melyet a statisztikai adatok is alátámasztanak -, hogy az utóbbi időben megnövekedett a betöréses lopások száma.

Nem szabad elfelejtenünk azonban, mint már ezt az előzőekben említettük, hogy a betöréses lopások minimális anyagi ráfordítással, saját és egymás értékeire történő nagyobb odafigyeléssel részben megelőzhetőek.

Érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat annak érdekében, hogy Ön ne váljon betörés áldozatává:

  • ha Ön távozik a lakásából, ne hagyjon az ajtón üzenetet, hogy előreláthatólag mikor érkezik vissza,
  • a lakásból való eltávozása és hazaérkezése lehetőség szerint ne legyen kiszámítható,
  • minél kevesebb embernek mondja el utazásának, távollétének időtartamát, annál kisebb az esélye, hogy egy potenciális elkövető is megtudja,
  • ha több napra utazik el, ezt jelezze közvetlen szomszédjainak, polgárőröknek, gondoskodjon arról, hogy valaki rendszeresen ürítse postaládáját, esetleg kérjen postafiókot a postán. Ha ismerős, rokon segítségét kéri, ezt közölje a szomszédokkal, ha lehet, előzetesen mutassa be az illetőt,
  • ha ismeretlen személlyel beszél telefonon, ne adjon ki az Ön személyére vonatkozó tájékoztatást,
  • ha üzenetrögzítője automatikusan válaszoló készülék, ne azt közölje, hogy „pillanatnyilag senki sincs itthon”, hanem „jelenleg nem tudok rendelkezésére állni”,
  • ha mégis megtörtént a bűncselekmény, akkor rendrakás helyett, – mivel értékes nyomokat semmisíthetnek meg – kérjék meg szomszédjaikat a rendőrség értesítésére.

A bűnmegelőzésről IV.…

Gyermek- és Ifjúságvédelem

A család a társadalom alapegysége. Minden állam elsődleges célja a család normális működésének megőrzése, mert diszfunkcionalitása a társadalom egészét veszélyezteti. Az erőszakos légkör, a fenyegetés, a fizikai, lelki és szexuális bántalmazás sok család széteséséhez, családtagok kiválásához, a társadalmi normák veszélyeztetéséhez vezetnek. A szülőknek már kicsi korban el kell kezdeni a gyermekek biztonságos utcai közlekedésre való nevelését. Magyarázzuk el, mit miért teszünk (pl.: gyalogos átkelőhelyen piros lámpa zöldre vált). Ahol nincs járda, ott mindig a forgalommal szemben közlekedjen. Mielőtt önállóan kezd el közlekedni, mutassuk meg a biztonságos útvonalakat. Ha tömegközlekedési eszközt kell igénybe venni, tanítsa meg a biztonságos várakozásra, fel- és leszállásra. Ha a játszótér környékén gyanús kinézetű ember csavarog, hívjuk el, és magyarázzuk meg, miért nem kívánatos ott maradni. Mikor már elég nagy ahhoz, hogy egyedül közlekedjen, azt is tudni fogja, hogy ne maradjon ott, ahol valami nem látszik rendben lévőnek. Meg kell beszélni vele, mit tegyen, ha úgy érzi, követik. Változtasson irányt, menjen be egy ismerős vagy forgalmas üzletbe, ha szükséges, kérjen segítséget. Ha valaki megragadja, sikítson, rugdosson. Próbáljon minél erősebben az őt tartó kézbe harapni, így a fájdalomtól a fogás meglazulhat annyira, hogy el tudjon szaladni. A gyermeknek tudnia kell, hogy a rendőrökhöz mindig fordulhat segítségért. Meg  kell  tanítani,  ha  eltéved,  kihez fordulhat segítségért (rendőr, polgárőr). Már kicsi korban tanítsuk meg a nevét, címét, a telefonszámot, ahol a szülő elérhető, hogy ilyen esetben segíteni tudjanak neki. Ha a gyermek egyedül tartózkodik a házban, lakásban, soha ne nyisson ajtót idegennek, kérje meg, hogy jöjjön vissza később, amikor a szülők már otthon tartózkodnak, de konkrét időpontot ne közöljön. Telefonhívás esetén az idegennel ne közölje, hogy rajta kívül tartózkodik-e még valaki a lakásban, mondja azt, hogy most a szülei nem érnek rá, hívja őket később. A tíz évnél fiatalabb gyermeket nyilvános helyen ne hagyjuk egyedül mosdóba menni.
Komoly gondot okozhat a lakóközösségben a 14-18 év közötti korosztály kezelése. Az unalom, egy-egy rosszul megválasztott barát, társaság, a felnőttekkel szembeni dac olykor szinte megoldhatatlannak látszó feladat elé állítja a szülőket, a környezetet (pl.: mások nyugalmát zavaró zenehallgatás, járdán, játszótéren való száguldozás kerékpárral, dohányzás, italozás, kábítószer-fogyasztás, kisebb lopások, akkor is, ha erre nincs szüksége, stb.).

Amire fokozottan figyelni kell:

–  szokásos magatartás hirtelen megváltozik,
–  igazolatlan hiányzások az iskolából, csavargás,
–  tanulmányi eredmény indokolatlan romlása,
–  környezetében történtek nem érdeklik.

Hogyan lehet a káros folyamatokat megelőzni:

Mindenekelőtt szenteljenek nagyobb figyelmet a környezetünkben élő fiataloknak. A szülő beszélje meg gyermekével a számára jelentéktelennek tűnő problémákat is. A bizalom, a jó kapcsolat a legjobb védekezés. Értessük meg a gyermekkel, hogy nem akkor válnak felnőtté, ha viselkedésük, magatartásuk miatt szembekerülnek környezetükkel. Próbáljanak meg olyan szabadidős tevékenységeket célként kitűzni a fiatalok elé, amelyek számukra is jelentőséggel bírnak.

Bűnmegelőzés

A bűnmegelőzés kulcsa a lakóhelyi közösség együttműködése, amely akadályozza a bűnözést, és segíti a bűncselekmények felderítését.
Mire figyeljünk?

Gyanús körülmények

–  látszólag céltalanul őgyelgő idegenek
–  házakba becsengető, ablakokon beleső, különböző ürügyekkel bekéredzkedő személyek (legyünk egészségesen   bizalmatlanok   a   házalókkal,    utcai árusokkal)
–  más házában, kertjében tartózkodó idegenek
–  az utcán feltűnően lassan, többször elhaladó gépkocsi
–  gépkocsik ajtaját felnyitni megpróbáló idegenek
–  hangoskodó, közterületen rongáló személyek
–  járókelőket molesztáló személyek
–  gyermekintézményeknél, sportpályá­kon, játszótereken a gyerekekkel beszédbe elegyedő gyanús személyek

Észlelt jogsértések

–  élet- és testi épség elleni bűncselek­mények, verekedés, garázdaság, testi sértés
–  rongálás, vandalizmus
–  lopás, betörés, rablás
–  gépkocsi feltörés
–  gyermekek molesztálása
–  baleset
–  drogterjesztés

Észlelt jogsértések esetén az ingyenes általános segélyhívó (112), vagy a rendőrség ingyenes segélykérő (107) telefonszámát lehet hívni.
A Gombai Polgárőr Egyesület “ügyeleti telefonszáma”, amely minden nap 08,00 – 20,00 óra között hívható:
06-30-725-50-79.

Semmiképp nem ajánlatos egyedül, közvetlenül beavatkozni. Lehetőség szerint maradjon a helyszínen, kísérje figyelemmel az eseményeket az intézkedők helyszínre érkezéséig, igény szerint segítse őket. Nagy segítség, ha pontos, részletes, határozott leírást tudunk adni a gyanús személyről, gépjárműről.

Gyanús személy leírása:

Neme, kora, magassága, súlya, bőrszíne, arc részletek (szemek színe, formája, szemöldök alakja, színe, száj és ajkak, fül, orr nagysága és alakja, ráncok, telt, normál vagy beesett, bajusz,  szakáll), hajviselet, hajszín, nyak, ádámcsutka, ruházat.

Különleges ismertetőjelek:

Tetoválás,  sebhelyek,  különleges járás, sérült vagy hiányos testrész, beszéd.

Mit mondott a gyanús személy?

A nála látott eszköz, egyéb jellegzetes tárgy (pl. táska, fegyver) leírása.

Gyanús gépjármű leírása:

Szín, gyártmány, modell, rendszám vagy annak hiánya, kocsiszekrény típusa (zárt, nyitott, limuzin, kombi, cabrio, egyéb), sérülés, rozsdafolt, antenna, matricák, különleges jelzések, kabalák, kerék­dísztárcsa, menetirány, vezető (nő vagy férfi), a benne ülők létszáma.


Rend és igazság II.

A jövő körzeti megbízottja,
avagy a közösségi rendészet meghonosítása Magyarországon
– a KMB új szerepe az EU alapelvei és modern elvárásai tükrében –
II. rész
A tanulmányt – a szerző beleegyezésével – a REMET (Rendészeti Megelőzési Társaság) honlapjáról vettük át.

Írta: Baán Pál

Rend és igazság

Körzeti megbízott, mint közösségi rendőr

Már többször is tervbe lett véve és továbbra is égetően szükséges a közigazgatás belső rendszerének teljes átszervezése, amely egyben érinti a rendőrség mind szervezeti, mind feladat-centrikus rekonstruálását is. Ami a legfontosabb: a központi irányítói szerep csökkentése, az illetékességi és hatáskörök átcsoportosítása helyi szintre, a helyi (városi, községi) döntési feladatkörök jelentősen bővülése mellett. Az EU teljes területén igen fontos a helyi érdekeket szem előtt tartó (közösségi) szemlélet kialakítása, a ténylegesen „szolgáló és védő”, lakosságbarát, sőt az azzal folyamatos, napi együttműködésre képes rendőrség kialakítása, a bűnmegelőzési tevékenység magas szintre emelése, a teljesítmény és sikeresség nem statisztikai és számadatokban, hanem a lakosság véleményének tükrében történő mérése. A szemléletváltás hosszú időre történő berendezkedés mellett magas szintű bűnüldözői és proaktív bűnmegelőzési tevékenységgel végső sikerként elérheti a helyi közbiztonság és a lakosság biztonságérzetének tökéletes szintre emelkedését, sőt bűnözésmentes övezetek kialakulását is. Mindezek elérésének helyi letéteményese a körzeti megbízott szervezésében és vezetésével együttműködő partnerek csoportja.

Kiemelt fontosságú az állandó helyi rendőri jelenlét, amely csökkenteni hivatott az ez ideig tapasztalható nagyarányú látenciát, az elkövetett bűncselekmények felderítésére közvetlenül igénybe veheti a lakóközösségi forrást, amellyel ugyanakkor a jövőbeni proaktív bűnmegelőzést is szolgálja. Tudvalevő, hogy a gyors felderítés, a látható jelenlét és a gyors reagálás a bejelentésekre (forró nyom) legalább annyira szolgálja a bűnmegelőzést, azaz elősegíti a bűncselekmények számának csökkenését, mint a felvilágosító tevékenység és a védelmi eszközök (mechanikus, technikai, és humán) alkalmazása a bűnelkövetés lehetőségeinek megszüntetése végett.

A rendőrség érdeke és kötelessége a közösségi szellem átvételével a gondolkodásmód megváltoztatása, az állandó helyi „jelenlét”, folyamatos empatikus jellegű együttműködés kialakítása a lakossággal. Megértő, odaadó, tisztelettudó, a lakosság által is elfogadott, tényleges szolgáltatást nyújtó helyi rendőr (körzeti megbízott) alkalmazása a kulcs, ami semmilyen módszerrel nem helyettesíthető. Az Amerikai Egyesült Államok legsikeresebb szakmai megoldásaként átvett és az Európai Unióban sajátos viszonyok között továbbfejlesztett, jelenleg a legmodernebb közösségi rendészeti trend ezt a folyamatot hivatott erősíteni, amely hosszú távon a bűnözés visszaszorítását, a közösség elégedettségét, megfelelő kellemes életérzést, biztonságérzet növekedését hozza magával. A módszer alkalmazása jelentősem megkönnyíti a bűnüldözők munkáját, több idő jut a felderítésre, több és megbízhatóbb információhoz jutnak nem „operatív”, épp ezért sokkal költséghatékonyabb úton a közvetlenül a lakosságtól, amely azonnali és folyamatos ellenőrzésével gyorsabbá és sikeresebbé válik a felderítés, sőt még a körözési tevékenység is.

Vegyünk például egy helyi közösséget. Szinte minden nap egy vagy több vagyon elleni bűncselekményt követnek el területükön, ami meglehetősen káros hatással van a közösség tagjainak biztonságérzetére. A családi ház betöréseken kívül nagymértékű az építkezési helyszínről történő lopások aránya. Nem ritka az erőszakos, sőt garázda jellegű cselekmény sem. Mindezek összessége jelentős negatív hatással van a közösség területén üzleti célú befektetést kezdeményezőkre is. A bejelentések, feljelentések, így általában a bűncselekmények felderítése tekintetében lassú és hatástalan a rendőri reagálás. Jelenlegi körzeti megbízottjuk egyéb feladatai nem teszik lehetővé, hogy elégséges időt töltsön a közösség területén, szinte egyáltalán nincs rendőri jelenlét az utcán, nem létezik járőrtevékenység, bár erre megnövekedett közösségi igény áll fenn. A helyzet romlása miatt csökken a befektetői készség, ezzel arányosan csökken a munkahelyek száma, növekszik az elvándorlás, csökken az ingatlan értéke, elöregszik, majd kihal a közösség. Mindez nem történt volna meg, ha egy megfelelően képzett, megfelelő képességekkel rendelkező, agilis, és nem utolsó sorban állandóan rendelkezésre álló körzeti megbízott megfordította volna ezt a manapság egyébként igen jellemző tendenciát. Máshol is ez történt, í módszer világszerte bizonyított, felvirágzó települések elégedett lakossága tud tanúskodni erről valahol Európában. Hát mi nem ott vagyunk?

Tekintettel arra a tényre, hogy az önkormányzat kötelessége közreműködni a helyi közbiztonság szavatolásában, a lakosság biztonságérzetének és életminőségének javításában és fenntartásában, valamint figyelembe véve a rendőrség ugyanilyen kötelezettségét a bűncselekmények felderítése, számuk csökkentése és azok megelőzése vonatkozásában, az önkormányzat az alábbi intézkedésekkel segítheti elő ezt a folyamatot:

• szolgálati lakás biztosítása a körzeti megbízottnak;
• megfelelő felszereltségű közösségi és partner kapcsolattartói helyiség biztosítása;
• üzemanyag költség hozzájárulás;
• polgárőrség szerveződésének és mobilizálásának elősegítése;
• megfelelő szabályzók, rendelkezések kiadása;
• információs tevékenység a helyi médiákon keresztül.

Az Európai Unió területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítését biztosítani hivatott Hágai Programból ragadtam ki a következő idézetet: „Az Európai Tanács arra ösztönzi az Unió intézményeit, hogy hatáskörük keretein belül tartsanak fenn nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal, valamint tegyék lehetővé, mozdítsák elő és könnyítsék meg a polgárok részvételét a közéletben.”

Mivel a közösségi szellem alapvető eleme a polgárok részvétele a közéletben, érdemes néhány szót ejteni ennek az elvnek a gyakorlati megvalósításáról is. Országunk rendészeti hatóságai működését és annak hagyományait ismerve nehéz elképzelni, hogy országunk rendőrhatósága a rendészeti tevékenységbe partnerként elfogadja és társként „bevegye” a hétköznapi állampolgárt, bár annak mottója évek óta: „szolgálunk és védünk”. Pedig ez a jövő egyetlen olyan megoldása, amellyel kétséget kizáróan és a lehető legköltséghatékonyabb módon növelhető a rendőri munka hatékonysága, megfelelő minőségben kialakítható a rendőr és az állampolgár közötti kölcsönös bizalmi viszony. Valószínűleg rengeteg kérdés és kétely merül fel az e sorokat olvasó rendészeti szakemberek fejében. Mi több, néhányan még felháborítónak is találják ezt a kijelentést. Márpedig mennyire igaz! A közösségi rendészeti tevékenység kivitelezése különféle, sokrétű, tagországonként jelentősen eltérő, mégis egy és ugyanazon célt, azaz a biztonságérzet javulását és a bűnözés csökkenését elérni kívánó módszerével. Az európai Unióban egyelőre nincs egységes meghatározás a közösségi rendészet tekintetében, de megállapítható, hogy a tevékenység alapvető fontosságú eleme a szoros, kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolat a rendőrség és a közösség (beleértve a helyi önkormányzatot, gazdasági és kereskedelmi tevékenységet folytató cégeket, a civil szervezeteket és a lakosságot) tagjai között. Az együttműködő felek együtt állapítják meg a saját biztonságérzetüket és életminőségüket helyben befolyásoló problémákat, készítik el az auditot (előzetes, stratégiai helyzetfelmérést), majd ezek alapján együtt alakítják ki a gondok kiküszöbölésére és újratermelődésük megelőzésére hosszú távon alkalmas megoldást, programot. Bár a rendészeti és közbiztonsági feladatok végrehajtása továbbra is a rendőrség hatáskörében marad, a megoldások kidolgozása és végrehajtása tekintetében megoszlik a felelősség az önkormányzat valamint a rendőrség és az egyéb partnerek között. A legegyszerűbb alapelvek érvényesülnek: több szem többet lát, többen többet tudnak tenni. Elméletileg igen egyszerű, a gyakorlatban mégis a rögzült hagyományok és beidegződött nézetek jelentős változtatását igényli a sikerorientált, jól működő és proaktív szemléletű közösségi rendészeti modell kialakítása. Országunkban a jelenlegi körzeti megbízott áll a legközelebb a közösségi rendőrhöz, illetve tevékenységi köre kisebb módosításával a nyugati rendszerekben megszokott hatékonysággal tudná végezni munkáját,egyelőre feltételes módban.

A közösségi rendészeti tevékenység alapvető feladata tehát még egyszer: a helyi (főleg az egyéni és közbiztonság érzetét súlyos mértékben negatívan befolyásoló, bűnügyi jellegű) problémák hosszú távú megoldása, kiiktatása, magas színvonalú bűnmegelőzési tevékenység folytatása a helyi önkormányzatok, a lakosok, vállalkozások, oktatási és egyházi intézmények, civil szervezetek aktív bevonásával a rendőrség e célirányos tevékenységébe. Finanszírozása a rendőrség és az önkormányzat éves költségvetéséből, továbbá az illetékes főhatóságok, minisztériumok céltámogatásainak igénybevételével és a közösségi partnerség egyes helyi képviselői (civil szervezetek, üzletemberek, stb.) által erre a tevékenységre elkülönített hozzájárulásából biztosított. A tervezett, célirányos, hosszú távú tevékenységgel, programok létrehozásával és kivitelezésével, a helyi önkormányzattal és egyéb partnerekkel együttműködve, a rendőrség a lakosság bevonásával és egyéb helyi erőforrások optimális kihasználásával igyekszik megszüntetni a helyi közösség nyugalmát főként befolyásoló jelenségeket, majd intézkedik a kialakított helyzet megfelelő szinten tartására. Alapvetően fontos a partnerek közötti folyamatos kommunikáció, a feladatok kompatibilitás szerinti megosztása és felelősségteljes vállalása, az átláthatóság, a következetesség és az elszámoltathatóság.

A közösségi rendészet intézménye már a legtöbb EU tagállamban hétköznapi gyakorlattá vált, vannak országok (pl. Nagy Britannia és Hollandia), ahol más módon elképzelhetetlen a helyi rendőri tevékenység, azaz más rendészeti erők ezzel a feladattal nem foglalkoznak. A tagországok – az uniós alapelvek és elvárások szerint, ugyanakkor saját lehetőségeiknek megfelelően és sajátosságaik szem előtt tartásával – saját maguk alakítják ki alapkoncepciójukat, majd gyakorlatukat. Bár a közösségi alapelvek betartása, mint pl. az, hogy minden EU-s állampolgár a szabadsághoz és a személyes biztonságához fűződő jogai az unió egész területén azonos szinten szavatolva legyenek, kötelező, a jelenleg folytatott rendészeti gyakorlatok területenként jelentősen eltérnek egymástól. Régebben nem állt ugyanakkor rendelkezésre a minőségi kivitelezéséhez megfelelő, elegendő iránymutatás és ismeretanyag az eddig bevált gyakorlatokról, valamint a szakterületen végzett gyakorlati tevékenység hatékonysága mérésének módjairól. Ugyanakkor jelenleg számtalan konkrét gyakorlati példa áll rendelkezésre, valamint lehetőség van közvetlen kapcsolatfelvételre más EU tagország hasonló cipőben járó szakembereivel, sőt akár ad hoc jelleggel vagy folyamatosan működő szakmai hálózat is ki lehet építeni ezen a területen tevékenykedő, a gyakorlati munkát és a már bevált módszereket alkalmazásukban jól ismerő szakemberekkel.

Mi is kell az eredményes közösségi rendőrségi tevékenységhez, azaz a jövő körzeti megbízottja tevékenységének újszerű alapelvei:

Bár a fentiekből kiderül, a siker titka általában:

• a helyi önkormányzat szerepvállalása a közbiztonság szavatolásában és az ahhoz szükséges intézkedések, programok végrehajtásában;
• a rendőrség e tevékenységében résztvevő tagjainak speciális képzése és szolgálatszervezése;
• folyamatos együttműködés a helyi partnerekkel (amelyek nem csupán állami szervek!);
• a rendőrség képviselője és a helyi lakóközösség tagjai közötti folyamatos, élő, mindennapi kapcsolatának kialakítása és fenntartása;
• a lakosság mobilizálása (pl. polgárőrség, szomszédok egymásért és egyéb önvédelmi mozgalmak, kezdeményezések);
• rendszeres konzultáció a közösségekkel;
• a lakosság a hatóság tevékenységébe vetett bizalmának erősítése;
• helyi problémaorientáltság;
• a proaktív és problémamegoldó tevékenység megfelelő súlyú ötvözése.

A legfontosabb megoldásra váró probléma mindenütt a közbiztonság és a közösség mindennapjait befolyásoló veszélyhelyzetek megszűntetése, bűncselekmények elkövetésének megelőzése és megakadályozása, a kábítószerekkel való visszaélések csökkentése, a közlekedés biztonságosabbá tétele, az ifjúság bűnözésmentes és jogkövető életmódjának kialakítása, valamint a rendőrség és a közösség tagjai közötti kapcsolat minőségi javítása.

Tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérése és ellenőrzésének/kimutatásának módszere még közel sem egységes, az Egyesült Királyságban például általánosan a rendészeti munka legkisebb közös többszöröse a közösségi rendészeti tevékenység, amely főként a rendőrségi láthatóság, a közösségekkel kiépített bizalmas (személyes) kapcsolat és probléma megoldó készség fejlesztését célozza. Ennek eredményességének értékelése évente legalább egyszer telefonos és egyéb módon végrehajtott közvélemény-kutatás módszerével történik. Az értékelés során kiderül, hogy mik az általános problémák és milyen vélemény alakult ki a közösség tagjai között az önkormányzat és a rendőrség célirányos erőfeszítésével kapcsolatosan. A cél mindenütt a közmegelégedés kivívása. Az Egyesült Királyságbeli kutatások eredményei azt jelezték, hogy általános pozitív kép alakult ki a közösségi rendészeti tevékenységről, amely hatására jelentősen csökkent az áldozattá válástól való félelem, illetve növekedett a helyi lakosság önvédelmi és hatóság segítő aktivitása.

Nem vagyunk egyformák!

A tagországok illetékes rendőrhatóságai különféle, a helyi, egyedi sajátosságok alapján a felmerült igényeket legmegfelelőbben kielégítő módszerrel közelítik meg a kérdést, alakítják és használják ki humán és anyagi erőforrásaikat, illetve az alkalmaznak különféle módszereket és szervezik a munkát. A sikeres kivitelezés alapvető tényezői: tiszta és érthető célok, felelősség-megosztás a helyi partnerekkel, rugalmasság, azonnali reagálás, a helyszínre történő kiszállás gyorsasága és hatékonysága, szervezőkészség. Természetesen a kézikönyvből megismerhető a tagországok jelen helyzete, de azért további kutatásokat kell végezni a közösségi rendészeti tevékenység sikereit elősegítő (mi működik) és hátráltató (mi nem működik) egyéb tényezők feltárására, majd az eredmények a későbbi munkaszervezésben történő aktív alkalmazására.

A közösségi rendészet perspektívája:

• ötvözi a bűnmegelőzést a bűnüldözéssel;
• a közösséggel történő konzultáción és együttműködésen alapul;
• a helyi problémák pontos definiálásához és hatékony megoldás kidolgozásához vezet;
• fókuszban a szorosabb értelemben vett specifikus lakóközösségek, kereskedelmi, esetleg ipari területek, (pl. lakótelepek, specifikus körzetek);
• audit alapokon nyugvó, a közösséggel egyeztetett stratégiába foglalt, strukturális igényeknek és sajátosságoknak megfelelő rendőri intézkedések (sikerorientáltság);
• helyileg elszámoltatható és átlátható felelős rendészeti rendszer (korrupció mentesség);
• a rendőri és önkormányzati intézkedések rendszere egyéni problémájuk megoldását célzó saját döntésükön és nem központi akaraton alapul (döntésszabadsággal rendelkeznek a „legmegfelelőbb, hosszú távú” megoldás – stratégia – kialakítására);
• alapvető az állandó és folyamatos kapcsolattartás a helyi lakossággal, illetve az együttműködő partnerekkel;
• a rendőr mindig és mindenütt „jelen van”, területéről soha, semmilyen indokkal ki nem vonható;
• a bűnügyek felderítése, a tettesek kézre kerítése és elszámoltatása tekintetében kizárólag a rendőrség a felelős.

A közösségi rendészet négy alapeleme:

• konzultáció (a polgár – rendőr kapcsolat minőségi és mennyiségi javulása);
• problémaorientáltság (valós és lehetséges problémák kiküszöbölése, proaktív megközelítéssel);
• a programok mobilizálhatósága (ha sikeres egy megoldás, át kell adni a hasonló gondokkal küszködő egyéb területeknek;
• adaptációs készség (decentralizáció, a felelősség áttétele a központi irányítástól a helyi egységhez, stb.).

A közösségi rendészet alapvető jellemzői:

• nemzetközi tapasztalatok és „keretmegoldások” felhasználása;
• a közösség (terület) meghatározása (résztvevők és szerepek);
• partnerek részvétele, akikkel megosztható a felelősség, illetve a programok végrehajtása;
• proaktív bűnmegelőzés (önvédelem + előrelátás = alapérdek);
• a rendészeti kérdések és megoldások kizárólag a helyi igényeket érintik;
• az objektív biztonságérzet javítása az elsődleges szempont.

A közösségi rendészet erősségei:

• a helyi problémák feltérképezése javul;
• a problémamegoldó stratégia kizárólag a helyi érdekekről szól;
• a rendőri reagálás gyorsabb, az intézkedések rugalmasabbak, minden szükséges és illetékes hatóság részt vesz a megoldásban a szerepük szerint;
• minden szükséges szereplő részt vesz a bűnmegelőzési stratégia kialakításában, amely a hosszú távú megoldás kulcsa;
• a civil- és magánszféra részvétele magasabb szinten valósul meg, a saját, helyi érdek az elsődleges.

Amennyiben mégis belátnák az illetékes szakemberek, hogy országunkban a körzeti megbízotti rendszer átalakításával megoldódhat az EU elvárásokban is szereplő közösségi rendészeti tevékenység kialakítása, íme, egy javaslat annak ütemtervének kialakításához:

1. a jogi háttér megfelelőségének vizsgálata és a rendszer gördülékeny működését elősegítő, hiányzó szabályok kialakítása;

2. a jelen helyzet kiértékelése (audit) és a szükséges változtatások meghatározása tudományos alapon (kizárólag a helyi érdekek és prioritások mentén);

3. a közösségi rendészeti tevékenység bevezetéséhez szükséges személyzeti (állományi) kérdések tisztázása, a közösségi rendőrök kiválasztása és képzése (felkészítés);

4. a közösségi rendészet gyakorlati rutinjának kialakítása próbafutam során;

5. a próbafutam tapasztalatainak folyamatos értékelése;

6. a társadalmi támogatottság kialakítása az együttműködési készség és kooperációs szint biztosítása végett mind a kormányzati mind pedig civil (közösségi) oldalon;

7. a szükséges anyagi támogatási rendszer kialakítása (központi költségvetés, helyi önkormányzat, partnerek);

8. a próbafutam végén a módszerek hatékonyságának, a költséghatékonyságnak, valamint az eredmények megfelelőségének vizsgálata és kiértékelése;

9. javaslattétel a módszer gyakorlati bevezetésére egységes, országos szinten.

Javasolt ismérvek a szakemberek kiválasztásához (rendőr):

• többéves gyakorlati tapasztalat a rendészeti (közbiztonság + bűnügy) tevékenységben;
• felsőfokú rendészeti (rendőri) végzettség;
• kiváló szervező és együttműködési készség;
• pszichológiai alkalmasság;
• megfelelő kommunikációs ismeretek és készség;
• helyi (földrajzi és társadalmi) ismeretek és érdekeltség (legyen élettere a munkaterülete, érezzen késztetést az életminőség javítására);
• a közösség ismerete, empátia (ismerje a közösséget, hogy átérezze a problémájukat, partnerei őt is személyesen is ismerjék, maradéktalanul bízzanak benne).

Képzési tippek:

• főként a hiányzó ismeretek biztosítása rövid távon célirányos, hosszú távon intézményes képzéssel;
• nemzetközi tapasztalatok és bevált gyakorlati példák megismerése a probléma-megoldási készség és a személyi kompatibilitási szint növelése céljából;
• célszerű a résztvevők (együttműködő partnerek) rendszeres közös továbbképzése hálózatépítés és az információcsere megkönnyítése végett.

Rend és igazság I.

A jövő körzeti megbízottja,
avagy a közösségi rendészet meghonosítása Magyarországon
– a KMB új szerepe az EU alapelvei és modern elvárásai tükrében –
I. rész
A tanulmányt – a szerző beleegyezésével – a REMET (Rendészeti Megelőzési Társaság) honlapjáról vettük át.

Írta: Baán Pál

Rend és igazság

A rend és az igazság önmagukban is értelmezhető célok, de ha az Európai Unióval kapcsolatban emlegetik őket, akkor elsősorban eszközök és garanciák, amelyek a négy szabadság (munkaerő, áruk, tőke és szolgáltatások szabadsága) megvalósulását segítik elő. Ezek a szabadságjogok minket is megilletnek, ezért tudnunk kell, hogy mit is takarnak. Valójában nem jelentenek mást, mint azt, hogy az érvényesülés, az érdekérvényesítés útjai nyitva állnak mindenki számára.

Ennek fényében kell értelmeznünk a rend és az igazság fogalmát is. A rend mögött általában a közrend, a közbiztonság húzódik meg kimondatlanul, de arra ritkán gondolunk, hogy ide kell értenünk a létbiztonságot és a jogbiztonságot is, amely átvezet bennünket az igazság, az igazságosság felé. Az igazságosság pedig azt jelenti, hogy mindenki pontosan tudja jogait, kötelességeit; azok szerint is cselekszik, és azokat érvényesíteni is kívánja. Amennyiben ez megvalósul, akkor beszélhetünk igazságosságról. Ezen túl azt is kell, hogy jelentse: bátran fordulhassunk ügyes-bajos dolgainkkal az igazgatás szerveihez, mindenütt megismerhető, rendezett viszonyokat – lés csak ésszerű korlátokat – fogunk találni; azonos feltételekkel, azonos elbánásban lesz részünk.

Ezeket az elveket az Európai Unió igyekszik a gyakorlatba átültettetni tagállamaival és a tagjelölt államokkal. Arra kell tehát törekednünk, hogy – sajátosan magyar megoldásokkal – úgy alakítsuk országunk működését, hogy ezek az elvek nálunk is maradéktalanul érvényesülhessenek. Ennek érdekében már eddig is sokat tettünk, de még legalább ugyanannyi tennivalónk maradt, mint amennyit eddig megvalósítottunk. Megteremtettük ugyan a működés jogi kereteit, azonban a jogszabályok végrehajtásával, vagy betartatásával megbízott szerveink még fejlesztésre szorulnak, és ki kell még alakítanunk a helyes magyar gyakorlatot is.

Ugyan a rendért és az igazságért mindannyiunknak tennünk kell, de elsősorban az úgynevezett rendvédelmi szerveinket tesszük érte felelőssé. Tudnunk kell azonban, hogy sem a rendet, sem az igazságot nem lehet csak felülről szervezni, legalábbis demokratikus körülmények között nem. Olyan helyi kezdeményezések kellenek, amelyek helyben javítják a polgárok életkörülményeit, biztonságát, és nem utolsó sorban, biztonságérzetet. A kormányzat ehhez csak a feltételek megteremtésével, a helyi kezdeményezések támogatásával járulhat hozzá. Nem mondhatja meg, hogy hol, mikor, mit kell tenni.

Ezért különösen fontos, hogy a rendért és igazságért felelős szervek és a lakosság helyi képviseletei, az önkormányzatok helyben működjenek együtt a rendért és igazságért. A helyi rendért, és helyi igazságért, amely ily módon válik érzékelhető, érthető valósággá. A rend és igazság megvalósítását úgy kell elérni, hogy az senki jogos érdekét ne sértse. Ez nehéz feladat, amelynek érdekében mind a rendőrségen, mind az önkormányzatoknál sokat kell tenni. A megfelelő folyamatok beindultak, de a fejlődés lassú lesz.

A jogszabályok és a működés megváltozásával nem jár együtt automatikusan a nézetek, a gondolkodásmód megváltozása sem a lakosság, sem a végrehajtó szervek dolgozóinak körében. Valójában ebben lesz igen sok tennivalónk az elkövetkezendő években, hogy tudatosítsuk azokat az előnyöket, amelyeket az EU csatlakozásból fakadóan megváltozott környezet és feltételek hozhatnak számunkra. Meg kell láttatnunk minden érdekelttel, hogy a hatóságok, a rendvédelmi szervek tevékenysége nem ellenük irányul, hanem csak azok ellen, akik az elérendő és védendő értékek ellen tesznek. Ugyanakkor tudatosítani kell a kormányzatban, az államigazgatásban dolgozókkal is, hogy tevékenységük nem öncélú. Ők szolgáltatják a garanciát arra, hogy az elérni kívánt életminőség érdekében befektetett erőfeszítést, anyagi eszközöket ne lehessen bűnös célokra fordítani.

Az a folyamat, amelynek során elérhetővé válik, hogy valóban a biztonság és igazságosság övezetében éljünk, nem mindig átlátható, gyakran vannak benne látszólagos és valódi ellentmondások, amelyeket közösen kell megértenünk és feloldanunk, vagy megoldanunk. Egy példa az ilyen ellentmondásokra: mindannyian szeretnénk, ha közterületeink biztonságosabbak lennének. Ennek két bizonyítottan hatékony eszköze van, a helyi érdekeket képviselő, a közbiztonság javításában érdekelt felek és a helyi közösségek tagjainak együttműködését szervező és fenntartó körzeti megbízott, valamint a közterületi térfigyelő kamerarendszer.

Az utóbbi telepítése elfogadásához mégis több ellentmondást kellett leküzdenünk, megoldanunk. Egyrészt sokan aggályosnak tartották, hogy a hatóság minden lépésüket figyelemmel kísérheti, másrészt sokan a személyiségi jogaik csorbítását látták benne. Megint mások elfelejtették, hogy a technika önmagában semmit sem old meg a mögötte levő szervezet hatékony munkája nélkül. Elfogadták és üdvözölték a rendszerek telepítését, de továbbra sem békültek meg azt azokat üzemeltető szervekkel. Tudatában kell lennünk, hogy mint mindennek, a rendnek és az igazságosságnak is ára van. Külön-külön és együtt is arra kell törekednünk, hogy ez az ár – egyes jogaink vélt vagy valós feladása – minél kisebb legyen. Be kell látnunk azt is, hogy a bűnözők által különösen veszélyeztetett közterületek állandó figyelés emberi tényező, járőr alkalmazásával nemcsak, hogy drágább megoldás, de hatékonysága is vitatható és célszerűsége sem alátámasztott. A rendészeti szervek helyi képviselője szervezze maga köré az együttműködő partnereket, és – hosszú távú stratégia alapján lépjen fel hatékonyan a helyi bűnözés kiszorítására, az EU által legjobb befektetésnek tartott proaktív bűnmegelőzés módszereinek bevezetésére és e tevékenység folyamatosságának biztosítására.

Mit tesz a kormány?

A Kormány elkötelezte magát a bűnmegelőzés kérdésének kiemelt kezelésére. A kormányprogram leszögezi: a bűnmegelőzés össztársadalmi jelentőségű, a lakosság biztonságérzetének növelése társadalmi cél, amely széleskörű összefogást igényel. Ezért az elmúlt időszakban, hazánk bűnmegelőzési helyzetének felmérését követően elkészültek és részben végrehajtásra kerültek országos, területi és helyi szinteken a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatokat felsorakoztató bűnmegelőzési stratégiák.

A kormányzat álláspontja szerint a bűnmegelőzés a közbiztonságot szolgálja. Közbiztonság pedig az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlati, folyamatos érvényesítésének biztonságát jelenti. Azt, hogy mindennapi rendes tevékenységében senkinek sem kell súlyos veszélyekre számítania, és ha ilyenek mégis előfordulnak, akkor az állampolgár gyors és hatékony segítséget kaphat az állam erre hivatott szerveitől, valamint együttműködő partnereitől. A kormányprogramban szereplő bűnmegelőzési stratégiai célok középpontjában a komplex biztonság áll, amely magába foglalja a megélhetés biztonságát, a szociálpolitikai, egészségügyi, közegészségügyi biztonságot, a kulturális ellátottsághoz való jogot, a köz-, és magánterületek rendjét, illetve a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodás elősegítését. A szolgáltatás-orientált, partnerségre alapozott, összehangolt érdekviszonyokon alapuló össztársadalmi bűnmegelőzés kialakítása érdekében azonban még meg kell teremteni azt a szakmai és anyagi feltételrendszert, amelyre az ágazati és helyi stratégiák és taktikák építhetők.

A bűnözés kihívásaira – a kormányprogramban foglaltaknak megfelelően – meg kell fogalmazni a közbiztonság, a jogbiztonság, valamint a közbizalom javítása érdekében a hatékony, a nemzetközi normáknak és elvárásoknak is megfelelő, új típusú válaszokat. Az új típusú válaszok megtalálásához természetesen szemléletváltásra is szükség van. A modern bűnmegelőzés követelményei között első helyen szerepel a lakosság, az egyén és a társadalmi szervezetek, egyházak együttműködése, továbbá a polgárőrség tevékenysége, amelyhez áttekinthetőbb és rendezettebb szervezeti kereteket kell kialakítani.

Az új kormányprogram jelentős szerepet szán a bűnmegelőzési tevékenység helyi szintű megvalósításában az önkormányzatoknak. Elfogadja a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája által megfogalmazottakat: „A helyi közrend és közbiztonság védelme elsősorban a helyi önkormányzatok feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintű finanszírozására.” Szorgalmazza az önkormányzati „közterület rendészeti” hatóság működéséhez szükséges feltételek fokozatos kiépítését, a jogi szabályozás megalkotását.

Az önkormányzat és a körzeti megbízott kapcsolata

A jövő optimális körzeti megbízottja az önkormányzat illetékeseinek segítségével szervezi a helyi közbiztonság kialakítása és hosszú távú fenntartása érdekében alapvetően fontos feladatokat, amelyek:

• a bűncselekményeket elősegítő objektív okok, körülmények feltérképezése, elemzése, értékelése, megelőzési intézkedések kezdeményezése;
• a szubjektív biztonságérzet alakulását feltáró lakossági közvélemény-kutatás szervezése, és az ismeretek felhasználása hosszú távú prevenciós programok kialakításában;
• információ-szolgáltatás a közbiztonságért felelős szervek, szervezetek, testületek részére;
• partnerségek létrehozása a közbiztonság kialakításában törvény által meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, továbbá az együttműködésben részt venni kívánó helyi lakosok, üzletek és egyéb partner részvételével, az együttműködés koordinálása, folyamatosságának biztosítása;
• a sikeres intézkedések, módszerek, gyakorlati programok közreadása más területek részére, folyamatos információcsere más területi partnerségekkel, részvétel a legjobb gyakorlatok kialakításában;
• a nemzetközi, valamint a hazai bevált tudományos és gyakorlati tapasztalatok megismerése, hasznosítása;
• a bűnmegelőzési tájékoztatás, felvilágosítás kiszélesítése;
• az önkéntes települési (közösségi) bűnmegelőzési tevékenység és a regionális bűnmegelőzési partnerségek munkájának segítése, a kísérleti projektek eredményének nyilvánossá tétele.

A helyi önkormányzatok a helyi közbiztonság vonatkozásában a rendőrség irányában a „megrendelő” szerepét töltik be. A település, közösség rendőri erőkkel való ellátottsága függvényében (körzeti megbízott, őrs, kapitányság) más-más viszony alakítható ki az önkormányzat és a rendőrség a közbiztonság javítására irányuló együttműködésében. Különösen fontos a kistelepülések rendőrrel való „ellátása”, ennek érdekében indult meg az őrsprogram és remélhetőleg a közelmúltban bejelentett körzeti megbízotti bővítési program.

Különösen fontos a körzeti megbízott szerepe a kistelepülések közbiztonsága és bűnügyi helyzete javításában. A körzeti megbízott különleges szerepet tölt be a rendőrség szervezetében, de ilyen a helyzete a település mindennapi életében is. Ő az, akinek (egyedül) minden helyi közbiztonsági és bűnügy problémát meg kell oldania, amihez viszonylag kevés segítséget kaphat más rendőri szervektől. Ugyanakkor kizárólag rajta múlik, hogy a helyi közösségek tagjai valamint egyéb lehetséges partnerei segítségét, együttműködési hajlandóságát milyen szinten veszi igénybe, épít rájuk.

E jellegzetességre is figyelemmel, működése leginkább az angolszász rendszer sheriffjének működésével hasonlítható össze, amely viszont közismerten választott, tekintélyre épülő pozíció, szorosan kötődik a helyi önkormányzat vezetéséhez. E megoldásnak egyelőre nincs hagyománya hazánkban, (erős ellenállás van a szakmában és a politikában is az önkormányzati rendőrség létrehozása ellen, sőt maga a körzeti megbízott léte és szerepe sem túl népszerű) de semmi nem akadályozza meg, hogy ehhez a megoldáshoz némileg közelítsünk, hiszen a vonatkozó törvények és egyéb rendelkezések tartalmazzák az együttműködési lehetőségeket.

Megoldást jelenthet a körzeti megbízott tevékenységére és feladataira vonatkozó jelenlegi szabályozás átalakítása oly módon, hogy a feladatok jellegére tekintettel a körzeti megbízott kettős alárendeltség alá kerüljön. Szakmailag a rendőrség irányítása alatt maradna, de az önkormányzathoz tartozása miatt (hivatalosan az önkormányzat megbízásából) vezetője, koordinátora lehetne a közbiztonság javításában érintett összes helyi erőnek (önkormányzati tűzoltóság, katasztrófa-elhárítás, vadőrök, mezőőrök, polgárőrök, magánbiztonsági cégek, bankbiztonsági alkalmazottak, környezetvédelmi felügyelők, stb.), továbbá bevonhatja az együttműködésre készséges helyi lakosokat is.

Ezt a felhatalmazást az önkormányzattól, önkormányzati döntéssel kapná, amely – tekintettel a települések különböző helyzetére és gyakorlatára – településenként eltérő lenne. (Nem célszerű a központi szabályozás ott, ahol a helyi problémákat csak helyben ismerhetik, ez egybecseng a vonatkozó EU-s alapelvekkel is.)

Természetesen ennek megfelelően a körzeti megbízott továbbra is a rendőrség állományába tartozna, a rendőrség képezné ki, és szerelné is fel a feladata ellátásához szükséges (szakmai) eszközökkel. Az így felkészített körzeti megbízott jelöltekre (belső pályázatot nyert jelentkezőkre) lehetne az önkormányzatoknak pályázniuk. A pályázat tartalmazhatja azokat a körülményeket (a biztosított lakás, óvoda, iskola, állás a házastársnak, jövedelem, gépkocsi, gépkocsi használat, feladat, segítők köre, település jellemzői, közbiztonsági helyzet, az önkormányzatban betöltött pozíció), amely alapján a jelöltek valamelyike elvállalja az állást, amelyre az önkormányzattal szerződést is köt. (A területileg illetékes kapitányság vezetőjének ellenjegyzésével.)

A pályáztatás és a szerződés biztosítja, hogy mindkét fél akarja az együttműködést, és annak meg is kíván felelni, egyben eleget tesz az átláthatóság és elszámoltathatóság alapelvek megvalósulásának is. A szerződésszegés polgári következményei azok, amelyek erre garanciát adnak. (A megoldás a helyi rendőri korrupció gyakorlatának megjelenése és elterjedése ellen is hatásos!)

Ehhez azonban biztosítani kell, hogy ne csak (mint most) tiszthelyettes (zászlós) lehessen körzeti megbízott, hanem tiszt, sőt e munka vállalása végett akár nagy tapasztalattal, helyismerettel rendelkező, egyébként minden követelménynek maradéktalanul megfelelő nyugállományú rendőrtiszt is betölthesse a funkciót. Ez a megoldás a valódi közösségi rendőr létrehozását szolgálja, aki helyben lakva, a helyi közösség tagjaként tisztában van a problémákkal, és ismeri (mivel ez a szakmája) azok megoldását és a vonatkozó bevált gyakorlati példákat is. Kezdetben bizonyos területeken gyors fluktuáció várható (különösen a problémás helyeken), de igen hamar kialakul egy stabil réteg, amelyre megbízhatóan lehet majd építeni.

Meg kell oldani a helyi önkormányzatoknál is a helyi válsághelyzetek kezeléséhez szükséges erőket és eszközöket irányító központ (helyiség) kialakítását, amely bármely típusú válság esetén alkalmas a helyi döntéshozók számára szükséges adatok, kommunikáció, stratégiai tervezés és irányítás biztosítására, továbbá az együttműködő partnerekkel és a lakosság tagjaival történő folyamatos kapcsolattartás helyszíneként is funkcionál.

A szükséges módszer- és eszköztár kialakítása, valamint a partnerségek működéséhez szükséges alapvető feltételek rendelkezésre bocsájtására biztosítani kell a helyi önkormányzatok számára is az EU célzott támogatásainak projekt alapú elérését, amely a helyi lehetőségek és tervek ismeretében a helyi ötleteket projektté alakító, majd azokat menedzselő, szervező stáb létrehozásával a körzeti megbízott irányítása alatt válik lehetségessé. Szükség esetén ennek a stábnak lenne a feladata a közös érdekeiket fel nem ismerő szomszédos önkormányzatok összefogásának megszervezése is.

Elsősorban az önkormányzatok teremthetik meg a feltételeket a lakókörnyezetben az állandó vagy ideiglenes jelleggel ott élők és a befektetési, munkavégzési vagy üdülési (pihenés) jelleggel hosszabb-rövidebb időre, avagy árutazóként oda érkezők biztonságérzetének és jó közérzetének kialakulásához és fenntartásához. Megoldást jelenthet egy a helyi érdekekre épülő és a helyi problémák megoldását célzó bűnmegelőzési stratégia kialakítása és a végrehajtási struktúra létrehozása. A kedvezőtlen helyzet kialakulásának megakadályozása, illetve megváltoztatása érdekében az alábbi lépéseket tehetik:

• italboltok, szórakozóhelyek és egyéb bűnügyileg fertőzött területek fokozottabb ellenőrzése;
• a közparkok felszereltségének javítása;
• a közterületek megfelelő kivilágítottságának biztosítása;
• gondoskodás a környezet rendezettségéről;
• a forgalmas bevásárló helyek, sportlétesítmények és tömegközlekedési csomópontok parkolóhelyeinek őriztetése, térfigyelő kamerákkal való ellátása, illetve ezeken a helyeken mobil kamerás térfigyelés megszervezése.

Kiemelten fontos az együttműködési lehetőségek kialakítása és partnerkapcsolatok fenntartása a bűnmegelőzés terén. Napi gyakorlati szintre kell fejleszteni az együttműködést a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, a helyi polgárőrséggel, a helyi érdekeltségű üzleti szférával, és nem utolsó sorban a helyi lakóközösségek együttműködési készséget tanúsító tagjaival.

Gondoskodni kell a rend megteremtését és betartását szolgáló helyi szintű jogi háttér megteremtéséről, a szükséges szabályozásról. A lakossággal az együttműködést az alábbiak keretében lehet fejleszteni:

• lakossági fórumok megrendezése, információadás és problémafeltárás;
• a közösség (egyéni) és a közigazgatás (általános) eltérő szintjei számára szükséges igények felmérése;
• a közösségi együttműködés tartalmának és lehetőségeinek rendszeres megbeszélése, gyakorlati szinten tartása, a megjelenő igények maradéktalan teljesítése;
• a különféle bűncselekmények és egyéb devianciák kialakulásának meggátlását, elterjedését és proaktív megelőzését szolgáló, a külföldi szakirodalomban „környezet figyelés” (neighbourhood watch) kifejezéssel megnevezett (nem a mai szomszédok egymásért mozgalom!) gyakorlat megismerése és meghonosítása (szokatlan jelenségek bejelentése, riasztás bűncselekmény elkövetésére utaló jelek stb. észlelése esetén);
• az utcai és lakásbiztonság (vagyoni és személyi) megteremtése, feltételeinek biztosítása és folyamatos minőségbeli növelése;
• új építkezéseknél (lakóparkok, telepek, utcák arculatának kialakítása) a bűnmegelőzést is szolgáló szerkezeti építészeti és biztonsági megoldások alkalmazása.

Fontos momentum a civil szerveződések támogatása és a kisközösségek tagjaival való kapcsolatuk erősítése. Az üzleti szféra anyagi forrásai kiaknázásával közös projektek kidolgozása a közösség érdeke is. Kiemelt feladatot kell vállalni a gyermekek és fiatalkorúak megközelítően azonos életesélyeinek kialakításában, a továbbtanulás biztosításában, illetve a munkanélküliség megelőzésében és nem utolsó sorban a szabadidő hasznos eltöltése lehetőségének biztosításában. Fontos és közérdekű tevékenység e bűncselekményt már elkövetett személyek reintegrálása, a társadalomba való visszailleszkedésüket segítő civil kezdeményezések támogatása.

Folytatása következik…

A bűnmegelőzésről III.…

Mindenki válhat áldozattá, aki “helyzetbe hozza” a bűnözőket, megkönnyíti a dolgukat.

Amikor például egy idős asszony gyűrűkkel, karkötőkkel, aranylánccal felékszerezve egyedül sétálgat, vagy amikor egy vendéglátóhelyen iddogáló férfi tömött pénztárcájából vesz elő egy bankjegyet fizetéskor, vagy például amikor egy fiatal nő kihívó ruhában indul neki az éjszakának, ezek jellegzetes, visszatérő esetei a rablásokat, vagy nemi erőszakot rögzítő rendőrségi jegyzőkönyveknek. A legalapvetőbb, általánosan ismert elővigyázatossági szabályokat sokszor halljuk, unalomig ismerjük is azokat, de korántsem tartjuk be. Pedig ezeket a gyerekeinkkel, szeretteinkkel is meg kellene ismertetni, és mindenkivel el kellene sajátíttatni, akit féltünk.

Ehhez kapcsolódóan, elöljáróban rögtön össze is gyűjtöttünk néhány, mindennapi helyzetben is alkalmazható jó tanácsot:

–          Bevásárláskor ne kézben, főleg ne a szatyrunk, vagy nyitott táskánk tetején tartsuk a pénztárcánkat, mert onnan észrevétlenül kirántható, kiemelhető.
–          Soha ne mutogassuk, mennyi pénz van nálunk! Nem is érdemes sokkal több pénzt magunkkal vinni, mint amennyire várhatóan szükségünk lesz.
–          Iratainkat, például személyi igazolványunkat, társadalombiztosítási kártyánkat lehetőleg ne a pénztárcánkban tartsuk: ha netán mégis sikerül meglopnia egy zsebtolvajnak, éppen elég kár a pénz elvesztése, nem szükséges emellé még az a trauma, az a sok utánajárás és kellemetlenség, amivel az iratok pótlása jár. Bankkártyánkkal soha ne legyen egy helyen a PIN-kód, viszont nem árt ismerni azt a telefonszámot, ahol az elvesztés után azonnal le lehet tiltatni azt.
–          Amennyiben hazafelé menet azt tapasztaljuk, hogy valaki követ bennünket, ha lehet, ne menjünk tovább egyedül, hanem keressünk egy népesebb helyet, üzlet, postát, buszmegállót, amíg az illető fel nem adja! Ne lépjünk be a liftbe se gyanús külsejű vagy viselkedésű idegen személlyel együtt!
–          Késő éjjel, néptelen utcákon lehetőleg ne közlekedjünk egyedül. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor jól megvilágított és forgalmas útvonalat válasszunk, és célirányosan, sietős, határozott léptekkel haladjunk.

Hogy lakásunk is betölthesse a védő szerepet, nem árt otthonunkban is néhány elővigyázatossági intézkedést betartani. Biztonsági szakemberek az egyedül élőknek az ajtónyitáskor a biztonsági lánc használatát ajánlják. Sajnos gyakran fordul elő ugyanis, hogy lakásbetöréseket úgy készítenek elő, vagy lopáshoz úgy teremtenek alkalmat, hogy például rosszullétet színlelve, valakit keresve, vagy gázóra-leolvasónak, önkormányzati dolgozónak, közvélemény-kutató cég munkatársának, alkalmi árusnak mondva magukat jutnak be a bűnözők a lakásba. Egyik trükknek sem szabad bedőlni: ezek az ügyek mind elintézhetők résnyire nyitott ajtón keresztül is, anélkül, hogy beengednénk az illetőt a lakásba. Az ismeretlen, de önmagát hivatalos személynek mondott látogatótól – még az ajtónyitás előtt – minden esetben kérjük el igazolványát, vagy megbízólevelét. Éjszaka, nyugovóra térve is célszerű az ajtót a biztonsági zárral bezárni. Hiába vannak otthon a lakók: nemegyszer előfordult már, hogy az alvók mellett csendben mozogva a betörők a tulajdonosok jelenlétében fosztották meg őket értékeiktől.

Utcai támadás esetén a helyzetfelismerés és a lélekjelenlét segíthet a legtöbbet. A közvetlen, testközeli támadást célszerű a lehetőségek szerint elkerülni, nem kell feltétlenül szembeszállni a támadóval. Akit támadás ér, kiabáljon, hívjon segítséget! Ha csak lehet, a legjobb elfutni, olyan helyre, ahol több ember is van: metróba, boltba. Ha erre nincs lehetőség, próbáljuk meg a támadó figyelmét lekötni, illetve elterelni valamivel, és célszerű beszélni hozzá. Egyes nyugati országokban, ahol még rosszabb a közbiztonság, a járókelők ún. “rablási minimumot” hordanak maguknál: ez a minimális kézpénzösszeg segíthet, hogy nehogy a rablóban a sikertelenség, a csalódás agresszivitást ébresszen. A legfontosabb tanács: mindent meg kell tenni a támadó agresszivitásának elkerülésére, hiszen nincs olyan érték, ami felérne az ember életével! Ha nincs más lehetőség, és mégis szembe kell szállni a támadóval (feltéve, hogy a támadó egyedül van és fegyvertelen), akkor főleg a meglepetés hozhat sikert. Hitesse el a megtámadott, hogy gyenge, éreztesse a támadó fölényét, hogy ezzel is elaltassa az éberségét. Váratlan helyzetet teremthet például a támadó által követelt tárgy (lánc, gyűrű, óra, pénztárca, stb.) leejtése: vagy a rabló hajol le érte, és így átmenetileg védtelen lesz, vagy a megtámadott tehet úgy, mintha fel akarná venni a leesett tárgyat, és így esetleg kiránthatja a támadó lábát. Mindenképpen megfontolandó azonban annak az önvédelmet oktató szakemberek jótanácsa, akik arra figyelmeztetnek, hogy alapvető önvédelmi ismertek nélkül kicsi az esély a sikerre, és a bátorság nem egyenlő az esztelen kockázatvállalással. Ez érvényes sajnos, az egyre gyakrabban előforduló pénzintézeti, fegyveres rablásokra is, amelyekbe bárki belekeveredhet. Ilyen helyzetben nem célszerű senkinek sem civilként ellenállást tanúsítania: nem tehet okosabbat, mint hogy engedelmeskedik a felszólításnak.

A bűnmegelőzésről II.…

A bűnözés társadalmi tömegjelenség. Nem szüntethető meg, újabb és újabb formái jelennek meg, különböző veszélyeket hordozva magukban. Ennek megfékezésében a közösség segítségére, részvételére is szüksége van a bűnüldöző szerveknek. Alapvetően a bűnt megelőzni ott lehet, ahol megvalósulhat, és azok előzhetik meg, akiket fenyeget. Mindannyian lehetünk bármelyik pillanatban, bármely bűncselekménynek sértettje, áldozata.

Sajnos a közösség méretétől függetlenül bekövetkezhet, hogy potenciális célpontjaivá válunk a bűnözőknek. Könnyű, ám botor dolog feltételezni azt, hogy velünk ilyesmi nem történhet meg. De odafigyeléssel, egymás segítésével megelőzhetjük a bűncselekményeket, vagy annak számszerű növekedését, azaz mindnyájunknak szerepet kell vállalnunk az aktív bűnmegelőzésben. Sem a rendőrök, sem a polgárőrök nem fordíthatják teljes figyelmüket a kisebb lakóközösségekre a biztonság megteremtésében, fenntartásában, ezért indokolt a lakosság szinte minden egyes tagjának aktív részvétele. Ebben a tevékenységben már részben sokan részt veszünk, tudtunkon kívül is. Amikor például lakókörnyezetünkben megkérdezünk valakit, akit még nem láttunk arra járni, hogy kit keres. Vagy elutazás előtt megbeszéljük a szomszédokkal, hogy figyeljenek a házra, míg nem tartózkodunk otthon.

A 2003-ban megalkotott Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája és az annak megvalósítását szolgáló kormányzati cselekvési program, csak az önkormányzatok közreműködésével válhat a helyi társadalompolitika integrált és hathatós részévé.

A Stratégia három fő szakmai cél megvalósítását tűzte ki:

  1. a bűncselekményeket előidéző okok hatásának mérséklését;
  2. a sértetté válás veszélyének csökkentését; és
  3. a bűnalkalmak számának redukálását.

A Stratégia főbb területei:

–          A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése
–          A városok (települések) biztonságának fokozása
–          A családon belüli erőszak megelőzése
–          Az áldozattá válás megelőzése, áldozat segítés, az áldozat kompenzációja
–          A bűnismétlés megelőzése

A társadalmi bűnmegelőzés eszközrendszere képes arra, hogy a Stratégia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, a közbiztonság fenntartásával és fokozásával növelje a társadalom önvédelmi képességét. A társadalmi bűnmegelőzési eszme alapelve a társadalom hagyományos közösségeiben meglévő szolidaritás támogatása, az alulról induló, összefogáson alapuló kezdeményezések felkarolása. A közösségi bűnmegelőzés szakmai törekvései közé tartozik még a társadalmi befogadás és a tolerancia erősítése, a különböző előítéletek elleni fellépés és a diszkrimináció minden formája elleni következetes küzdelem.

A bűnözés területileg eltérő kihívásaira csak helyi közügyként megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehet eredményesen reagálni. Az önkormányzat, mint a helyi közigazgatás irányítója; és mint testület, elősegítheti és koordinálhatja a helyi bűnmegelőzést.

Az össztársadalmi bűnmegelőzés csak akkor teljes, ha a helyi és a tágabb közösség is részt vállal benne, ha a célok elérése érdekében számítani lehet minden olyan érintett és érdekelt személy és szervezet közreműködésére, amelyek a társadalom önvédelmi képességének javítása érdekében cselekedni tudnak, vagy akarnak.

A problémakör tárgyalása során elengedhetetlen, hogy egy fontos kérdéskörrel ne ismerkedjünk meg. A kriminológiának van egy speciális szakterülete, amelyik többek között az áldozattá válás folyamatát is vizsgálja, a viktimológia (magyarul áldozattan; a bűncselekmények áldozataival foglalkozó tudományág). A sértett a viselkedésével ugyanis gyakran elősegíti, hogy vagyonellenes, vagy erőszakos bűncselekmények áldozatává váljon.

Figyelemreméltóak az elkövető és az áldozat közötti viszonyt jelző adatok is: az összes bűncselekmény 20 %-a rokonok, 20-22 %-a ismerősök és 52-56 %-a idegenek között történik. Még megdöbbentőbb, ha a bűncselekmény jellege szerinti arányt nézzük: az erőszakos bűncselekmények nagy része rokon, vagy ismerős ellen, míg a vagyon elleni bűncselekmények nagy része idegenek ellen irányul. Például az emberölések 56 %-át rokon, 32 %-át ismerős követi el, csak 12 %-ának elkövetője idegen az áldozat számára. A testi sértésnél az arányok hasonlóak: 31 %-át rokon, 44 %-át ismerős, 25 %-át idegen személy követi el. A lopás esetében viszont éppen fordított: csak 5 %-ában rokon, 21 %-ában ismerős és 74 %-ában idegen az áldozat az elkövető számára.

Ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, testileg-lelkileg megviselheti még akkor is, ha nem saját személye, testi épsége, hanem “csak” tulajdona, vagyona ellen irányult a támadás. Előfordult például, hogy valaki egy utcai támadás következtében lett pánikbeteg, sőt az is, hogy noha személyesen őt nem érte sérelem, mégis hosszú időre elvesztette a lelki nyugalmát, egyensúlyát egy lakásbetörés miatt. Ebben az esetben az illető úgy érezte, egyéni szférája csorbult, lett bepiszkolva a behatolás során.

Bűnmegelőzési szakkönyvek a bűncselekmények áldozatainak fő csoportjai közül először a “gyengéket” nevezik meg: a fiatalokat, a nőket, az időseket, az értelmi fogyatékosokat, az egyéb mentális zavarban szenvedőket (például a szenvedélybetegeket) sorolják ide. A bevándorlók és a kisebbséghez tartozók is – tájékozatlanságuk és társadalmi helyzetük miatt – könnyebben eshetnek áldozatul. A depressziósok a gyenge önvédelmi ösztönük miatt válhatnak áldozattá, míg a kapzsiak, a szemérmetlenek, a magányosak, a kiábrándultak és a zsarnokok maguk idézik elő viselkedésükkel azt a helyzetet, amely ellenük fordítható. De emellett napjainkban még a mozgáskorlátozottak, a külföldiek, illetve egzisztenciális bizonytalanságuk és kiszolgáltatottságuk miatt a hajléktalanok, a prostituáltak is a veszélyeztetettek közé sorolhatók. A foglalkozásuk miatt számítanak veszélyeztetetteknek a postások, pénzszállítók, pénzintézeti dolgozók.

Post Navigation