Rend és igazság I.

A jövő körzeti megbízottja,
avagy a közösségi rendészet meghonosítása Magyarországon
– a KMB új szerepe az EU alapelvei és modern elvárásai tükrében –
I. rész

A tanulmányt – a szerző beleegyezésével – a REMET (Rendészeti Megelőzési Társaság) honlapjáról vettük át.

Írta: Baán Pál

Rend és igazság

A rend és az igazság önmagukban is értelmezhető célok, de ha az Európai Unióval kapcsolatban emlegetik őket, akkor elsősorban eszközök és garanciák, amelyek a négy szabadság (munkaerő, áruk, tőke és szolgáltatások szabadsága) megvalósulását segítik elő. Ezek a szabadságjogok minket is megilletnek, ezért tudnunk kell, hogy mit is takarnak. Valójában nem jelentenek mást, mint azt, hogy az érvényesülés, az érdekérvényesítés útjai nyitva állnak mindenki számára.

Ennek fényében kell értelmeznünk a rend és az igazság fogalmát is. A rend mögött általában a közrend, a közbiztonság húzódik meg kimondatlanul, de arra ritkán gondolunk, hogy ide kell értenünk a létbiztonságot és a jogbiztonságot is, amely átvezet bennünket az igazság, az igazságosság felé. Az igazságosság pedig azt jelenti, hogy mindenki pontosan tudja jogait, kötelességeit; azok szerint is cselekszik, és azokat érvényesíteni is kívánja. Amennyiben ez megvalósul, akkor beszélhetünk igazságosságról. Ezen túl azt is kell, hogy jelentse: bátran fordulhassunk ügyes-bajos dolgainkkal az igazgatás szerveihez, mindenütt megismerhető, rendezett viszonyokat – lés csak ésszerű korlátokat – fogunk találni; azonos feltételekkel, azonos elbánásban lesz részünk.

Ezeket az elveket az Európai Unió igyekszik a gyakorlatba átültettetni tagállamaival és a tagjelölt államokkal. Arra kell tehát törekednünk, hogy – sajátosan magyar megoldásokkal – úgy alakítsuk országunk működését, hogy ezek az elvek nálunk is maradéktalanul érvényesülhessenek. Ennek érdekében már eddig is sokat tettünk, de még legalább ugyanannyi tennivalónk maradt, mint amennyit eddig megvalósítottunk. Megteremtettük ugyan a működés jogi kereteit, azonban a jogszabályok végrehajtásával, vagy betartatásával megbízott szerveink még fejlesztésre szorulnak, és ki kell még alakítanunk a helyes magyar gyakorlatot is.

Ugyan a rendért és az igazságért mindannyiunknak tennünk kell, de elsősorban az úgynevezett rendvédelmi szerveinket tesszük érte felelőssé. Tudnunk kell azonban, hogy sem a rendet, sem az igazságot nem lehet csak felülről szervezni, legalábbis demokratikus körülmények között nem. Olyan helyi kezdeményezések kellenek, amelyek helyben javítják a polgárok életkörülményeit, biztonságát, és nem utolsó sorban, biztonságérzetet. A kormányzat ehhez csak a feltételek megteremtésével, a helyi kezdeményezések támogatásával járulhat hozzá. Nem mondhatja meg, hogy hol, mikor, mit kell tenni.

Ezért különösen fontos, hogy a rendért és igazságért felelős szervek és a lakosság helyi képviseletei, az önkormányzatok helyben működjenek együtt a rendért és igazságért. A helyi rendért, és helyi igazságért, amely ily módon válik érzékelhető, érthető valósággá. A rend és igazság megvalósítását úgy kell elérni, hogy az senki jogos érdekét ne sértse. Ez nehéz feladat, amelynek érdekében mind a rendőrségen, mind az önkormányzatoknál sokat kell tenni. A megfelelő folyamatok beindultak, de a fejlődés lassú lesz.

A jogszabályok és a működés megváltozásával nem jár együtt automatikusan a nézetek, a gondolkodásmód megváltozása sem a lakosság, sem a végrehajtó szervek dolgozóinak körében. Valójában ebben lesz igen sok tennivalónk az elkövetkezendő években, hogy tudatosítsuk azokat az előnyöket, amelyeket az EU csatlakozásból fakadóan megváltozott környezet és feltételek hozhatnak számunkra. Meg kell láttatnunk minden érdekelttel, hogy a hatóságok, a rendvédelmi szervek tevékenysége nem ellenük irányul, hanem csak azok ellen, akik az elérendő és védendő értékek ellen tesznek. Ugyanakkor tudatosítani kell a kormányzatban, az államigazgatásban dolgozókkal is, hogy tevékenységük nem öncélú. Ők szolgáltatják a garanciát arra, hogy az elérni kívánt életminőség érdekében befektetett erőfeszítést, anyagi eszközöket ne lehessen bűnös célokra fordítani.

Az a folyamat, amelynek során elérhetővé válik, hogy valóban a biztonság és igazságosság övezetében éljünk, nem mindig átlátható, gyakran vannak benne látszólagos és valódi ellentmondások, amelyeket közösen kell megértenünk és feloldanunk, vagy megoldanunk. Egy példa az ilyen ellentmondásokra: mindannyian szeretnénk, ha közterületeink biztonságosabbak lennének. Ennek két bizonyítottan hatékony eszköze van, a helyi érdekeket képviselő, a közbiztonság javításában érdekelt felek és a helyi közösségek tagjainak együttműködését szervező és fenntartó körzeti megbízott, valamint a közterületi térfigyelő kamerarendszer.

Az utóbbi telepítése elfogadásához mégis több ellentmondást kellett leküzdenünk, megoldanunk. Egyrészt sokan aggályosnak tartották, hogy a hatóság minden lépésüket figyelemmel kísérheti, másrészt sokan a személyiségi jogaik csorbítását látták benne. Megint mások elfelejtették, hogy a technika önmagában semmit sem old meg a mögötte levő szervezet hatékony munkája nélkül. Elfogadták és üdvözölték a rendszerek telepítését, de továbbra sem békültek meg azt azokat üzemeltető szervekkel. Tudatában kell lennünk, hogy mint mindennek, a rendnek és az igazságosságnak is ára van. Külön-külön és együtt is arra kell törekednünk, hogy ez az ár – egyes jogaink vélt vagy valós feladása – minél kisebb legyen. Be kell látnunk azt is, hogy a bűnözők által különösen veszélyeztetett közterületek állandó figyelés emberi tényező, járőr alkalmazásával nemcsak, hogy drágább megoldás, de hatékonysága is vitatható és célszerűsége sem alátámasztott. A rendészeti szervek helyi képviselője szervezze maga köré az együttműködő partnereket, és – hosszú távú stratégia alapján lépjen fel hatékonyan a helyi bűnözés kiszorítására, az EU által legjobb befektetésnek tartott proaktív bűnmegelőzés módszereinek bevezetésére és e tevékenység folyamatosságának biztosítására.

Mit tesz a kormány?

A Kormány elkötelezte magát a bűnmegelőzés kérdésének kiemelt kezelésére. A kormányprogram leszögezi: a bűnmegelőzés össztársadalmi jelentőségű, a lakosság biztonságérzetének növelése társadalmi cél, amely széleskörű összefogást igényel. Ezért az elmúlt időszakban, hazánk bűnmegelőzési helyzetének felmérését követően elkészültek és részben végrehajtásra kerültek országos, területi és helyi szinteken a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatokat felsorakoztató bűnmegelőzési stratégiák.

A kormányzat álláspontja szerint a bűnmegelőzés a közbiztonságot szolgálja. Közbiztonság pedig az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlati, folyamatos érvényesítésének biztonságát jelenti. Azt, hogy mindennapi rendes tevékenységében senkinek sem kell súlyos veszélyekre számítania, és ha ilyenek mégis előfordulnak, akkor az állampolgár gyors és hatékony segítséget kaphat az állam erre hivatott szerveitől, valamint együttműködő partnereitől. A kormányprogramban szereplő bűnmegelőzési stratégiai célok középpontjában a komplex biztonság áll, amely magába foglalja a megélhetés biztonságát, a szociálpolitikai, egészségügyi, közegészségügyi biztonságot, a kulturális ellátottsághoz való jogot, a köz-, és magánterületek rendjét, illetve a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodás elősegítését. A szolgáltatás-orientált, partnerségre alapozott, összehangolt érdekviszonyokon alapuló össztársadalmi bűnmegelőzés kialakítása érdekében azonban még meg kell teremteni azt a szakmai és anyagi feltételrendszert, amelyre az ágazati és helyi stratégiák és taktikák építhetők.

A bűnözés kihívásaira – a kormányprogramban foglaltaknak megfelelően – meg kell fogalmazni a közbiztonság, a jogbiztonság, valamint a közbizalom javítása érdekében a hatékony, a nemzetközi normáknak és elvárásoknak is megfelelő, új típusú válaszokat. Az új típusú válaszok megtalálásához természetesen szemléletváltásra is szükség van. A modern bűnmegelőzés követelményei között első helyen szerepel a lakosság, az egyén és a társadalmi szervezetek, egyházak együttműködése, továbbá a polgárőrség tevékenysége, amelyhez áttekinthetőbb és rendezettebb szervezeti kereteket kell kialakítani.

Az új kormányprogram jelentős szerepet szán a bűnmegelőzési tevékenység helyi szintű megvalósításában az önkormányzatoknak. Elfogadja a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája által megfogalmazottakat: „A helyi közrend és közbiztonság védelme elsősorban a helyi önkormányzatok feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintű finanszírozására.” Szorgalmazza az önkormányzati „közterület rendészeti” hatóság működéséhez szükséges feltételek fokozatos kiépítését, a jogi szabályozás megalkotását.

Az önkormányzat és a körzeti megbízott kapcsolata

A jövő optimális körzeti megbízottja az önkormányzat illetékeseinek segítségével szervezi a helyi közbiztonság kialakítása és hosszú távú fenntartása érdekében alapvetően fontos feladatokat, amelyek:

• a bűncselekményeket elősegítő objektív okok, körülmények feltérképezése, elemzése, értékelése, megelőzési intézkedések kezdeményezése;
• a szubjektív biztonságérzet alakulását feltáró lakossági közvélemény-kutatás szervezése, és az ismeretek felhasználása hosszú távú prevenciós programok kialakításában;
• információ-szolgáltatás a közbiztonságért felelős szervek, szervezetek, testületek részére;
• partnerségek létrehozása a közbiztonság kialakításában törvény által meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, továbbá az együttműködésben részt venni kívánó helyi lakosok, üzletek és egyéb partner részvételével, az együttműködés koordinálása, folyamatosságának biztosítása;
• a sikeres intézkedések, módszerek, gyakorlati programok közreadása más területek részére, folyamatos információcsere más területi partnerségekkel, részvétel a legjobb gyakorlatok kialakításában;
• a nemzetközi, valamint a hazai bevált tudományos és gyakorlati tapasztalatok megismerése, hasznosítása;
• a bűnmegelőzési tájékoztatás, felvilágosítás kiszélesítése;
• az önkéntes települési (közösségi) bűnmegelőzési tevékenység és a regionális bűnmegelőzési partnerségek munkájának segítése, a kísérleti projektek eredményének nyilvánossá tétele.

A helyi önkormányzatok a helyi közbiztonság vonatkozásában a rendőrség irányában a „megrendelő” szerepét töltik be. A település, közösség rendőri erőkkel való ellátottsága függvényében (körzeti megbízott, őrs, kapitányság) más-más viszony alakítható ki az önkormányzat és a rendőrség a közbiztonság javítására irányuló együttműködésében. Különösen fontos a kistelepülések rendőrrel való „ellátása”, ennek érdekében indult meg az őrsprogram és remélhetőleg a közelmúltban bejelentett körzeti megbízotti bővítési program.

Különösen fontos a körzeti megbízott szerepe a kistelepülések közbiztonsága és bűnügyi helyzete javításában. A körzeti megbízott különleges szerepet tölt be a rendőrség szervezetében, de ilyen a helyzete a település mindennapi életében is. Ő az, akinek (egyedül) minden helyi közbiztonsági és bűnügy problémát meg kell oldania, amihez viszonylag kevés segítséget kaphat más rendőri szervektől. Ugyanakkor kizárólag rajta múlik, hogy a helyi közösségek tagjai valamint egyéb lehetséges partnerei segítségét, együttműködési hajlandóságát milyen szinten veszi igénybe, épít rájuk.

E jellegzetességre is figyelemmel, működése leginkább az angolszász rendszer sheriffjének működésével hasonlítható össze, amely viszont közismerten választott, tekintélyre épülő pozíció, szorosan kötődik a helyi önkormányzat vezetéséhez. E megoldásnak egyelőre nincs hagyománya hazánkban, (erős ellenállás van a szakmában és a politikában is az önkormányzati rendőrség létrehozása ellen, sőt maga a körzeti megbízott léte és szerepe sem túl népszerű) de semmi nem akadályozza meg, hogy ehhez a megoldáshoz némileg közelítsünk, hiszen a vonatkozó törvények és egyéb rendelkezések tartalmazzák az együttműködési lehetőségeket.

Megoldást jelenthet a körzeti megbízott tevékenységére és feladataira vonatkozó jelenlegi szabályozás átalakítása oly módon, hogy a feladatok jellegére tekintettel a körzeti megbízott kettős alárendeltség alá kerüljön. Szakmailag a rendőrség irányítása alatt maradna, de az önkormányzathoz tartozása miatt (hivatalosan az önkormányzat megbízásából) vezetője, koordinátora lehetne a közbiztonság javításában érintett összes helyi erőnek (önkormányzati tűzoltóság, katasztrófa-elhárítás, vadőrök, mezőőrök, polgárőrök, magánbiztonsági cégek, bankbiztonsági alkalmazottak, környezetvédelmi felügyelők, stb.), továbbá bevonhatja az együttműködésre készséges helyi lakosokat is.

Ezt a felhatalmazást az önkormányzattól, önkormányzati döntéssel kapná, amely – tekintettel a települések különböző helyzetére és gyakorlatára – településenként eltérő lenne. (Nem célszerű a központi szabályozás ott, ahol a helyi problémákat csak helyben ismerhetik, ez egybecseng a vonatkozó EU-s alapelvekkel is.)

Természetesen ennek megfelelően a körzeti megbízott továbbra is a rendőrség állományába tartozna, a rendőrség képezné ki, és szerelné is fel a feladata ellátásához szükséges (szakmai) eszközökkel. Az így felkészített körzeti megbízott jelöltekre (belső pályázatot nyert jelentkezőkre) lehetne az önkormányzatoknak pályázniuk. A pályázat tartalmazhatja azokat a körülményeket (a biztosított lakás, óvoda, iskola, állás a házastársnak, jövedelem, gépkocsi, gépkocsi használat, feladat, segítők köre, település jellemzői, közbiztonsági helyzet, az önkormányzatban betöltött pozíció), amely alapján a jelöltek valamelyike elvállalja az állást, amelyre az önkormányzattal szerződést is köt. (A területileg illetékes kapitányság vezetőjének ellenjegyzésével.)

A pályáztatás és a szerződés biztosítja, hogy mindkét fél akarja az együttműködést, és annak meg is kíván felelni, egyben eleget tesz az átláthatóság és elszámoltathatóság alapelvek megvalósulásának is. A szerződésszegés polgári következményei azok, amelyek erre garanciát adnak. (A megoldás a helyi rendőri korrupció gyakorlatának megjelenése és elterjedése ellen is hatásos!)

Ehhez azonban biztosítani kell, hogy ne csak (mint most) tiszthelyettes (zászlós) lehessen körzeti megbízott, hanem tiszt, sőt e munka vállalása végett akár nagy tapasztalattal, helyismerettel rendelkező, egyébként minden követelménynek maradéktalanul megfelelő nyugállományú rendőrtiszt is betölthesse a funkciót. Ez a megoldás a valódi közösségi rendőr létrehozását szolgálja, aki helyben lakva, a helyi közösség tagjaként tisztában van a problémákkal, és ismeri (mivel ez a szakmája) azok megoldását és a vonatkozó bevált gyakorlati példákat is. Kezdetben bizonyos területeken gyors fluktuáció várható (különösen a problémás helyeken), de igen hamar kialakul egy stabil réteg, amelyre megbízhatóan lehet majd építeni.

Meg kell oldani a helyi önkormányzatoknál is a helyi válsághelyzetek kezeléséhez szükséges erőket és eszközöket irányító központ (helyiség) kialakítását, amely bármely típusú válság esetén alkalmas a helyi döntéshozók számára szükséges adatok, kommunikáció, stratégiai tervezés és irányítás biztosítására, továbbá az együttműködő partnerekkel és a lakosság tagjaival történő folyamatos kapcsolattartás helyszíneként is funkcionál.

A szükséges módszer- és eszköztár kialakítása, valamint a partnerségek működéséhez szükséges alapvető feltételek rendelkezésre bocsájtására biztosítani kell a helyi önkormányzatok számára is az EU célzott támogatásainak projekt alapú elérését, amely a helyi lehetőségek és tervek ismeretében a helyi ötleteket projektté alakító, majd azokat menedzselő, szervező stáb létrehozásával a körzeti megbízott irányítása alatt válik lehetségessé. Szükség esetén ennek a stábnak lenne a feladata a közös érdekeiket fel nem ismerő szomszédos önkormányzatok összefogásának megszervezése is.

Elsősorban az önkormányzatok teremthetik meg a feltételeket a lakókörnyezetben az állandó vagy ideiglenes jelleggel ott élők és a befektetési, munkavégzési vagy üdülési (pihenés) jelleggel hosszabb-rövidebb időre, avagy árutazóként oda érkezők biztonságérzetének és jó közérzetének kialakulásához és fenntartásához. Megoldást jelenthet egy a helyi érdekekre épülő és a helyi problémák megoldását célzó bűnmegelőzési stratégia kialakítása és a végrehajtási struktúra létrehozása. A kedvezőtlen helyzet kialakulásának megakadályozása, illetve megváltoztatása érdekében az alábbi lépéseket tehetik:

• italboltok, szórakozóhelyek és egyéb bűnügyileg fertőzött területek fokozottabb ellenőrzése;
• a közparkok felszereltségének javítása;
• a közterületek megfelelő kivilágítottságának biztosítása;
• gondoskodás a környezet rendezettségéről;
• a forgalmas bevásárló helyek, sportlétesítmények és tömegközlekedési csomópontok parkolóhelyeinek őriztetése, térfigyelő kamerákkal való ellátása, illetve ezeken a helyeken mobil kamerás térfigyelés megszervezése.

Kiemelten fontos az együttműködési lehetőségek kialakítása és partnerkapcsolatok fenntartása a bűnmegelőzés terén. Napi gyakorlati szintre kell fejleszteni az együttműködést a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, a helyi polgárőrséggel, a helyi érdekeltségű üzleti szférával, és nem utolsó sorban a helyi lakóközösségek együttműködési készséget tanúsító tagjaival.

Gondoskodni kell a rend megteremtését és betartását szolgáló helyi szintű jogi háttér megteremtéséről, a szükséges szabályozásról. A lakossággal az együttműködést az alábbiak keretében lehet fejleszteni:

• lakossági fórumok megrendezése, információadás és problémafeltárás;
• a közösség (egyéni) és a közigazgatás (általános) eltérő szintjei számára szükséges igények felmérése;
• a közösségi együttműködés tartalmának és lehetőségeinek rendszeres megbeszélése, gyakorlati szinten tartása, a megjelenő igények maradéktalan teljesítése;
• a különféle bűncselekmények és egyéb devianciák kialakulásának meggátlását, elterjedését és proaktív megelőzését szolgáló, a külföldi szakirodalomban „környezet figyelés” (neighbourhood watch) kifejezéssel megnevezett (nem a mai szomszédok egymásért mozgalom!) gyakorlat megismerése és meghonosítása (szokatlan jelenségek bejelentése, riasztás bűncselekmény elkövetésére utaló jelek stb. észlelése esetén);
• az utcai és lakásbiztonság (vagyoni és személyi) megteremtése, feltételeinek biztosítása és folyamatos minőségbeli növelése;
• új építkezéseknél (lakóparkok, telepek, utcák arculatának kialakítása) a bűnmegelőzést is szolgáló szerkezeti építészeti és biztonsági megoldások alkalmazása.

Fontos momentum a civil szerveződések támogatása és a kisközösségek tagjaival való kapcsolatuk erősítése. Az üzleti szféra anyagi forrásai kiaknázásával közös projektek kidolgozása a közösség érdeke is. Kiemelt feladatot kell vállalni a gyermekek és fiatalkorúak megközelítően azonos életesélyeinek kialakításában, a továbbtanulás biztosításában, illetve a munkanélküliség megelőzésében és nem utolsó sorban a szabadidő hasznos eltöltése lehetőségének biztosításában. Fontos és közérdekű tevékenység e bűncselekményt már elkövetett személyek reintegrálása, a társadalomba való visszailleszkedésüket segítő civil kezdeményezések támogatása.

Folytatása következik…